Az ál-ál-Shakespeare kalandjai

Anthony à Wood (1632 – 1695), a klasszika kiemelkedő tudósa és zenetanár 1691-92-ben jelentette meg kétkötetes vét, az ATHENAE OXONIENSES. THE HISTORY OF THE WRITERS OF THE UNIVERSITY OF OXFORD, FROM THE YEAR OF OUR LORD, 1500. To which are added the fasti, or annals of the said Universityt (OXFORDI ATHENAEUM. AZ OXFORDI EGYETEM ÍRÓINAK TÖRTÉNETE AZ ÚR 1500-IK ÉVÉTŐL, melyhez az említett egyetem évkönyveit, azaz annaleseit is csatoltuk). A II. kötetben fontos adatokat közöl a magát I am an Englishman in Italiane (angol vagyok olasz változatban)-nak nevező[1] Iohn Florióról (1553? – 1625), az „elszántról”, ahogy szintén nevezte magát. A szócikk írójánál is kalandosabb életű Florio keresztnevét gyakran (Olaszországban kizárólag) Giovanniként emlegetik. Wood tévesen VIII. Henrik (1491 – 1547) uralkodásának végére teszi Florio megszületését. Ám Florio feltehetően később látta meg a napvilágot. Apja, Michelangelo Florio (1515 – 1572) felvette a ferences rendet, ám elhajlásáért Rómában bebörtönözték. Ezek az „elhajlások”, Wood szerint, a lyoni Vald Péter (1140? – 1218?) szegénypárti és halálbüntetés-ellenes reformátor eretnek (valdens) nézeteinek elfogadását jelentették. Florio protestáns hitre tért át. Börtönéből huszonhét hónap elteltével sikerült megszöknie, és feleségével együtt Londonba menekültek. Ott magas megbízást kapott: a leendő kilencnapos királynő, lady Jane Grey (1537 – 1554) nevelője lett. 1557-ben megjelent Apologia (Védekezés) című művében Bernardino Spada ferences szerzetes vádjaira válaszol. A szerzetest nem szabad összetévesztenünk a később élt nagylelkű művészetpártoló Bernardino Spada bíborossal (1594 – 1661). Ebben Michelangelo Florio azt állítja, vér szerint zsidó, de hitében nem az.[2] Véres Mária (1516 – 1558) uralmának beköszöntével a már kisfiúval is kiegészült család Londonból is menekülőre fogta, ezúttal a Valtellina-völgybe. I. Erzsébet (1533 – 1603) alatt tértek vissza. Egy ideig az oxfordi egyetemi campusban éltek. Ez adott alkalmat Woodnak, hogy gyűjteményébe felvegye őket.[3] Iohn Florio munkássága elsősorban a nyelvészethez kötődik. Bár az első angol szótár összeállítása William Thomas († 1554) érdeme az 1550-es évekből, annak mintegy 6000 szavával szemben az ő olasz-angol szótárának 44000 címszava áll. Az első változatban 1598-ban, majd 1611-ben megjelent nagyszabású munka végleges címe Queen Anna’s New World of Words or Dictionarie of the Italian and English tongues, Collected, and newly much augmented by Iohn Florio, Reader of the Italian vnto the Soveraigne Maiestie of Anna, Crowned Queene of England, Scotland, France and Ireland, &c. And one of the Gentlemen of hir Royall Priuie Chamber. Whereunto are added certaine necessarie rules and short observations for the Italian tongue.[4] (Anna királyné új olasz-angol szóvilága, avagy szótára, melyet Iohn Florio, az olasz nyelv egyetemi docense gyűjtött össze és ezúttal lényegesen ki is bővített Őfelsége Anna királyné Uralkodó, Anglia, Skócia, Franciaország, Írország stb. megkoronázott királynéja és udvarának egyik nemese számára, melyhez bizonyos szükséges szabályok és rövid észrevételek adattak az olasz nyelvről.) Az ajánlás Dániai Annának (1574 – 1619), I. Jakab (1566 – 1625) feleségének szól. De Florio nemcsak összegyűjtötte az angol nyelv szavait, hanem jelentősen gazdagította is az angol nyelvet. Ő alkotta meg az its szót („az ő… -ja, -je”), és – talán mivel már létező angol szavaknak hitte – Michel Eyquem de Montaigne (1533 – 1592) esszéinek fordításába olyan szavakat tett, melyek előtte az angolban nem léteztek, ám máig tartó népszerűségre jutottak. Ezek között találjuk a conscientioust („lelkiismeretes”), a facilitate-et („megkönnyít”) és az am(m)usingot („szórakoztató”).[5]
Nem csodálkozhatunk, hogy ezt a valóban am(m)using és briliáns elmét azoknak a hosszúlistáján találjuk, akiket egykor vagy újabban Shakespeare-rel (1564 – 1616) azonosítottak (bár irodalmi munkásságuk nem minden esetben említésre méltó).[6] A gyanút táplálta, hogy Shakespeare javított, 1623 körüli folio-kiadásaiba nagyon is Florio-művekre emlékeztető fordulatok kerültek bele (a puszta helyesírási hibák kiküszöbölésén túl), talán éppen magától Floriótól, aki efféle „javításokkal” próbált kultúrmissziót betölteni.[7]
Minden okunk megvan azonban a csodálkozásra egy nyugalmazott szicíliai docens, Martino Juvara elméletének láttán, mely 2002-ben jelent meg Shakespeare era italiano (Shakespeare olasz volt) címmel. Juvara két palermói professzor 1925 és 1950 között folytatott kutatási eredményeire bukkant rá, kiegészítve a Southamptoni Egyetem brit tudósainak (nem publikált) megállapításaival, melyek értelmében Shakespeare Messinában látta meg a napvilágot Michelangelo Florio Crollalanza néven. Apja, Giovanni Florio orvos volt, anyja, Guglielma Crollalanza szicíliai nemesasszony. Kálvinisták lévén a Szent Inkvizíció üldözni kezdte őket, mire ők a Valtellina völgyének érintésével Londonba menekültek. Michelangelo Londonban anyai neveit vette fel: Guglielmo Crollalanza, angolosabban William Shakespeare, magyarán Dárdarázó Vilmos.[8] A Crollalanza történelmi milánói eredetű család. Már ha hihetünk a támogató alelméletnek. Ennek értelmében a III. Konrád római császár szolgálatában álló Giovanni Alboino zsoldosvezér 1147-ben, a II. keresztes háborúban érdemelte ki hősiességével a Crolla-lancia, „Dárdarázó” melléknevet. A család aztán sokfele szétszóródott, Szicíliába is jutott belőlük. III. Konrád római császár nem létezett. Kétségkívül létezett azonban (és pont jókor) III. Konrád német ellenkirály (1093 – 1152). Ráadásul Alboino (feltételezett) címere is sokat mondó:

Juvara rábukkant egy Michelangelo Florio Crollalanza által szicíliai dialektusban írt színdarabra Tanto traffico per Niente (Sok hűhó semmiért) címen. (Látnunk kellene.) Szólásainak könyvéből megtalálni sorokat a Hamletben. Iohn Floriónak valóban van ilyen könyve[9], és fentebb idézett forrásunk alapján efféle átvételek nem is kizárhatók. Shakespeare apja (az elmélet szerint) birtokolt egy Otellóról elnevezett házat, melyet egy visszavonult velencei úr emelt, aki a szóbeszéd szerint féltékenységből megfojtotta a feleségét. Mi több, a család menekülése során az ifjú Michelangelo beleszeretett egy tizenhat éves Giuliettába, ám a család ellenezte egybekelésüket, így a lány öngyilkosságba menekült bánatában. Juvara docens Shakespeare olasz származása melletti fontos érvként hozza fel, hogy darabjaiban messinai tájszólású olasz szavak jelennek meg, színhelyei gyakran itáliaiak, a szereplők neve gyakran olaszos, és Shakespeare nemcsak vonzódott, de kitűnően értett is a hajózáshoz.[10]
Hajoljunk arra, hogy Juvara elmélete átlátszó hamisítvány. Lehet, hogy volt két palermói professzor, aki kutatásokat folytatott a tárgyban, sőt, ki tudja, még a nagyhírű Southamptoni Egyetem brit tudósai is létezhetnek. De a történet a valóság részleteit éppúgy csavarja ki, mint a kegyes itáliai legendák a sok száz éve élt szentek élettörténetét. Az atya és a fiú neve felcserélődik. Van annak pozitív valószínűsége, hogy két itáliai Florio család is Londonba menekül ugyanabban az időben, egyikükben az apa Michelangelo, a fiú Giovanni, a másikban megfordítva? És a menekülők (más-más alkalomból ugyan) mindketten érintik a Valtellina völgyét is. Nem csoda, hogy a Véres Mária-epizód teljesen kimarad: a képzeletbeli Michelangelónak Messinában már meg kellett születnie, és ahhoz, hogy egy 16 éves Giulietta fejét elcsavarhassa, ennél idősebbnek kellett lennie. Ekkor Véres Mária már rég nem élt. Nem érv a Shakespeare-nevek és helyszínek itáliai orientációja sem. Sok itáliai író és szövegkönyvíró élt a korban, de senki nem állíthatja, hogy mindegyik az volt. Márpedig az irodalom „világszelleme” azokban az időkben Itáliában kóborolt. Forrásunk kesernyésen idézi fel azt az ellenérvet, hogy Shakespeare rossz tengerészeti ismereteire is felhozhatók példák az életművéből. Arról nem is beszélve, miért kellene egy olasznak születésénél fogva jobb tengerismerőnek lennie egy angolnál.


[1] http://www.johnflorio-is-shakespeare.com/florioshakespeare.html

[2] védekezés Bernardino Spada vádaskodásai ellen

[3] ATHENAE OXONIENSES

[4] New World of Words

[5] Iohn Florio szavai

[6] http://www.johnflorio-is-shakespeare.com/

[7] Iohn Florio jobban tudja

[8] Guglielmo Crollalanza

[9] Iohn Florio műveiről

[10] hátborzongató egybeesések

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s