Lápvégi kocsma a széleslevelű nőszőfűhöz

GHOST
Yea he, that incestuous wretch, wonne to his will (with gifts,
O wicked will, and gifts! that haue the power
So to seduce my most seeming vertuous Queene…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet I / 5 (1599-1601), Quarto 1, 1603[1]

SZELLEM
Az, a parázna, vérnősző barom;
Ki bűvös ésszel, csáb ajándokokkal
(Ó, átkos ész, ajándék, melyek így
Szédítni bírtok!) megnyeré gyalázatos
Kéjére színleg feddhetlen királyném
Kedvét.

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

széleslevelű nőszőfű

Halász Alexandra egy megjegyzése, mely más források alapján is ellenőrizhető, nyomozásra és körbetekintésre sarkallja azt, aki olvassa, különös tekintettel annak hátborzongató részleteire. Az alapállítás röviden összefoglalható. A kosbor-, azaz orchideafélék családjába és a nőszőfüvek nemébe tartozó széleslevelű nőszőfű különös fogással segíti elő szaporodását. Olyan illatanyagot bocsát ki magából, amilyet a hernyórágta, pusztuló levelek. Ezt a hernyóevő darázs messziről kiszimatolja, odarepül, és szorgosan keresni kezdi a hernyót. (A technikának ez a része nem egyedülálló a növényvilágban. A burgonyafélék családjába tartozó dohány olyan vegyi anyagot termel, mely hernyó nyálával keveredve azonnali jelzést ad a hernyó ellenségeinek, ezzel odacsalogatva azokat.[3]) A darázs értelemszerűen mindhiába keresi a hernyót; ott-tartózkodását tovább nyújtja, hogy a nektár, melyet felszippant, bódító anyagokat, köztük etilalkoholt (!) tartalmaz, így a darázs járása elbizonytalanodik, lelassul. Ez a beporzás műveletét nagyban segíti.[4]

Mindenekelőtt, esetleges félreértések elkerülése végett, tisztáznunk kell: külön „hernyóevő darázs” mint faj nem létezik, de a hernyó testi adottsága és a darázs jelleme elkerülhetetlenné teszi köztük az egyoldalúan hasznos találkozást. A darazsak egy része például a hernyót, póttrükkök sokaságának bevetésével, arra használja, hogy testében leendő utódainak szálláshelyet csináljon. Így jár el a beszédes nevű káposztalepke-gyilkosfürkész.[5]

káposztalepke-gyilkosfürkész munka közben – a munka gyümölcse

Darazsak egy másik csoportja a hernyó belső részeit minden teketória nélkül megeszi. Így tartozik a hernyó a kecskedarázs („a” darázs) étrendjébe is.[6] Az Európában szintén elterjedt német darázs szintén előszeretettel hurcol hernyókat a fészkébe.[7] Érdemes lesz közelebbről megismerkednünk négy lengyel kutató, Anna Jakubska, Marcin Kadej, Dorota Prządo és Mieczysław Steininger 2001 és 2005 között tett alsó-sziléziai tudományos észleleteivel, melyek további különös részleteket tárnak fel a tőzeglápokon, dűnéken, mezőkön élő széleslevelű nőszőfűről. Az illatot a növény metilarachinátból, metilllignocerátból, metilpentakozanátból, metilcerotinátból (ezek egytől egyig nagy szénatomszámú telített zsírsavak metilészterei) és vanillinból keveri ki. Amint már erről írtunk, a „vegyi gyár” a zsírsavgyökök sorát kis szénatomszámú további csoportok hozzáillesztésével állítja elő, és az önmagukban kellemes illatokból, mint már szintén láttuk (és naponta tapasztalhatjuk is) a büdösbence példáján, az élővilág mesteri bűzök előállítására képes. Az orchideafélék, ha nem is okvetlenül orrfacsarók, semmiképpen nem az elbűvölő illatukról nevezetesek. Elbűvölő viszont a széleslevelű nőszőfű nektárja. A bonyolult elegy fő összetevői a vanillinon túl a szegfűszegillatú eugenol[8], a szerecsendió szaganyagai között megtalálható[9], önmagában húsillatú metoxieugenol[10] és természetesen maga az alkohol. Érdekes módon magának az alkoholnak a szintézise ütközik nehézségbe. Bár a nektár, mint ez „el is várható”, jelentős mennyiségű cukrot tartalmaz, nem ez erjed alkohollá. Ehhez a növény „külső segítséghez” fordul: Candidák, azaz sarjadzógombák végzik az erjesztést, melyeket maguk a látogatók és beporzók hurcolnak virágról virágra. Csakhogy… a gombapopulációk gyakran instabilak, hajlamosak a megfutásra, azaz túlszaporodásra. Ennek megfelelően a széleslevelű nőszőfű furfurolt is szintetizál, mely kordában tartja a szaporulatot. A furfurol pedig ott van a bor aromái közt.[11] (Forrásunk sajnálatosan különböző vegyületnek hiszi a furfurált és a furfurolt. Arról, hogy ez tévedés, és hogy ennek mi a forrása, már írtunk.) De ha azt hinnénk, hogy ilyen módon a széleslevelű nőszőfű édes borral kedveskedik beporzóinak, még mindig nagyon távol állunk attól, hogy kedvességét teljes körűen leírjuk. Ugyanis egy további fungiciddal, a sziringolllal is igyekszik megakadályozni a gombák túlszaporodását. Márpedig az égetés hatására lebomló ligninből éppen ez a vegyület ivódik bele barrikolás során a borba, mely különleges zamatát és illatát is adja.[12] Ott tartunk tehát, hogy az odacsábult darázs barrikolt édes bort kap vendéglátójától. Tovább! Az italba a növény további bódító gyanánt morfin- és indolszármazékokat: didehidroepoxi-morfinánt és benziloxipropil-indolt is kever. (Az indol az ürülék férfias illatának egyik okozója a szkatol mellett, de a rovarvilágban felszolgálása nem megy udvariatlanságszámba. Nagy hígításban amúgy is virágillatúak.[13]) A széleslevelű nőszőfű precíz gondot fordít a megfelelő mennyiségre is. A kistermetű látogatóit, melyek a beporzásban nem vesznek részt, mint amilyen a gyászbogárfélék családjába tartozó gyapjasbogár és a katicabogárfélék családjába tartozó katica hamar kiüti a koktél.

kisebb látogatók: gyapjasbogár és katica

Nagyobb termetű beporzóit ez a veszély (mértéktarzó fogyasztás esetén) nem fenyegeti. A három leggyakoribb a már említett kecskedarázs és német darázs mellett az ékfoltos zengőlégy. (Ez utóbbi hernyókkal nem táplálkozik, bár lárvái valódi levéltetűféléket, például káposztalevél-tetvet ragadoznak.[14])

a széleslevelű nőszőfű főbb beporzói: kecskedarázs, német darázs, ékfoltos zengőlégy

A már említetteken túl gyakori látogatókként figyelték meg a cérnanyakúbogárfélék családjába tartozó sárgahomlokú árvabogarat, a fénybogárfélék családjába tartozó repcefénybogarat, a sziklaibogárfélék családjába tartozó kétfoltos bibircsesbogarat, a lágybogárfélék családjába tartozó feketevégű lágybogarat és a katicabogárfélék családjába tartozó tizennégypettyes füsskatát is.

további gyakori látogatók: sárgahomlokú árvabogár, repcefénybogár, kétfoltos bibircsesbogár, feketevégű lágybogár, tizennégypettyes füsskata (durva méretaránytalanságban)

A széleslevelű nőszőfű láthatólag valóságos intergalaktikus ivócsarnokul szolgál egymással nagyon távoli rokonságban álló ivócimboráknak. Persze a számára haszontalanoktól rövid úton megszabadul. A kijózanodás mindamellett agresszív magatartással párosul, ami senkinek sem használ, de a növényt nem érdekli áldozatainak ön- és közveszélye. Mi több, levelein szemtelen parazitaként a levéltetvek öregcsaládja is fel-felbukkan, melyek lisztharmatja viszont hangyákat is odavonz. Ennek a víg világnak vet véget az, aki letépné a széleslevelű nőszőfüvet, ami azonban, rafinériájának hála, igen életképes, nemének egyetlen faja, melyet (legalábbis Lengyelországban) nem fenyeget követlen veszély.[15]


agárkosbor

kardos madársisak

A faj és alfajai útja a tudományos rendszertanban a szokásosnál is tekervényesebb volt. Jelentősen lerövidítjük. Linné (1707 – 1778) a növényt a Serapias helleborine névvel látta el. A σεραπιάς, serapias eredetileg feltehetően a szintén kosborféle agárkosbort jelölte.[16] A Johann Gottfried Zinn (1727 – 1759) által felállított Epipactis, azaz nőszőfű-nembe[17] a fajt a fajnév megtartásával Heinrich Johann Nepomuk von Crantz (1722 – 1799) sorolta.[18] A nemnév az ógörög ἐπιπακτίς, epipaktis elnevezést őrzi, mely valamely madársisakfaj lehetett a kosborfélék családjából.[19] Hogy ennek lehetett-e köze a szó szerinti jelentéshez, ami „felső líra”, ἐπι πακτίς, epi paktis[20], csak fantáziálom, talán nem alaptalanul, ha például a harangvirág nevére gondolok. Ami pedig a fajnevet illeti, a helleborusról (mely Helleborusként a hunyorok nemzetségneve is) már beszámoltunk. A nem magyar neve, a nőszőfű eredetét ez idő szerint csak találgatják. Beke Ödön (1883 – 1964) 1935-ben emlékeztet rá, hogy Szikszai Fabricius Balázsnál (1530? – 1576) már „Nöszö fü” alakban előfordul.[21] Forrásunk a nőszés fogalmában az olvasót talán kicsit túlságosan tájékozatlannak tekinti, de megpróbálja rávezetni az általa lehetségesnek tartott irányra: hogy ezeket a füveket afrodiziákumként alkalmazták. A gyanú nagyon is megalapozott. Egyes nőszőfüvek társnevei közé tartozik a „meresztőfű”, az „embererő”, a „bikafű” és a „bikásfű”.[22] További gyanút keltő társnevek az „embererőfű” és a „vitéz fű”.[23] Így a „kosbor” névben a barrikolt édes bor mellett már kezdjük kapizsgálni a „kos” előtag értelmét is. Semmiképp ne próbáljuk ki, nehogy úgy járjunk, mint a széleslevelű nőszőfű apróbb testű áldozatai.[24]


[1] http://internetshakespeare.uvic.ca/doc/Ham_Q1/scene/5/

[2] http://mek.oszk.hu/00400/00486/00486.htm#d2778

[3] így védekezik a dohány

[4] http://www.tiszatoelovilaga.hu/szeleslevelu-noszofu/

[5] http://www.ng.hu/Termeszet/2009/03/Nyolcadik_utas_a_darazs

[6] kecskedarázs

[7] német darázs

[8] http://www.thegoodscentscompany.com/data/rw1004992.html

[9] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/16445922

[10] http://phd.lib.uni-corvinus.hu/794/1/Csoka_Mariann.pdf

[11] http://www.pincefalvak.hu/tema/268-aromak-a-borban

[12] borászati kémia

[13] szagok tára

[14] https://www.eje.cz/pdfs/eje/2002/04/25.pdf

[15] a lengyel tanulmány

[16] http://micmap.org/dicfro/search/gaffiot/serapias

[17] Epipactis

[18] http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-70185

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/epipactis

[20] πακτίς

[21] http://real-j.mtak.hu/6007/1/MagyarNyelvor_1935.pdf

[22] a nőszőfű társnevei

[23] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124113.htm

[24] https://www.nyest.hu/hirek/kinoszott-nagy-rejtely

Reklámok

One response to “Lápvégi kocsma a széleslevelű nőszőfűhöz

  1. Visszajelzés: Orchideák | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s