Írástudó lepkék

Ha mostanában, június-július táján Európa, Észak-Afrika és Észak-Ázsia erdeit, ligeteit vagy kertjeit barangoljuk, kis szerencsével megpillanthatjuk a tarka- vagy főlepkefélék családjához tartozó, elterjedt, de védelemre szoruló bűvös fajt, a c-betűs lepkét. Legalábbis a kora nyári rajzást, mert váltott ciklusú rovar, augusztusban újra kikel egy sorozat, mely áttelel. Nevét az imágó szárnyfonákján látható kicsi, de határozott nagy, nyomtatott C-betűről kapta. (Semmiképpen ne fogjuk meg, ötezer forintunk és egy szép élet bánhatja.)[1] Linné (1707 – 1778) 1758-ban foglalta A természet rendszerébe[2], amit ezúttal érdemes közelebbről is megvizsgálnunk:

A fajt a Papilio, „pillangó” nemzetségbe sorolja, melyet szintén ő állított fel.[3]  Jóval később ezt elvitatták, és azok után, hogy Jacob Hübner (1761 – 1826) 1819-ben felállítja a Polygonia nemet, oda sorolták át.[4] Linné besorolása magyarul: „P. T. (pillangó, tarkalepke), feketén pettyezett szögletes szárnyak, hátoldalon fehér C jellel”.

c-betűs lepke

Ezt entomológusreferenciák impozáns sora követi, majd az élőhelyek sora: egres- és komlóültetvények, valamint csalán. A faj sokszínű táplálkozási szokása nagy bajból segítette ki az egyedeket Nagy-Britanniában, amikor a múlt század hatvanas éveiben a komlóültetés megcsappant, fő életterükről tömegesen átszoktak a csalánosokra.[5] Természetesen mások a szempontjai a sörtermelőknek és a biológusoknak: a komlót faló hernyók látványa az előbbieket leginkább elkedvetleníti. Linné listájához még hozzáteszik a szilt, a mogyorót és a ribizlit. Varitas delectat. A c-betűs lepke tudományos neve tehát Polygonia c-album, „sokszögű fehér c[6] (a természetes πολύς, polys + γωνία, gonia „szófejtés” szerint).

Polygonia c-aureum

Érdemes Linnét tovább olvasnunk. A ma a Polygonia nembe sorolt következő faj ugyanis a c-aureum, azaz az „arany c”. Rajzolata enyhén sárgásabb. A faj származási területének nincs átfedése a c-betűs lepkéével, hazája Délkelet-Ázsia.[7] Ami számunkra különösen érdekessé teszi ezt a fajt, az a gazdanövénye, a japán komló, más nevén díszkomló. A szintén a kenderfélék családjába és a komlónemzetségbe tartozó faj közeli rokonságban áll a mi sörkomlónkkal, mely a c-betűs lepke hernyóinak ad „szállást”.

sörkomló és japán komló

Itt tehát nem beszélhetünk konvergens evolúcióról, inkább enyhe divergenciáról, hiszen két területileg elkülönült, de nagyon közeli rokonságban álló faj életmódjának hasonlóságát vesszük észre. A japán komló ismeretlen úton-módon mint dísznövény régen bejutott Európába, és amint Natter-Nád Miksa (1893 – 1982) 1964-es Újabb virágos könyvében megírja, Magyarországon már az 1890-es években kivadult a kertekből. Balogh Lajos és Dancza István tanulmányából további fontos adalékokat tudunk meg a japán komló itteni dúlásáról. Jellegzetes adventív fajként akadálytalanul özöngyommá vált. Származási helyén valamivel pozitívabb benyomást tett: ott magvának olaját szappanokhoz, levele zsengéjét vízhajtóként alkalmazták.[8] A sörkomlót vegyi anyagai folytán helyettesíteni képtelen növényt orvosi felhasználása alapján vitték be az Egyesült Államokba, ahol szintén „kitörő” lelkesedéssel talált magának óriási életteret. Curtis Paul Clausen (1893 – 1976) már 1931-ben megtalálta rajta a c-aureumot[9], amelynek így már „csak egy ugrás” volt az amerikai hárs egy alfaja.[10] Az amerikai hársaknak addig „hagyományosan” a nemzetség egy ottani faja, a Polygonia comma („sokszögű vessző”) volt a rontója.[11] Invázió inváziót szül.

Polygonia comma

A nemnek egy észak-amerikai faját, a kérdőjel-pillangót Johan Christian Fabricius (1745 – 1808) az ennek megfelelő Polygonia interrogationis tudományos néven jelölte meg 1798-ban, a szárny hátoldalán található, kérdőjelhez csak a legerősebb fantáziával hasonlítható mintázat alapján.[12]

Polygonia interrogationis

Diaethria clymena

Egy szintén a tarka- vagy főlepkefélék családjához tartozó nem, a Közép- és Dél-Amerikában élő[13] Diaethria arról nevezetes, hogy némely fajának 88-as, másoknak 89-es, illetve megfelelő irányból nézve 98-as rajzolódik ki szárnya elülső oldalán. A szépen csengő nemnév eredetéről közvetlenül semmit sem árul el megalkotója, Gustaf Johan Billberg (1772 – 1844) az 1820-as Enumeratio insectorum in Museóban (Múzeumi rovarok számbavétele). A nemet azonban a clymena fajhoz köti[14], ami talán egy merész következtetés kiindulópontjául szolgálhat. A faj szárnyai kékesen ragyognak, ugyanakkor az αηθρία, aethria (emlékezzünk csak néhány „éter”-tanulmányunkra) „tiszta kék eget” jelent.[15] Két kék ég látványa ihlethette Billberget.


[1] c-betűs lepke

[2] A természet rendszere

[3] Papilio

[4] Polygonia

[5] a c-betűs lepke Nagy-Britanniában

[6] Polygonia c-album

[7] Polygonia c-aureum

[8] a japán komló inváziója

[9] a Polygonia c-aureum Észak-Amerikában

[10] a Polygonia c-aureum új élőhelye

[11] Polygoniák gazdanövényei

[12] Polygonia interrogationis

[13] Diaethria

[14] Enumeratio insectorum in Museo

[15] aethria

Advertisements

One response to “Írástudó lepkék

  1. Vannak még írástudók… Ott van például a w betűs farkincás-boglárka:

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s