Pásztortáska

pásztortáska

HOTSPUR
And telling me the soueraignest thing on earth
Was Parmacitie, for an inward bruise…

Shakespeare (1564 – 1616): King Henry IV,
Part I, I / 3 (1596-97?), Quarto 0, 1598[1]

HŐVÉR
Mondá nekem, hogy nincs fölségesebb
A csonttörésre, mint a spermacet.

IV. Henrik, I. rész, I / 3.
Lévay József (1825 – 1918) fordítása[2]

HŐVÉR
S hogy legfelségesebb dolog a földön
A parmaceti belső sérülésre…

Vas István (1910 – 1991) fordítása[3]

A spermaceti hasznáról már megemlékeztünk. A Shakespeare által emlegetettet nem véletlenül nem találjuk a hasznok listáján. Lévay József súlyosabb, a Shakespeare által használt szóhoz inkább ragaszkodó, óvatosabb Vas István enyhébb leiterjakabba fut. A parmacitie Shakespeare-nél ugyanis „pásztortáskát” jelent.[4] Hővér helyesen jellemzi az élettani hatását. (Ugyanebben a jelenetben beszél Hővér olyannyira vészt jóslóan a seregélyről, melyről szintén írtunk már.) Az ógörög θλάσπις-t (thlaspis) a káposztafélék családjába tartozó pásztortáskával azonosítják[5], bár kérdés, nem vall-e ez túlzott magabiztosságra. A növény nevének utóélete ugyanis tekervényes.

kőtörőfű

Előbb nézzük azonban az előéletét. Hagyományos magyarázat a θλάω, thlao, „török” igére vezeti vissza. Ez pedig, Julius Pokorny (1887 – 1970) szerint, indiai tovaterjedésekkel, az indoeurópai dhlas-, „összenyomni” gyök származéka, ami megtalálható a cseh dlasmati, „nyomni” szóban is[6]. A hagyományos magyarázat valószerű. A „törést” sok növény számlájára írják, de amint a (kőtörőfűfélék családjába tartozó) kőtörőfű példáján is látjuk, ez élettani hatásra is utalhat (adott esetben a vesekő megtörésére).

violás repcsény

Egyfelől figyelmen kívül hagyhatatlan az angol botanika atyjának, William Turner teológusnak (1509? – 1568) a New Herball (Új füvészkönyv) III. kötetében közzétett észlelete, hogy a thlaspist a frankfurti városfal repedéseiben látta – de, mint lelkiismeretes megfigyelőként hozzáteszi, Londonban Rich és Morgan urak kertjében is, sőt, ha emlékezete meg nem csalja, Hambridge úr Somersetshire-i kertjében is – , továbbá, a teljesség kedvéért, megemlíti, hogy Klaudios Galenos (129 – 201?) krétai eredetűnek mondja a thlaspist. Ugyanakkor ő maga a thlaspisszal a szintén káposztaféle violás repcsényt azonosítja be.[7] A pásztortáska esetén viszont felmerül annak lehetősége, hogy az élettani „törés” az ógörög szó eredete, figyelembe véve a pásztortáska csodával határos nyavalyamegtörő képességét (melyek közül az első számú a vérzéscsillapító hatás). Forrásunk szerint már Nero császár (37 – 68) orvosa is használta a vérzés csillapítására[8], ami a beazonosítás nehézségeire tekintettel nehezen bizonyítható. Annyi mindenesetre megállapítható, hogy a szóban forgó id. Andromakhos híres terjékének (általános ellenmérgének) a thlaspis feltehetően az összetevője volt[9].

mezei tarsóka

Bonyolítja a képet, hogy Linné (1707 – 1778) a Thlaspi tudományos névvel egy rokon (szintén a káposztafélék családjába tartozó) nemet, a tarsókákat ruházta fel[10], viszont a pásztortáskát ebbe a nembe sorolta[11]. Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XXVII. könyvének 113. fejezetében részletes leírást ad a thlaspiról (ez lett a latinban az ógörög thlaspisból). Ezzel aztán alaposan megdolgoztatta a teljességre törekvő utókort. A pliniusi elnevezések megfejtésében nagy jártasságú Antoine Laurent Apollinaire Fée (1789 – 1874) a mezei zsázsával, René Louiche Desfontaines (1750 – 1833) az útszéli zsázsával, melyet egyúttal a galenosi thlaspisszal is azonosít. (A zsázsák neme szintén a káposztafélék családjába tartozik.) Émile Littré (1839 – 1861) azonban a pásztortáska mellett érvel.[12] Id. Plinius egy másik helyen, a XIX. könyv 54. fejezetében, mely az Egyéb, Szentiván-éjjel betakarítandó növények számunkra aktuális címet viseli, megemlít egy thapsi nevű mustárfélét, melyről utóbb Jean Hardouin (1646 – 1729) azt állítja, a thlaspival azonos.[13]

zsázsák: mezei és útszéli

Ha ebből azt a következtetést szűrjük le, hogy a pásztortáska tudományos rejtőzködést folytat, – dacára óriási kozmopolita, darwini sikerének: elterjedt növény az Amerikákban, Kelet-Afrikában, Európában, Dél-Ázsiában és Közép-Ausztráliában[14]; a fagyot is túléli, Kelet-Afrikában 2600 méter magasban is látják[15] – , gyanúnk csak mélyülni fog Vörös Éva általunk is sokat idézett munkájának, A magyar gyógynövények neveinek történeti-etimológiai szótárának lapozgatásakor. A pásztortáska hajmeresztően sok címszóban szerepel. Mindenekelőtt a név eredetéről. Bár egyik forrásunk úgy tudja, a bölcs pásztorok táskájából a juhok ellésekor fellépő vérzések csillapításához sosem hiányozhatott a pásztortáska, mely innen vette neve eredetét, anélkül, hogy a pásztorok bölcsességét vagy a pásztortáska képességeit megkérdőjeleznénk, valósághűbbnek kell ítéljük a kutatónő álláspontját. Ennek megértéséhez a tudományos névhez, a Capsella bursa-pastorishoz kell fordulnunk. Ennek jelentése: pásztorerszény-kapszula. Bár a latin capsa, mint láttuk, a kaszattermésnek lehetséges névadója, és a pásztortáskának (értelemszerűen, lévén káposztaféle) kicsípett csúcsú becője van[16], a termés kapszula, mely táskára emlékeztet. Hasonló neveket látunk sok idegen nyelvben: bourse de pasteur, shepherd’s purse[17], borsa pastore. Nos, a tudományos álláspont szerint tükörfordításról van szó a tudományos névből. A pásztortáska társneveinek se szeri, se száma.[18] Némely társnév olyan, amellyel ugyan bizonyos régi nagy botanikusaink, például Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök vagy Tagyosi Csapó József (1734 – 1799) orvos a pásztortáskát illették, mára azonban egyértelműen más növényekhez „társultak” át.

apró békalencse, ebszőlő-csucsor, libapimpó, papsajt, vadmustár, szapora zsombor, mezei zsázsa, madárporcsin, szentgyörgyvirág, piros gólyaorr, galamblábgólyaorr, kúszó boglárka

Tagyosi Csapó József névkeveredésre is felhívja a figyelmet. Megállapítása szerint a kontyvirágfélék családjába tartozó békalencsével keveredett a régi szóhasználatban. Az „élekhalok” ma a burgonyafélék családjába tartozó kesernyés (keserű vagy ebszőlő-) csucsor társneve: esetében az utótag jelöli hűbben az élettani hatást. A „lúdláb” ma a rózsafélék családjába tartozó libapimpót jelöli. A mályvafélék családjába tartozó apró mályva (avagy papsajt) mára önálló növénnyé „vált”, levetve a pásztortáskához tapadó társnév jellegét. Hasonló jelentéselkülönülés ment végbe több más fajnál, így a káposztafélék családjába tartozó vadmustárnál, szaporafűnél (ma: szapora zsombor) és palackafűnél (ez utóbbi mára a mezei zsázsa), a porcogófűnél, mely ma a keserűfűfélék családjába tartozó madárporcsin, a spárgafélék családjába tartozó szentgyörgyvirágnál, a gólyaorrfélék családjába tartozó varjúlábnál, mely ma a piros gólyaorr társneve, továbbá az ugyanebbe a családba sorolt vérállatófűnél, mely ma a galamblábgólyaorr. Ezek a társnevek egykor mind a mai pásztortáskához kapcsolódtak. A „gizgaz” jelentésű „geze-guza” másképp „gezemice”. A pásztortáska felséges gyógyhatásainak felismerésére képtelenek ezzel a szóval is illették. Talán Szikszai Fabricius Balázs (1530? – 1576) szóalkotása a pásztortáskára a „békatarsoly”. Valószínűtlennek látszik Rácz János feltételezése, hogy ez a német Froschtäschen tükörfordítása lenne, ugyanis az a boglárkafélék családjába tartozó, mérgező kúszó boglárka a németben (magyar társnevei közt nem találni a „békatarsolyt”). Ugyancsak a tudományos név lehet az alapja a pásztortáska „istentáskája” társnevének, ami Tagyosi Csapó Józsefnél „kisjézustáskája”.[19]

egy kínai csemege: hirtelensütött pásztortáska-levelek


[1] http://internetshakespeare.uvic.ca/doc/1H4_Q1/page/12/

[2] http://mek.oszk.hu/04600/04611/html/1/magyar.htm#d1e9433

[3] Shakespeare összes művei

[4] Shakespeare pásztortáskája

[5] θλάσπις

[6] dhlas-

[7] William Turner thlaspija

[8] a pásztortáska hasznáról

[9] id. Andromakhos terjéke

[10] Linné Thlaspija

[11] http://www.gbif.org/species/3047452

[12] A természet históriája, XXVII / 113

[13] A természet históriája, XIX / 54

[14] http://www.cabi.org/isc/datasheet/11223

[15] pásztortáska a magasban

[16] http://novenyhatarozo.info/noveny/pasztortaska.html

[17] a pásztortáska idegen nevei

[18] http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/080/pc008031.html#3

[19] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s