A paka, a pakarána, a kapibara és az üregi nyúl

inseritur huic loco fabula: immolante rege Ueientium uocem haruspicis, dicentis qui eius hostiae exta prosecuisset, ei uictoriam dari, exauditam in cuniculo mouisse Romanos milites ut adaperto cuniculo exta raperent et ad dictatorem ferrent. sed in rebus tam antiquis si quae similia ueri sint pro ueris accipiantur, satis habeam: haec ad ostentationem scenae gaudentis miraculis aptiora quam ad fidem neque adfirmare neque refellere est operae pretium.

Livius (Kr.e. 59 – Kr.u. 17): Ab Urbe condita 5:21, 8-9[1]

Helyénvaló, hogy itt elmondjunk egy történetet. Mikor Veii királya áldozatot mutatott be, a jós kijelentette: azé lesz a győzelem, aki kivágja az áldozati állat belső részeit. Ennek a hallatára az alagútban várakozó római katonák kitörtek a folyosóból, elragadták és a dictatorhoz vitték a belső részeket. Persze, ilyen régi történetnél megelégszem azzal, ha azt elfogadják belőle igaznak, ami valószínű. Olyan események ezek, amelyek inkább illenek a csodadolgoknak örülő színházi közönséghez, mint a valóságos történelembe, s nem éri meg a fáradságot, hogy megerősítsük vagy megcáfoljuk őket.

A római nép története a város alapításától. V. könyv, XXI. fejezet, 8-9. szakasz
Muraközy Gyula (1892 – 1961) fordítása[2]

A cuniculus szót Livius „vájat”, „alagút” értelemben használja, de korában „csatorna” jelentésben is felmerült. Ibér-keltibér eredetet gyanítanak a hasonló értelmű közvetlen előd, az ógörög κύνικλος, kyniklos[3] mögött. Minekutána ebbe a nyelvi családba tartozik a baszk untxi, „nyúl” is (sőt a mozarab conchair, „agár”, talán átemelt értelemben a nyúlról, melyet hasonló sebességgel üldöz), nem világos, legalábbis nyelvi értelemben, mi volt előbb: az „üreg” vagy a „nyúl”, tehát hogy melyik kapta a nevét a másikról.[4]Így semmi meglepő nincs abban, hogy Linné (1707 – 1778) a nyúlfélék családjába tartozó üregi nyulat a cuniculus fajnévvel látta el. A teljes binómen Oryctolagus cuniculus.[5] A nemnév is megérdemel pár szót: a két ógörög szó, az ὀρυκτός, oryktos, „ásás”, „ásvány” – az ὀρύσσω, „ások” igéből[6] – és λαγώς, „nyúl” összeolvasztásából újlatinizálódott.[7] Az utótag a λαγοωυσός, lagooysos, „petyhüdt fülű” tömörödése, melynek λαγο- bevezetőtagja feltehetőleg az angol slack, „laza” eredetéül is szolgál.[8] Summa summárum, az üregi nyúl tudományos neve „magát üregbe ásó petyhüdt fülű”.

Egzotikusabb fejleménye is van az állattanban a rómaiak cuniculusának. A pakafélék családjának egyetlen neme a Cuniculus, melynek nevét Mathurin Jacques Brisson (1723 – 1806) adta. A nembe szigorú értelemben két faj tartozik, a Linné által besorolt Cuniculus paca, pettyes paka és a Władysław Taczanowski (1819 – 1890) emlékezetét őrző nevű Cuniculus taczanowskii, hegyi paka, melyet Jan Sztolcman (1854 – 1928) sorolt tudományos rendbe.[9] (Korábban a pakák nemét az agutikba olvasztották.[10])

szapota

Mindkét faj nagytestű rágcsáló. A pettyes paka a szubtropikus Amerikákat lakja Kelet-közép-Mexikótól Észak-Argentínáig, javarészt éjszakai életmódot folytat, magányos és csendes állat. Vízközelben szeret élni, megtámadva vízbe menekül, és járatait mintegy két méterrel a felszín alá ássa. Kitűnően mászik fára is gyümölcsökért (kedvence az avokádó, a mangó és a szapota), de a növények egyéb részeivel is beéri, ha kifogy tartalékaiból.[11] Hegyi társa a nemben két és három kilométeres magasság között érzi elemében magát, bár 3500 méteren is megfigyelték példányaikat. Szintén vízkedvelők és kitűnő úszva menekülők, és talán az öt méterig lebocsátkozó járatrendszerükben szoktak hozzá annyira a sötétséghez, hogy ha valamiért nappal is elő kell bújniuk, a sűrű, sötét erdőkbe veszik be magukat. Élőhelyük Kolumbia, Ecuador, Peru és Venezuela.[12]

pettyes és hegyi paka

2010-ben kolumbiai kutatók egy ott élő, különösen nagy testű rágcsáló génvizsgálatából arra a következtetésre jutottak, hogy nem alfajról, hanem egy önálló, addig tudományosan külön nem vizsgált fajról van szó, melyet Jorge Ignacio Hernández Camacho professzortársuk tiszteletére Cuniculus hernandezi néven szándékoznak tudományosan „törzskönyvezni”.

Cuniculus hernandezi

A faj méreteit jól jellemzi, hogy a világ harmadik legnagyobb rágcsálója. Az első a tengerimalacfélék családjába sorolt vízidisznó vagy kapibara (neve az ótupi nyelvben eredetileg feltehetőleg ka’apiuara, a kaa, „levél”, pii, „karcsú”, u, „eszik” és ara melléknévképző összetételéből „karcsú levélevő”)[13]. A második a családjának is nevet adó pakarána, azaz „hamis paka[14].[15]

kapibara és pakarána

Maga a „paka” szó a guarani nyelvben jelöli így a rágcsálót.[16] Ugyanebben a nyelvben a szónak másik jelentése is van: „felébred”. Talán van összefüggés. A reménykedésben biztosan. Ezek az erőteljes, kevéssel is beérő, nagy ügyességű fajok is megsínylették az ember közelségét. Betelepítésekkel[17] talán elérhető, hogy „feléledjenek”.


[1] http://latin.packhum.org/loc/914/1/279#279

[2] http://mek.oszk.hu/06200/06201/html/romai2.htm#1

[3] κύνικλος

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/cuniculus

[5] Oryctolagus cuniculus

[6] ὀρύσσω

[7] https://en.wiktionary.org/wiki/Oryctolagus

[8] λαγώς

[9] Cuniculus

[10] http://eol.org/pages/326582/details

[11] pettyes paka

[12] hegyi paka

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/capybara

[14] a pakarána etimológiája

[15] újabb paka Kolumbiában

[16] https://en.wiktionary.org/wiki/paca#Etymology

[17] http://www.iucnredlist.org/details/699/0

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s