Paprikák és csillagok

Gyakran neveznek el fákról tájegységeket: közéjük tartozik a Jegenye-völgy is.

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Felső-Jegenye-völgy a Kovácsi-erdőföldekről

Jól elkülönülő három szakaszából a „Felső” a Kovácsi erdőföldek oldalában futó, nehezen észrevehető horhos, a „Középső” a Kerek-hegy oldalában éri el a Les-hegy lábát Budapest és Solymár határában (a híres Shell-kútnál).

Középső-Jegenye-völgy

Középső-Jegenye-völgy

Az „Alsó” pedig Solymár határában futó lenyűgöző természeti szépség, „babakocsis” nehézségű kirándulóúttal, ha leszámítjuk a „sziklavárat”, gyerekek kedvelt kalandtúra-helyét.

Alsó-Jegenye-völgy

Alsó-Jegenye-völgy

Mátyás király (1443 – 1490) egy alkalommal hallgatag vadásztársához így szólt: „szólj már!”. A környező vidéket ennek latinos átírásával Solymárnak nevezték el. Későbbi akadékoskodók nemcsak arra hívják fel a figyelmet, hogy a latinban nincs á betű, de az általunk már idézett levéltáros, Czaga Viktória odáig megy, hogy a jóval korábban élt IV. Bélára (1206 – 1270) hivatkozzon. Az uralkodó ragaszkodott hozzá, hogy udvarának népe viszonylag közel, egy-egy tömbben települjön le az akkori Buda környékén. Így kerültek Nagykovácsiba a kovácsok, Solymárba a solymászok, Pesthidegkútra a trombitások. (Utóbbi esetben a nyelvi kapcsolat szövevényesebb.)[1] Solymár történelmének legnagyobb kutatója, Seres István (1928 – 2007) ezzel összhangban kimutatja, hogy mindezidáig a legrégebbi fellelhetősége a településnévnek egy IV. Béla által 1266. május 5-én kiadott oklevél, ahol Solomárként szerepel. A későbbiekben Saalmar, Salmar, Solmar neveken látjuk viszont.[2] Solymár híres volt paprikatermeléséről és -feldolgozásáról, különösen ami a savanyítás különféle válfajait illette.[3] A marhafelsálból készített solymári sváb nevezetesség, a kézműves szelet elképzelhetetlen csalamádé vagy ecetes paprika nélkül.[4]

Paprikás-patak

Paprikás-patak

Ki tudja, a solymári „paprikaipar” adta-e az Alsó-Jegenye-völgyet mélyítő, festői szépségű, sőt, a Buda környéki hegyvidék legmagasabb és legszebb vízesését is adó Paprikás-patak nevét. Az 1720-as években, lakhatást, adókedvezményeket ígérve toboroztak Ulmban elsősorban fiatal párokat solymári betelepülésre. A választás célszerű volt, a Duna természetes vízi útnak kínálkozott. A hajó az Ulmer Schachtel, „ulmi skatulya” néven vált ismertté.[5] A solymári (schaumari) svábok nyelvén a patak neve Paprisch.[6] (Átvételnek érződik.) A patak a Hármashatár-hegy (Kővár felőli) oldalának vizeit gyűjti össze, átcsobog Pesthidegkúton, onnan a völgyön átsietve az Aranyhegyi-patakba torkollik[7], ilyenképpen a Duna vizét gazdagítva.

A II. világháború előtti strandfürdő romjai az Alsó Jegenye-völgyben. A víz szennyezettsége miatt mai újjáépítése lehetetlen

Több táplálója közül is legszebb az Alsó-Jegenye-völgy középszakaszán fakadó Rózsika-forrás. Ennél egy kicsit elidőzünk.


Neumann Ede nyomdász vezetésével[8] nyomdász társai segítségével 1910-ben megalakul a Természetbarátok Turista Egyesülete. Szegény gyerekek számára kirándulásokat szerveznek, melyek sorát 1913. június elsején több mint száz gyerek részvételével egy Széchenyi-hegyi Apáca-réti túra indítja el. Szervezésében részt vállal Sternthal Rózsi is. 1916-ban ifjúmunkások megalapítják az Újpesti Osztályt.

Rózsika-forrás

Rózsika-forrás

Ez az osztály foglalja 1918-ban a forrást[9], melyet Sternthal Rózsiról neveznek el Rózsika-forrásnak.[10] A magyar túrasport, de még inkább a túrairodalom kiemelkedő alakja, Kalmár László (1944 – 2012)[11] felsorolja Sternthal Rózsi pozícióit a szövetségben, kezdve vezetőségi tagságával. Számunkra itt érdekes módon a legfontosabb adat az, hogy egy 1917-19 körüli időponttól az Erzsébetfalvai csoport ellenőre.[12]
Forrásunk több újpesti Sternthal között egy pestszenterzsébeti Sternthal Rózsit is néven nevez.[13] A két név összekapcsolása talán nem erőszakolt. A mai viszonyok között hátborzongató részletességű Pest-Pilis-Solt-Kiskun-Vármegye általános ismertetője és címtára még a címét is közli: Vörösmarty utca 13.[14] A telken ma a Csili Művelődési Központ épületét látjuk. Így jutunk el a solymári paprikától a csiliig, de a valóság kísértetiesebb, mint szerény asszociációs képességünk. A Csili neve ugyanis a pestszenterzsébeti vas-és fémmunkások otthonáig nyúlik vissza, annak is a Csillag utcai épületéig, melynek becézett alakja.[15] Így Alsó-Jegenye-Völgy igazi „csillagára”, svábul ”Sternjére”, a „csillagvölgyi” Sternthal Rózsira gondolhatunk róla szeretettel.

Csili Művelődési Központ


[1] IV. Béla udvartartása

[2] http://www.solymar.hu/hu/turista_-_solymar_tortenelme

[3] a solymári paprika

[4] http://www.origo.hu/print/noilapozo/receptek/20050929solymari.html

[5] a solymári svábok betelepítése

[6] http://www.solymar.hu/tortenet/1k_001_352.htm

[7] http://mek.oszk.hu/adatbazis/lexikon/phplex/lexikon/d/kisokos/91.html

[8] http://mhk.szofi.net/csarnok/n/neumanne.htm

[9] http://www.fsz.bme.hu/mtsz/tortenel/utte80ev.htm

[10] a Rózsika-forrás névadója

[11] http://www.csmtsz.hu/node/21326

[12] http://www.fsz.bme.hu/mtsz/mhk/csarnok/s/sternroz.htm

[13] Sternthalok

[14] Hol lakott Sternthal Rózsi?

[15] Csili

Advertisements

One response to “Paprikák és csillagok

  1. A nyelvi nyomozás köre tehát csodálatosan bezárult. 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s