A vadmacska hasznáról

SHYLOCK

Snaile-slow in profit, but he sleepes by day
More then the wilde-cat

Shakespeare (1564 – 1616): The Merchant of Venice, II / 5 (1605), Folio 1, 1623[1]

SHYLOCK

Dologra csigarest, – s vadmacskaként
Alszik naponta is.

A velenczei kalmár, II / 5. Ács Zsigmond (1824 – 1898) fordítása (1886)[2]

Térdepelek holdfény-hímezte párnán:
oltáromon vadmacska, páva, bárány.

Takács Zsuzsa: Weöres-szonettkoszorú XI. (1998)[3]

A vadmacska az óvilág sikeres ragadozója. Rengeteg alfajából az öt legelterjedtebb is szépen beteríti a térképet. A macskafélék családjáról Feketetigris (Carsi) nagy fáradsággal átfogó, igényes listát készített, mely olvasmánynak is gyönyörködtető, de a honlapon feltüntetett számos figyelmeztetés miatt nem merek hivatkozni rá.

a vadmacska (Felis silvestris) legnépesebb alfajai: európai vadmacska (silvestris), ázsiai vadmacska (ornata), dél-afrikai vadmacska (cafra), afrikai vagy núbiai vadmacska (lybica), kínai hegyimacska (bieti)

A nagy német zoológus, Johann Christian Daniel von Schreber (1739 – 1810) 1777-ben sorolta a fajt rendszerbe Felis silvestris („erdei macska”) néven.[4] A házimacska elfojtott vadságára mi sem jellemzőbb, hogy egyesek a vadmacskák alfajának tekintik Felis silvestris catus tudományos néven, de Linnét (1707 – 1778) nem lehet megtéveszteni. Ő külön fajba sorolta, a Felis catusba, és ez a szigorú értelemben vett tudományos név.[5] Amint már írtunk róla, a háziasítás kezdeti részletei ugyan ködbe vesznek, de bizonyosra vehető, hogy a házimacska őse a núbiai, más néven afrikai vadmacska.


A cím gúny. Állatok, különösen vadon élő állatok „hasznáról” beszélni akkor is etikai aggályokat vet fel, ha ez a megmentésükre kidolgozott terv része. Az élethez való jog és a hasznosság összekapcsolása veszedelmeket rejt magában. (Mondom ezt anélkül, hogy az önpusztításunkat szorgalmaznám egyes inváziók esetén.) Karinthy (1887 – 1938) életén az etikai probléma vörös fonálként húzódik végig. (Gúnyos kifacsarását már idéztük.) Amint az 1924-es Harun al Rasid kötet novellájában, Az első koldulásban így ír:

Egy kép villant fel előtte, a természetrajz-könyvből, amit harmadikban tanultak. Valamelyik emlős ábrája, már nem is tudta, melyiké, talán a vidra volt vagy a hód. Vidáman ugrált holmi vízinövényen. És alatta a szöveg: húsa ízletes, csontjaiból enyvet főznek.
Húsa ízletes, csontjaiból enyvet főznek. Ez járt a fejében, és most már csikorgó fogakkal, összeszorult ököllel káromkodott magában.[6]


Ennyit el kellett mondani elöljáróban tulajdonképpeni tárgyunk előtt. Az európai vadmacska című, 1899-ben kiadott könyvében Edward Hamilton (1824 – 1899) idézi egy korábbi pályatársának, William Salmonnak (1644 – 1713), a saját magát Professor of Physicknek[7], „az orvostudomány professzorának” nevező polihisztornak az 1693-ban kiadott művét. Ez a mű szerzőjétől a szerény Compleat English Physician, or the Druggist’s Shop opened (Angol orvos a maga teljességében, avagy Patika nyílt) címet nyerte. Salmon alaposan megvizsgálja a vadmacska gyógyászati hasznát. Mindenekelőtt tudományosan kategorizálja a faj alfajait: méret szerinti sorrendben említi a házimacskát, a vadmacskát és a hegyi macskát. A megalapozás után rátér a hasznok felsorolására.

  • A vadmacska húsa köszvény ellen hatásos.
  • Zsírját ánizsmag jelenlétében pálmaolajba keverve daganatlohasztó, fájdalomcsillapító, bőrduzzanatot elegyengető, köszvényre is hatásos elegyet nyerünk.
  • Farkából csapolt vérrel emberi koponyacsont porával és bikaszarv-őrleménnyel elejét vehetjük a szédülésnek.
  • „Egyes testnedvei” mustármaggal porítva, hagymakivonattal medvezsírba keverve hatékonyak kopaszság és szőrtelenség ellen.[8]

Biztosra vehetjük, hogy minden emberi ravaszságot összeszedve is a professzor korában már nem lehetett annyi vadmacskát összefogni, amelyekre statisztikailag hiteles orvosi eredmények lettek volna alapozhatók, röviden hogy Salmon (vagy meg nem nevezett forrása) kreatív fantáziájának tanúi vagyunk. Annál is inkább, hogy ezek a javasolt magisztrális készítmények hasonlóan viselkednek a középkori boszorkányfőzetekhez, amennyiben szinte az összesbe belerejt olyan „pótalkatrészt”, mely a hatást, legalábbis a kor hiedelmének megfelelően, magában is kiválthatja. Menjünk sorban. A vadmacska húsa a téli időszak elejét leszámítva emberi lépték szerint zsírmentes, így rendszeres fogyasztója valószínűleg meg tudja előzni a köszvényt. Különösen ha a vadmacskát saját kezűleg fogja el, és ilyenképpen kellő mennyiségű és minőségű testmozgással is elősegíti egészségét. A pálmaolajjal készült kombinált kenőcs feltehetőleg külsőleg alkalmazva lohasztotta a daganatot, és a leírt hatásokat okozhatta az ánizs vérbőséget kiváltó illóolajkészlete. (Az ánizs gyógyhatásai között mindamellett nem sorolják fel Salmon ígéreteit.[9]) Ami a szédülést illeti, ott meglepő módon az emberi koponyacsontra alapoz a készítmény felfedezője. A Sal Cranii humani elkészítését részletesen leírja a philadelphiai The Aesculapian Register (Asklepiosi feljegyzések) nevű folyóirat egy 1824-es (!) száma. A koponyát mindenekelőtt kalcinálnunk kell (azaz úgy kell bánnunk vele, mintha meszet égetnénk), ezt porrá törve vízbe kell keverjük, majd kicsapjuk és tisztítjuk. A koponyából előállított különféle készítményektől szédülésgátló hatást reméltek.[10] (Salmon biztosabban célt ért, ha páciensei elől elhallgatta készítménye összetételét.) Kopaszodásgátló kenőcsében a hatóanyag, a kor, sőt, jóval későbbi korok felfogásában, a medvezsír. Észak-amerikai őslakosok medvezsírral fényezték hajukat, és az erre a célra valóban alkalmas is volt.[11] (Vadmacskák nem sérülhettek az eljárásban, az nem él a kontinensen.) Ám ki tudná megmondani, hány medve életébe került, hogy zsírja kopaszodásgátló hatásában még a XIX. századi pomádékészítők és emberi áldozataik is hittek.[12] Csak abban bízhatunk, hogy a szélhámosság egy magasabb fokán valamilyen kevésbé természetgyilkoló pótmegoldáshoz fordultak.


[1] http://internetshakespeare.uvic.ca/doc/MV_F1/scene/2.5/

[2] http://mek.oszk.hu/04500/04571/html/magyar.htm#d1e10413

[3] Weöres-szonettkoszorú

[4] Felis silvestris

[5] Felis silvestris catus = Felis catus

[6] Az első koldulás

[7] William Salmon, Professor of Physics

[8] Az európai vadmacska

[9] az ánizs gyógyhatásai

[10] Sal Cranii humani

[11] hajfényezés medvezsírral

[12] hajnövesztés medvezsírral

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s