Macskafarkú veronika és a tudomány szigora

Id. Plinius (23 – 79) szerint

Iidem samolum herbam nominavere nascentem in umidis, et hanc sinistra manu legi a ieiunis contra morbos suum boumque, nec respicere legentem neque alibi quam in canali deponere, ibi conterere poturis.

Nat. Hist. 24.63[1]

Ugyanők (a gall druidák) egy nedves környezetben élő növénynek a samolus nevet adták. Ezt is, mondják, böjtölve kell begyűjteni balkézzel, disznók és marhák betegségei ellen. A gyűjtőnek arra is ügyelnie kell, nehogy hátranézzen, és nehogy máshová helyezze mint a jószágok vályúiba.

A természet históriája, XXIV / 63

Id. Plinius „rejtvényeit” a hálás utókor nagy élvezettel próbálja megfejteni. Azt hihetnénk először is, hogy a druidáktól származó samolus elnevezés eredete megfejthetetlen. Mégis több derűlátó ötlet született a kiderítésére. Sir Joseph Paxton (1803 – 1865) a kelta san, „hasznos” és mas, „disznó” szavak összetételével vezeti le a disznókat is gyógyító fű nevét, míg Robert Stephen Adamson (1885 – 1965) Samos szigetét véli névadónak.[2]

nyugati kökörcsin

Érdekesebb magának a növénynek az azonosítása. Luigi Anguillara (1512? – 1570) a boglárkafélék családjába tartozó nyugati kökörcsint javasolja, Kurt Polycarp Joachim Sprengel (1766 – 1833) a kankalinfélék családjába és a számolya-nembe sorolt tölgylevelű vízisalátát. Ezzel megerősíti Valérand Dourez (1534? – 1575) álláspontját, amit maga Linné (1707 – 1778) is olyannyira osztott, hogy a növénynek a Samolus valerandi tudományos nevet adta.[3]

tölgylevelű vízisaláta

Ám a pliniusi elnevezések megfejtésében nagy jártasságú Antoine Laurent Apollinaire Fée (1789 – 1874) véleménye eltér ettől. Szerinte az útifűfélék családjába tartozó deréce- vagy ártéri veronika a szóban forgó növény.

Linné ennek a virágnak a Veronica beccabunga tudományos nevet adta.[4] Mielőtt rátérünk a veronikák nyelvújításkori kalandjaira, tisztázzuk az eddig felgyülemlett növénynevek eredetét.

erdei deréce

Vörös Éva szerint a bolgár трици, trici, „korpa”, vagy más hasonló délszláv „korpa”-szó sejlik fel a „deréce” mögött a kerekded, felfújt termésre tekintettel. Semmiképpen nem szabad kevernünk a ligetszépék családjába tartozó erdei derécével vagy málnavész-virággal. A „derce” növényi „hüvely” jelentésű XVIII. századi adat szerint[5], és semmi összefüggésben nincs a „kukoricaderce” második tagjával, mely a fogalmi közelségre utal a darához. Ebben az értelemben a derce közepes finomságú őrlemény a liszt és a dara között.[6] A „veronika” nemnév valószínű magyarázata a népi kegyesség, mely a nem valamely fajának virágjába Veronika kendőjét látta bele. A beccabunga fajnév eredete bizonytalan; ahogy ez lenni szokott, ez elméletek sokaságával jár együtt. Mindegyik elképzelés ellatinosodást tételez fel. Az egyik a flamand bechpungéét, ami „szép száj” jelentésű, és a levelek kesernyés ízére utalhat. A másik a virág német nevéből, a Bachbungéből indul ki, melynek jelentése „patakmenti csokor”. Thomas Dijkman azonban rámutat, hogy a megfelelő holland név, a beekpunge vagy beekbunge sokkal valószínűbb jelölt.[7]


Diószegi Sámuel (1760 – 1813) református lelkész és sógora, Fazekas Mihály (1766 – 1828) költő történeti jelentőségű, de a kor tudományos színvonalát nem sértő, 1807-ben kiadott Magyar Fűvész Könyvében a veronika nemet „szigoráll” néven említik, számos szebb és szebb, ráadásul szebb és szebb nevű fajt felsorolva.[8]

macskafarkú veronika

Köztük szerepel például a matskafarkú szigoráll, melyet ma inkább a „macskafarkú veronika”, „kék macskafark” vagy „füzéres szigoráll” nevekkel illetnek.[9] (A Magyar Fűvész Könyv füzéresként jellemez több más fajt is a nemből.)

orvosi szigoráll

Az orvosi vagy (patikai) szigoráll alternatív neveiként egyszerűen a veronikát vagy ditsőséges füvet említi. Egyéb nevei között némely elég félelmetes: „vérszopóka”, „vérharmatfű”, „Isten botja”, „dicső-fű”, „drága jó”, „erdei zsálya”, „sarlófű”.

Nem illó monoterpénjei, azaz a sokat dicsért iridoidjai valóban gyógyhatásúak, köztük a beszédes nevű veronikozid. Megfelelő adagolásban ekcémát gyógyít, érelmeszesedést csökkent, emésztőrendszeri zavarokat hárít el és a köhögést is csillapítja. Már a rómaiak is tisztelték érte.[10]

A Czuczor-Fogarasi részletesen tárgyalja a szigorállt (közéjük sorolja a vízisalátát is). Diószegit és Fazekast „legmerészebb nyelvújítókként” aposztrofálva azt sejteti, ők alkották az elnevezést a „szigoran áll” alapján.
A „szigor” itt bizonyára „szikár”, mint a „szigormag” nem esetén, mely talán a „szigár”, azaz szikár, száraz, lapított terméséről kaphatta nevét.

A Magyar Fűvész Könyv ez utóbbiról így ír:

szegletes szigormag

A tökfélék, más néven kabakosok családjába tartozó Sicyos nem Linné besorolása.[11] A név az ógörög σικύα, sikya, „uborka”, „lopótök” leszármazottja, melyet egy szubsztrátnyelv adhatott, ami az óörmény սեխ, sex, „sárgadinnye” szót is formálhatta.[12]


[1] Nat. Hist. 24.63

[2] http://casabio.org/taxa/samolus-valerandi

[3] Valérand Dourez véleménye

[4] samolus

[5] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[6] http://www.kislexikon.hu/derce.html

[7] Veronica beccabunga

[8] http://mek.oszk.hu/05600/05605/pdf/

[9] http://kiskertem.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1187118

[10] http://www.egeszsegtukor.hu/gyogynoveny-lexikon/veronikafu.html

[11] Sicyos

[12] https://en.wiktionary.org/wiki/%D5%BD%D5%A5%D5%AD

Advertisements

3 responses to “Macskafarkú veronika és a tudomány szigora

  1. Olybá tűnik, a macskafarkú veronika jelentősen eltér gyerekkorom egyik kedvenc növényétől, a cickafarktól:

    http://www.life.hu/ez-zsir/20130502-cickafark-gyogynoveny-a-noi-bajokra.html

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s