A paláver és az újabb kori amerikai költészet

Palaver

Thoughts like cobwebs float on streams of consciousness
Looking for a solid theme to land on[1]

McCaffery

Megdumálás

Ökörnyálként száll a gondolat a tudat árjain,
Szilárd talajt keresve magának…

A kúpszeletek és a dobálás, valamint ugyanezeknek a szakszavaknak irodalmi pályafutását már megtárgyaltuk. Köztük a paraboláét, mely „mellédobás” értelemben az „összevetés” fogalmán keresztül már az ógörögben παραβολή, parabole, „példázat” jelentést vett fel. Ebből alakult az azonos értelmű latin parabola. Ebből pedig a népi latinban felvett, egyszerűbb „beszéd” jelentés. Ez (többek között) a portugál paravla, később palavra alakú „szó”, „beszéd” eredete, mely a héberbe is átment פאלאברה, falabrh formában.[2]

Ádámosi Székely Bertalan (1835 – 1910): Lukács Móric (1812 – 1881)

Lukács Móric a Budapesti Szemle 1859. évi 6. kötete 18–19. számában A ROMÁN NYELVEK ALAKULÁSA. – Második közlem. című cikkében már hasonló következtetésre jut, sőt azt is felveti, miképp lehetséges, hogy ezekből a nyelvekből kiszorult a szó latin alapszava, a verbum. Az erre adott magyarázata nem minden szellem nélkül való. A theologia a verbum szónak, mint tudjuk, bizonyos mysticus értelmet adott, azt az isten eszméjével hozta kapcsolatba. Úgyhogy a köznyelv inkább elfordult az egyházi szakkifejezéssé váló szótól. (A magyarban az általunk eddig nem említettek közül másik fontos eredő a „parola”, mely a kézfogással megerősített „adott szó”-ból végül magát a „kezet rázást” jelenti, továbbá a „szóvivő” jelentésű „pallér”, mely bajor-osztrák átvétel.) Az angol palaver, mely eredetileg „megbeszélést” jelentett, ebből alakult ki, nyugat-afrikai ottlakókkal folytatott tárgyalások megnevezésére, melyet az arra járó angol tengerészek átvettek a portugáloktól. Fő forrásunk 1733-ra teszi a szó első feltűnését (a palavering alakban), mint ahogy számos egyéb forrás is, talán nem függetlenül ettől. Nathaniel Bailey (†1742) ez évben kiadott An Universal Etymological English Dictionary-je (Egyetemes angol etimológiai szótára) mindenesetre nem vette fel, hiába is keresnénk a palato („szájpadlás”, illetve egy azon a környéken megtapadó izom) és a pale, „sápadt” között.[3] Más források további (1713, 1735) időpontokat emlegetnek.[4] Mint „fecsegés”, „szócséplés” valamivel később jelenik meg a század folyamán.[5] A magyar „paláver” az angol szó átvétele. [6]


Wallace Stevens (1879 – 1955) az amerikai modernista költészet olyannyira meghatározó alakja volt, hogy Bart Eeckhout és Lisa Goldfarb tanulmánykötetének a Poetry and Poetics after Wallace Stevens (Költészet és verstan Wallace Stevens után) címet adták. A már kibővült jelentésű „paláver” (mottónkban idéztük), megállapításuk szerint, valóságos „paláverköltészet” – mikrorégiót teremtett az amerikai költészetben. Az afro-amerikai Giscombe esszéista és költő (aki nagy figyelmet szán az etnikumnak[7]) nemcsak prózaverset írt ilyen címmel (a 2008-ban megjelent Prairie Style, Préristílus című kötetben, mely elnyerte az Amerikai Könyvdíjat[8]), hanem a Carl Sandburg-díjat elnyert, 1998-as Giscome Road (Giscome út) prózaversben[9], melyben kanadai tájakról ír[10], részletes etimológiáját is adja a palavernek. A nyugat afrikai pidginben használt szó történetének leírásában megerősíti sejtelműnket arról, hogy miféle nyugat-afrikai „kereskedésről” is volt szó: rabszolga-kereskedésről.[11]


[1] https://hellopoetry.com/poem/1877034/palaver/

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/palavra

[3] An Universal Etymological English Dictionary

[4] https://www.merriam-webster.com/dictionary/palaver

[5] palaver

[6] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[7] interjú Giscombe-bal

[8] http://www.raintaxi.com/prairie-style/

[9] http://www.dalkeyarchive.com/product/giscome-road/

[10] Giscome Road

[11] Poetry and Poetics after Wallace Stevens

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s