Gercse

Kemény Keve ott a vezér

Arany János (1817 – 1882): Keveháza (1853)[1]

A „Gercse” tag különféle magyar helységnevekben felbukkan. Ugyanígy a Várvidéken (Burgenlandban) is, ahol Gritsch magyar neve Gercse.

A Gercse (Gritsch) Várvidéken (Burgenlandban)

A Gritsch gyakori osztrák vezetéknév, és nem valószínű, hogy a nehezebb kiejtés érdekében az osztrákok kivettek volna egy magánhangzót a már létező magyar szóból. Annál is kevésbé, hogy amint Moór Elemér (1891 – 1974) kimutatja, a helység magyar neve a kései 1548-ban még Grych. Ugyanakkor azt is kiemeli, hogy a hely neve 1200-ban a szlovén grič, „domb” szóból származott, más helységnevekhez hasonlóan (pl. Grechéé 1279-ből).[2] Az, hogy a magyar „Gercse” elnevezés ősi, nem segít: éppen ez is lehet forrása annak, miért alakul át éppen erre egy már használt magyar név. Vagy ez a szlovén szó, vagy ugyanennek a szónak a horvát „szirt” jelentése (érdemes felfigyelnünk a jelentésbeli különbségre, melynek alapja feltehetően Szlovénia és Horvátország merőben eltérő hegyrajza) a forrása a Gerecse hegység nevének is.[3] Tóth Valéria a „Gecse” helynévről megállapítja, hogy személynévi eredetű, de felveti annak lehetőségét is, hogy a „Geccse” rövidülése, mely viszont a „Gercséből” hasonul el.[4] Ez természetesen nem érv amellett, hogy maga a „Gercse” is személynévi eredetű lenne.

Gercse

Gercse

Ugyanakkor korai adatunk van a budai Gercse faluról elnevezett személy, Gerchei László tragikus sorsáról. Amint Czaga Viktória mondja, a Károly Róberthez (1288 – 1342) hű harcost hazatérte után családjával együtt lemészárolták a sorszám nélküli László magyar király, akkor már trónkövetelő (1271 – 1306?) martalócai. Egyetlen kisleánya maradt életben. A kis település teljesen kiürült a török hódoltság idején, és a visszavételt követően sem népesült be újra.[5] A helység mint tájegység természetesen továbbélt, „Gercsény” névváltozatban is, de 1990-ben a Földrajzinév-bizottság a „Gercse” elnevezés mellett tette le voksát.[6] Belitzky János (1909 – 1989) is megemlíti azt az 1212-ből származó határkijelölő levelet, melyet II. András (1176? – 1235) adott ki, és amelyben már szerepel Gercse, de óva int attól, hogy a tényleges határok dolgában feltétlen hitelt adjunk a szövegnek. Nem ritka ugyanis a későbbi kreatív interpoláció, hogy egy-egy egyházközösség a maga javára „írja át” a határokat.[7] A falu legnevezetesebb emléke, melynek történetét Bujdosó Győző elemző leírásából követhetünk nyomon, a feltehetően a XIII. században épített, majd többször, legutóbb a XVIII. században átépített templom romja (1829-ben már ilyenként említik).[8] A templomot újjáépítették, és 1997. boldogasszony-napján Gercsepusztai Boldogasszony-templomként újraszentelték.

Gercsepusztai Boldogasszony-templom 1986-ban és 1997 után

Forrásunk Zelnik József beszédével együtt Gercse határait is megemlíti: „nyugaton Hidegkút, keleten Óbuda, észak-keleten Óbudaőrs, dél-keleten pedig a nyéki vadaskert kerítése volt”.[9] Ebből a leírásból kiindulva a rejtélyes Óbudaőrs a mai Csúcshegy része lehetett. Ám távolról sem biztos, hogy a mai Óbuda elhelyezkedése megegyezett a középkoriéval. Egyed Zoltán Pajzsvivő szenvedélyes hangon érvel amellett, hogy a Zichy család mohósága vezetett az elnevezés eltorzításához, azaz hogy Újlak egy részét ma Óbudához értjük. Az egykori Óbudát az Attila (410? – 453) által alapított regés Sicambriával azonosítja, melynek pontos elhelyezkedéséről[10] (és teljesen biztos létezéséről) nem tudunk. A II. András által kibocsátott oklevél Guerchey szőlejéről beszél, ott egy földhatárjelről, majd a falu széle után egy átfúrt kőről. Az említett Óbudaőrs neve Villa Wrs a középkori térképeken. Egyed Zoltán Pajzsvivő úgy olvassa ki, hogy Óbudaőrs is, Óbuda is határos mind Ürömmel, mind Pilisborosjenővel, ami megerősíti, hogy Óbudaőrs a mai Csúcshegyen lehetett, de ennek egy része már Óbuda; a mai óbudai temető területe például az akkori településnek is része volt.[11] Ugyanakkor, miután oklevelekkel igazolja, hogy a II. András által említett Megér, gyanúnkkal egyezően, Békásmegyer, arra a következtetésre jut, hogy Gercse Békásmegyer közelében van, a Kewe-hegynél.[12] Itt magunkra maradunk a nyomozásban.
Keveháza nevű település ma már nem létezik, ez Kajászó egykori neve volt (hangtani levezetések állnak rendelkezésre[13]). A hozzá közeli Tárnok-völgyben nagy ütközetet vívott Attila a Római Birodalommal, ahol a mitikus hun vezér, Keve, Attila (egyik) apósa is elesett. A szent hagyomány szerint őt is, Attilát is itt temették el. Már 1491-től Kajászószentpéter a helység neve védőszentjükről, Szent Péter apostolról (Kr.e. 1 – 67), melyet a dolgozó nép 1950-ben Kajászóra rövidített.[14] A „Keve” név jelentése: „kő”, „kavics”.[15] Elgondolkodtató… Szent Péter neve is sziklát jelent. Kevevára, Keve vármegye és más „Kevék” neve is valószínűsíthetően a „kő” jelentésből erednek.[16] Ráckevét a vajdasági Kevevárából elüldözött szerbek alapították.[17] Mindez Egyed Zoltán Pajzsvivő elméletét abban támasztja alá, hogy Békásmegyer közelében ebben az értelemben valóban van egy Kewe-hegy: a Kő-hegy.

Kő-hegy

Kő-hegy

Itt állt volna az ősi Gercse? Az eszmefuttatás kalandos, a dokumentumok értelmezésének helyességét szakavatottaknak kell (kellene) eldönteniük, mindenesetre bizonyos szálak összeérnek.

Gercse pusztasága olyannyira felkapott lett, hogy a világon itt a legdrágábbak a telkek: 0 m2-es területet 8900000 Ft-ért hirdetnek.[18]


[1] http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/elb04.htm

[2] http://acta.bibl.u-szeged.hu/38227/1/philologica_010.pdf

[3] http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=135505953&t=9068873

[4] http://www.c3.hu/~magyarnyelv/04-4/tothv.pdf

[5] http://www.turabazis.hu/iglap/mozg283.pdf

[6] http://espolarte.com/fnb/hatarozat.htm

[7] Belitzky János intelme

[8] http://www.okotaj.hu/szamok/16-17/feltam2.html

[9] http://www.kia.hu/konyvtar/dkiadv/zoldemb/letolt/zoldem36.rtf

[10] Sicambria

[11] http://torteneszdogmak.blogspot.hu/

[12] Gercse és a Kewe-hegy

[13] http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1552/csoma_t_1552.pdf

[14] http://geocaching.hu/download/pda-html/k/GCKEVE.html

[15] http://magyarnevek.hu/nevek/ferfinevek/K/Keve

[16] http://mnytud.arts.klte.hu/kiallitas/to/kyeiensem.swf

[17] http://www.magyarregio.hu/rackeve

[18] csillagászati ingatlanár

Reklámok

4 responses to “Gercse

  1. És vajh hogy állunk a “kevély” szavunkkal? (Most Röcsögét, úgyis mint Kajászó testvérvárosát, hagyjuk békén!)

    Kedvelik 1 személy

    • Ez nagyon érdekes. Elsőre azt hihetnénk, a számtalan “kevély” a hegységneveinkben a “keve”, “kő” szóval függ össze, de nem! A “kovily” átalakulása a nyelvújításban. A “kovily” szerb eredetű, ott “árvalányhajat” jelentett, és arra utalt, hogy olyan hegyről, hegyoldalról van szó, mely megtermi az árvalányhajat, de a füvet NEM, így legelőnek alkalmatlan.

      Kedvelik 1 személy

  2. Nagy- és Kis-Kevélyünk meredek oldalai sem bizonyulnak alkalmas legelőnek.

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Paprikák és csillagok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s