Pásztor Szent Wendely és a vandálok

a jászárokszállási Szent Vendel-szobor

SZENT VENDELIN BUZGÓN KÉRÜNK,
ISTEN ELŐTT LÉGY MELLETTÜNK,
MARHADÖG ELLEN VÉDELMÜNK.

Szoborfelirat Jászárokszálláson, 1832[1]

A „vandál” szó a XVII. századtól hordozza mai ismert jelentését, de nagyon valószínű, hogy nem Geiserich (389? – 477) „Dárdakirály” Rómát fosztogató hadmozdulatai miatt – 45 évvel korábban I. Alarich (376 – 410) vizigót király már megszállja és kifosztja Rómát, és a vizigótoknak nincs meg ez a hírneve –, hanem az ő, de leginkább fia, Hunerich (411 – 484) kegyetlen keresztény-, pontosabban katolikusüldözése miatt, melyről Prokopios (500? – 560?) így ír: senki sem nyomta el olyan kegyetlenül és igazságtalanul a keresztényeket, mint Hunerich. (Prokopios korán élt.) Zord rendeletei végrehajtását Hunerich előszeretettel bízta ariánusokra.[2] (Hispaniai fennhatósága után a Vandál Királyság súlypontja a Földközi tenger szigetvilágára és Észak-Afrikára terjedt ki.[3]) A vandálok latin vandalus neve a nép saját magára alkalmazott elnevezéséből ered, melynek valószínű ősforrása az előgermán wandilaz, „vándorolni”.[4] Ez ugyanarra az indoeurópai wendh-, „fordulni” gyökre támaszkodik, mint az angol wend, „kanyarodik”[5] és wander, „vándorol”[6] („csavarog”). Kevéssé meglepő, hogy a mi „vándorol” (majd ebből a „vándor”) szavunk, német közvetítéssel, szintén ugyaninnen ered.[7] Egyes vélemények szerint a német Wendelin, ebből a magyar Vendel férfinév a „vandál” szóból ered.[8] Anélkül, hogy szakértők vitájában érzelmi alapon állást akarnánk foglalni, a puszta deklarációnál a megalapozott levezetés, melynek értelmében a Vendel név nem a vandál, hanem a vend nép nevéből ered, feltétlenül megbízhatóbbnak tűnik.[9] A „vend” angolul Wend, de a formai azonosság a „kanyarodik” igével semmiféle azonos eredetre nem utal: eredete a kelta windos, „fehér” szó.[10] (Messzire vezető vizsgálat tárgya lenne, népek, tájegységek nevében megjelenő színeknek mi az eredete.) Homályossá teszi a képletet, hogy az elsősorban Szlovéniában a Muravidéken (80 ezres lélekszámban) és Magyarországon, Vas megyében (ötezernyien) élő vend népet egy időben a vandálok leszármazottainak tekintették. Erre utal az 1587-ből származó alsólendvai, Monyorókeréken nyomtatott latin nyelvű liturgia is, melynek címe Agenda Vandalica.[11] Ennek nincs tudományos alapja. Nyelvük – melyről a múlt század fordulóján alkotó Hegedűs Elek zalabagonyai tanító 1908-ban büszkén jelentette, némi huzavona árán sikerült teljesen kiszorítania az oktatásból – a szlovén nyelv egy erőteljesen önállósult dialektusa. Maguk a vendek, ha magyarul beszélnek, ezen a néven említik magukat, ha vendül, akkor viszont slovenecnek.[12]


Az „áll, mint Szent Vendel a bélyi faluvégen” szólásnak (Bajzák Pál közlésében) szomorú aktualitást ad az a vandál pusztítás, amely lefejezte a szent szobrát, és így akaratlanul is új értelemmel ruházta fel a népi bölcsességet.[13] Szent Vendel (554? – 617?) életéről bőséges ismeretekkel rendelkezünk, mert bár, mint Diós István figyelmeztet, legendái 1417 utániak, „történeti hitelességük aligha vonható kétségbe”, így például az az epizód, számol be Diós István, amikor nyájastul a levegőbe emelték őt az irgalmas angyalok, hogy szeretett remetecellájához röpítsék az étheren át, ahol azonban víz nem lévén, maga fakasztott bő forrást a pásztorbotjával. Ám ne szaladjunk előre. Szent Vendel egyes források szerint Forchado skót király fia volt; megfigyelők ezt azon az alapon vitatják el, hogy az első skót király, Bátor Cinaeth MacAlpin (810? – 858) több mint 200 évvel Szent Vendel halála után, 843-ban lépett trónra.[14] (Ismét mások frank, illetve ír származásúnak tudják.) Atyja nyájat bízott rá (ez talán érthető kegyes képletességgel), hogy elvonja Isten iránti rajongásától, de amint Diós István emlékeztet rá, mint oly sokakban, akit munkára kényszerítenek, ez csak növelte Szent Vendelben a remeteség iránti vágyat.[15] Hat társával zarándokútra kelt. Rómáig még eljutottak, de a Szentföldet ért arab támadások visszafordították őket útjukról. (Akadékoskodók hozzáteszik, hogy Szent Vendel életében a Szentföld szilárd és békés bizánci fennhatóság alatt állt.[16]) Hazafelé, Trierben találta meg azt a nyugalmat, amelyre vágyott, bár a pásztormunka alól itt sem vonhatta ki magát. A már említett csodák után azonban gazdája útjára engedte[17] (itt nem teljesen világos, hogy a királyfi kényszermunkás volt-e a trieri gazdánál), és így a helyi bencés közösségnél találta meg élete értelmét, ahol apáttá is választották. Az 1320-as trieri pestisjárvány elapasztásában közbenjárói szerepet tulajdonít neki a város hagyománya. Európában 1500-nál több templomot szenteltek neki. Emléknapja október 20-a, a jószágos gazdák, pásztorok és juhászok védőszentje.[18]

St. Wendel

A mai St. Wendel városa mellett halt meg, melyet erre néhány száz évre neveztek el róla a korábbi Basonisvillaréról.[19]

I. Miksa római császár (1459 – 1519) látogatást tesz St. Wendelben. St. Wendel, városháza

Szent Vendel-emlékmű Pilisborosjenőn

Számunkra, magyarok számára az teszi különösen kedves szentté, hogy kirándulások alkalmával faluszéleken sokszor találkozunk az emlékművével, melyet rendszerint hálaadásul emeltek, azaz marhavészek lezajlása után. Nem véletlenül. Padányi Biró Márton (1693 – 1762) veszprémi püspök helyesnek látta terjeszteni tiszteletét, Deákiban kápolnát is emelt a nevével. Sajátos etimológiával is szolgál Szent Vendel, írásmódjában Pásztor Szent Wendely nevére, mely szkeptikusok támadásának kereszttüzébe kerülne, ha tudnának róla:

a vendely a mi Magyar nyelvünkön olly hitván alá-való közönséges faedény, mellyben vajat, túrót, vagy sajtot szoktak a marhás nagy juhos Gazdán és Gazda-asszonyon tartani. Minden ember Szent Jóbnak ama mondása szerént: nem úgy fejnél-e engemet, mint a tejet és nem úgy óltottál-e meg, mint a sajtot? (Jób 10,10). Illyen vendely, illyen hitván, büdös, és utálatos edény az ember. Szent Wendely is, aki olly sok esztendőkig Fejőgulyás és Juhász vala, illyen alá-való hitván vendely edénynek tartotta, állította magát lenni és ennyire megvettetvén, s meg-alázván magát, talán még a neve-is, hogy tudniillik Wendelynek neveztessék, innen vehette eredetit.[20]

Minden kétséget kizár a püspök okfejtésében, hogy Jób (Kr.e. VI.sz.?) valóban ezeket a szavakat használja:

Nem úgy öntél-é engem, mint a tejet és mint a sajtot, megoltottál engem?
Jób10:10[21]

Szent Vendelhez Magyarországon számos néphagyomány kötődik. Göcsejben az emléknapján nem fogták be a marhákat. Csornán Szent Vendel-misék után szenteltvizet öntöttek a jószág itatójába.[22]


[1] http://www.karpatmedence.net/szoszedet/90-o/542-oktober-20-vendel

[2] vandál üldözések

[3] http://vlaston.webnode.hu/news/germanok-afrikaban-vandal-kronika/

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/Vandal#English

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/wend

[6] wander

[7] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[8] http://nevnap.org/Vendel/nevnap

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/Wendelin

[10] https://en.wiktionary.org/wiki/Wend

[11] Agenda Vandalica

[12] a vendek

[13] Bély felszabadulása

[14] http://www.englishmonarchs.co.uk/macalpin.htm

[15] http://www.katolikus.hu/szentek/1020-445.html

[16] Jeruzsálem a VI. században

[17] http://bezeredi.hu/szent-vendel-kapolna/szent-vendel-elete/

[18] http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-vendel/

[19] http://www.hfrg.de/index.php?id=150

[20] Padányi Biró Márton és etimológiai kísérlete

[21] http://biblia.hit.hu/bible/21/JOB/10

[22] http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/4-1754.html

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s