A lenyűgöző lonc és a lenyűgöző kis meténg

OBERON
…I know a bank where the wild thyme blows,
Where oxlips and the nodding violet grows,
Quite overcanopied with luscious woodbine,
With sweet musk roses and with eglantine.

Shakespeare (1564 – 1616): Midsummers Night’s Dream (1595), II / 1[1]

OBERON
…Van egy kies part, hol kakukfü nő,
Hol dús virányt rukerc s ibolya sző,
Fölötte sűrü loncból mennyezet,
Vadrózsa, gyönge jázmin fog kezet…

Szentivánéji álom. Arany János (1817 – 1882) fordítása (1863)[2]

Elhantoltatta az üres koporsót, felállította a fejfát, amelyet tavasszal lonc futott be. Jó szagú tavaszi délutánokon elüldögélt a gyepes sírhanton…

Krúdy Gyula (1878 – 1933): A nagyasszony ballépése (1917)[3]

EL SUR

Desde uno de tus patios haber mirado
las antiguas estrellas,
desde el banco de
la sombra haber mirado
esas luces dispersas
que mi ignorancia no ha aprendido a nombrar
ni a ordenar en constelaciones,
haber sentido el círculo del agua
en el secreto aljibe,
el olor del jazmín y la madreselva,
el silencio del pájaro dormido,
el arco del zaguán, la humedad
-esas cosas, acaso, son el poema.

Borges (1899 – 1986): Fervor de Buenos Aires (1923)[4]

A DÉL

Valamelyik udvarodból bámulni
a régesrégi csillagokat,
az árnyék
padján ülve bámulni
ezeket a szórt fényeket,
miket tudatlanságom nem tud megnevezni,
se elhelyezni a csillagképek között,
átérezni a rejtett
ciszterna vízkörét,
a jázmin- és loncillatot,
az alvó madár némaságát,
a tornác boltívét, a nedvességet
– ezekből áll talán a költemény.

A Buenos Aires-i láz-kötetben.
Somlyó György (1920 – 2006) fordítása (1984)[5]

1 bubos

búbos és ükörkelonc

Újból és újból elkövetjük a bőség illetlenségét, ami most is elkerülhetetlen, ha önkényesen válogatott példákon keresztül akarjuk érzékeltetni azt a lenyűgöző pályát, amit a lonc az irodalomban „befutott”. Borgesnél valósággal a Dél jelképe, más műveinek sokaságában is, bár éppen a déli féltekén a loncfélék családja nem őshonos. Észak-Amerikából, Európából, Észak-Afrikából, Ázsiából (különösen Kínából) származik mintegy kétszáz faja.[6] A lonc természetesen nemcsak „másodvirágként” játszik nagy szerepet az irodalom „virányain”, hanem a kertekben is. Illata nélkülözhetetlen, ha olykor, Borges szerint, nehéz is.
A továbbiakban neve hátborzongató rejtélyével foglalkozunk. Nem mindenki jár el így. Állandó forrásunk kurtán (de valahogy mégis izgatóan) így intézi el: ismeretlen eredetű szó.[7] Ne hagyjuk annyiban!
adtak ki Európa-szerte füvészkerteket a nyomtatás kezdetei óta. 1485-ben jelent meg Johann Wonnecke von Kaub (1430? – 1504?) Gart der Gesundheit (Az egészség kertje) című alapműve. 1500-ban jelentette meg Hieronymus Brunschwig (1450? – 1512?) Liber de arte distillandi de simplicibus (A lepárlás művészetének könyve az alapoktól) című munkája, melyben az állati maradványok nyersanyagként ugyanúgy szerephez jutnak, mint a növényiek. Ezeket találta saját korában elavultnak a Majna menti Frankfurtban működő korai, legendás német kiadó, id. Christian Egenolff (1502 – 1555). Felkérte a neves természetbúvárt és Frankfurt városi orvosát, Eucharius Rößlint (1470? – 1526), a két könyv egybegyúrásával és felfrissítésével hozzon létre egy harmadikat. A munkát Rößlin halála után Theodor Dorsten (1492? – 1552) botanikus és orvos fejezte be Botanicon (Botanika) címen, melyet Egenolff 1533-ban jelentetett meg.
Máshol is pezsgett az élet. Előtte egy évvel jelent meg Strasbourgban Otto Brunfels (1488? – 1534) teológus és botanikus nagy hatású Contrafayt Kreüterbuchja (Képes füvészkönyv).[8] Linné (1707 – 1778) a „botanikusok atyjai” közé sorolta.[9] (Tehát láthatólag nemcsak állatok, növények és ásványok, de botanikusok besorolását is magára vállalta.) Fontosabb azonban számunkra Brunfels két évvel ezt is megelőző Herbaruma (Növénytan), melynek képanyagát a botanika további atyjának[10], Leonhart Fuchsnak (1501 – 1566) 1542-ben Bázelben megjelent De Historia Stirpium Commentarii Insignes (A gyökerek tudományáról, magyarázatokkal ellátva) című könyvének képeivel együtt Adam Lonicer (1528 – 1586) matematikus, némi saját eredménnyel, a Botaniconhoz illesztett.

Az ilyenképpen összetoldott mű 1557-ben látott napvilágot Kreütterbuch (Füvészkönyv) címmel.[11]

Ennek a könyvnek messze ható sikere lett. Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök HERBARIVM. AZ FAKNAC FVVEKNEC NEVEKRŐL, TERMÉSZETEKről, és hasznairól címmel posztumusz (1578) megjelent életveszélyes, mindamellett zamatos, a késő reneszánsz kori magyar nyelv kedvelői számára nélkülözhetetlen alapműve[12] nagyrészt éppen Lonicer munkásságára támaszkodik.[13]
Ennyit rövid bevezetőül.
Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XXI. könyvének 39. fejezetében megemlíti az örökzöld, buján terjedő és elágazó vinca pervincát, melyet dísznövényként kertekben, de jobb híján virágfüzérekben is felhasználnak.

perzsacsodabogyó

kis meténg

A pliniusi elnevezések megfejtésében nagy jártasságú Antoine Laurent Apollinaire Fée (1789 – 1874) ugyan arra hajlik, hogy a virágot a perzsacsodabogyóval (más nevén ruszkusszal vagy alexandriai babérrel) azonosítsa be, mások, köztük Linné azon az állásponton vannak, hogy a növény azonos a Pedanios Dioskorides (40 – 90) Gyógyászati anyagok című műve IV. könyvében említett, sivatagban is megélő, általa hasmenésre és fájdalomcsillapításra ajánlott klemátisszal[14], azt pedig a ma kis meténgként, vagy a Linné által tudományosan Vinca minorként[15] elnevezett fajjal azonosítsák[16]. A „meténg” szó (1520 körüli alakjában: „netheng”)  eredetét még Vörös Éva is ismeretlennek mondja, ám társnevei annál beszédesebbek. A latin utótagból, a pervincából alakult ki a német társnév, a Beerwinck. Ez az ősforrása a magyar „bervéng”, „börvény” szavaknak. Ezek etimológiájában Tagyosi Csapó József (1734 – 1799) orvos az 1775-ben Pozsonyban megjelent Új füves és virágos magyar kert, mellyben mindenik fünek es virágnak neve, neme, ábrázatja, természete és ezekhez képest különféle Hasznai értelmesen megjegyeztetnek című munkájában kedvesen téved, amikor azt írja: a’ levele sötét zöld, kemény ’s vastag mint a’ bör, innét börvény a’ neve. Diószegi Sámuel (1761 – 1813) és sógora, Fazekas Mihály (1766 – 1828) 1807-es nagy közös vállalkozásával, a Magyar Fűvész Könyvvel már foglalkoztunk. Ebben a számtalan társnév által elbizonytalanodó fogalom megszilárdítása érdekében a nevet (sikertelenül) „börvény meténgként” kívánják rögzíteni.[17] Mind a latin, mind a görög elnevezés a növény életmódjára utal. A pervinca a latin pervincire, „lenyűgözni”, „megláncolni” hozadéka[18].

Szent Péter apostol (Kr.e. 1 – 67) láncai a római San Pietro in vincoliban

Ez a vinculum, „béklyó”, „lánc” szóval függ össze, aminek eredete az indoeurópai weyk-, „hajlítani” gyök[19]. Az ógörög κληματιτής, klematites a κλήμα, klema, „tőke”, „inda” szóra megy vissza[20], az a κλάειν, klaein, „áttörni” eredetre, melynek indoeurópai forrása a kelh-, „törni”[21]. (Mindenesetre figyelemre méltó, hogy a latinban a kis meténg lenyűgöz, a görögben legyűri a nyűgöt.)
Mindez úgy kapcsolódik szorosabban vett tárgyunkhoz (ha még beszélhetünk erről), hogy Horhi Melius Peter (aki írásban Vörös Éva kutatásai szerint elsőként használja a szót) a „loncot” („loncz” formában), méghozzá a kis meténgre. (Különös módon az egyik már idézett forrásunk ma is a kis meténget hiszi loncnak.) Vörös Éva szerint a nevet maga Horhi Melius Peter alkotta az akkor már létező újlatin lonicerából, levágással, összevonással egyszerűsítve. A feltételezés merész. Gondoljunk arra, hogy a „Lonci” a mai napig is élő becenév, és hogy lánynevek mennyire uralják mind az állatok, mind a növények országát.

cifra fényilonca

A fényiloncák nemzetségéről sem gondolnánk, hogy nevük hátterében Adam Loniceré húzódna. Ugyanakkor mégiscsak elgondolkodtató, hogy Linné a loncok nemét Lonicerről nevezte el Lonicerának.[22] (Érdekes ugyanakkor, hogy míg 1735-ben ezt a megnevezést használja, későbbi műveiben már eláll ettől. Utódai azonban az első változatot fogadták el.[23]) Egyrészt miért is váltott volna át Linné a loncokra a kis meténgről, ha egyszer azok már „lefoglalták” maguknak a latin szót? Másrészt azonban az ellenirányú váltás több, mint természetes. Maga Vörös Éva mutat rá, hogy a már említett Magyar Fűvész Könyv a Lonicerát magyarul „lontzként” emlegeti.

Azaz a legvalószínűbb rekonstrukció az, hogy a loncfélék családjába tartozó lonc nemzetség és a meténgfélék családjába tartozó kis meténg távoli rokonsága dacára a szerzőpár megtette a „nagy ugrást”: egy, már feltehetőleg Horhi Melius Peter idején is létező népi megnevezést, mely akkor még a kis meténgre utalt, áttette a Linné által Lonicerának nevezett nemre.
A loncok nemébe tartozó fajok gyulladásgátló[24] flavonoidjának, a lonicerinnek a névadásában[25] Horhi Melius Peternek nincs felelőssége.


[1] http://nfs.sparknotes.com/msnd/page_48.html

[2] http://mek.oszk.hu/00400/00496/00496.htm#2

[3] A nagyasszony ballépése

[4] EL SUR

[5] A DÉL

[6] https://bugwoodcloud.org/bugwoodwiki/Lonicera.pdf

[7] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[8] Contrafayt Kreüterbuch

[9] Otto Brunfels, a botanika egyik atyja

[10] Leonhart Fuch, a botanika egy másik atyja

[11] a Kreütterbuch eredete

[12] A püspök életveszélyes tanai

[13] Horhi Melius Peter és forrása, Adam Lonicer

[14] https://en.wikisource.org/wiki/De_Materia_Medica/Book_4#Klematis

[15] Vinca minor

[16] A természet históriája, XXI / 39

[17] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[18] https://en.wiktionary.org/wiki/pervinca

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/vincio#Latin

[20] https://en.wiktionary.org/wiki/clematis

[21] κληματιτής

[22] Linné és a Lonicera

[23] Linné felhagy a Lonicera elnevezéssel

[24] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26482935

[25] https://en.wiktionary.org/wiki/lonicerin

Reklámok

2 responses to “A lenyűgöző lonc és a lenyűgöző kis meténg

    • Mindig irigyeltem. A “Dél”-nek van értelme (és így alkalmas jelképnek), dacára az irtózatos összterületének, az “Északnak” egészen más, abba csak Kanadát és Észak-Európát értik bele.

      Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s