Alto Giove és a hullámok

adspice, sim quantus: non est hoc corpore maior
Iuppiter in caelo, nam vos narrare soletis
nescio quem regnare Iovem[1]

Nézd, be magas vagyok én: nálam Jupiter se sudárabb
fönn, a nagy égben – mert szoktátok mondani mindig,
hogy valamely Jupiter fő ott…

Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?): Metamorphoses / Átváltozások, XIII.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

Batoni (1708 – 1787): Acis és Galatea (1761)

Devecseri Gábor ezúttal mintha kissé elügyetlenkedné a kétértelműséggel a fordítást. Maga Ovidius az Acis és Galatea szerelmébe otrombán belerondító, végül Acis életét kioltó Kyklops tuskóságát meggyőzően jellemzi szófordulataival. Ovidius változata az eseményekről mély nyomot hagyott a kultúrtörténetben. Ennek, rövid bevezetőt követően, egyetlen szálát vizsgáljuk meg, amikor a költői ihlet Jupitert egészen más összefüggésben is a mítoszba helyezi.

Formálisan II. György (1683 – 1760) kormányzatának tagja, a későbbi működésben szerepet nem játszó Nicholas Lechmere báró (1675 – 1727) jelenti kacifántos nyelvezettel uralkodójának 1719 februárjában a Royal Academy of Musick (Királyi Zeneakadémia) megalapítását.[3] Ez csak nevében azonos a mai intézménnyel. Akkoriban, sőt, még Beethoven (1770 – 1827) korában is, a „zeneakadémia” egész mást jelentett: zenei előadásokat megszervező társaságot, illetve, később, magát az általuk szervezett előadást. Valójában az angol alkotmányos berendezkedés a király politikai szerepét addigra már jószerével megsemmisítette, de a királyok előszeretettel váltak a társasági élet vezéralakjává, ahogy erről már volt alkalmunk írni. Az Akadémia egy-egy „végén” a támogató király és az első számú támogatott Händel (1685 – 1759) állt. A trónörökös, Frigyes Lajos walesi herceg (1707 – 1751) türelmetlensége sejlik fel egy nagy erejű konkurens társaság, az Opera of the Nobility (A Nemesség Operája) 1733-as megalapítása mögött.[4] A nem titkolt cél világos és támadhatatlan volt. Händel túlságosan ránehezedik a londoni zenei életre, teret kell adni a fiataloknak, belföldi jelességek híján ifjú olaszoknak is. Az 1737-es végső szétszéledésükig terjedő rövid négy év alatt súlyos nehézségeket sikerült okozniuk Händelnek és színi intézőjének, John James (Johann Jacob) Heideggernek (1666 – 1749) azzal, hogy átcsábították legjobb énekeseiket.[5] A kort tanulmányozók közül azonban vannak, akik ellenvéleményt fejtenek ki. Thomas McGeary szerint Frigyes Lajos és Händel viszályát eltúlozzák[6], sőt, ahogy rámutat, as has recently been shown, there is no evidence that Frederick was involved in the founding of the Opera of the Nobility nor in its direction[7] (amint újabban kimutatták, nincs rá bizonyíték, hogy Frigyes Lajos A Nemesség Operájának akár a megalapításában, akár az irányításában részt vállalt volna). Lehet tehát a korra, a műfajra és a helyszínre tekintettel szokásosnak mondható rivalizálásnak gondolni, hogy amikor az 1733-34-es évadban lejárt a King’s Theatre és a Händelt támogató Royal Academy of Musick 1729-ben kötött szerződése, Händeléknek csak egy újabb évet sikerült ott hosszabbítaniuk (újraverbuvált gárdával), majd a helyre az Opera of Nobility tette rá a kezét.[8]
Az új társaság elsőként, még 1735-ben Porpora (1686 – 1768) Polifemo című háromfelvonásos operájának bemutatásával kezdte működését. Már a témaválasztás is enyhe provokáció azok után, hogy Ovidius témáját Händel először 1708-ban dolgozta fel Aci, Galatea e Polifemo (HWV 72) címmel egy nagyszabású serenatában.

Ennek szövegkönyvét Nicola Giuvo (1680? – 1748) írta, aki az ugyanebben az évben írt Porpora-operáét az Agrippináét is.[9]

Erre egy évre írta Händel a maga sodró erejű Agrippináját (HWV6), de Vincenzo Grimani (1652? – 1710) szövegére.[10]

De Händel Acis és Galatea címmel 1717-18-ban masque-ot komponált belőle Gay (1685 – 1732), Pope (1688 – 1744) és Hughes (1790 – 1857) szövegére[11] teljesen új zenével, mesteri hullámokkal.

A két változatot „nagy egyesítés” keretében három felvonásos szerenádba olvasztotta 1732-ben, és már Porpora művének sikerét követően ezt előbb 1739-ben, majd 1741-ben két felvonásosra apasztotta. Mozart (1756 – 1791) 1788-ban kora hangszereinek megfelelő átdolgozást készített a masque-ból (K566).[12]

Porpora hamar népszerűvé váló, sokféle hangon megszólaló mesterműve mindamellett nem éri el a különféle Händel-feldolgozások színvonalát, ha az összehasonlítás nem is tudományos: egy érett kori operát nem vethetünk egybe egy ifjú titán zseniális serenatájával vagy egy középkorú titán szintén zseniális masque-jával, se ezek későbbi amalgámjaival. Költőhöz méltó szövegét a kor népszerű librettistája, Paolo Antonio Rolli (1687 – 1765) írta, aki Händelt is ellátta szövegkönyvekkel.[13]


És bár Porpora kétségtelen nagysága nem mérhető Händeléhez sem általában, sem esetünkben, mégis van a művében egy betét, melynek dallama nem különösebben behízelgő, ritmusa figyelemre nem méltó, mégis méltán vált a barokk operakomponálás emblémájává hullámzó, mélabús, mégis emelkedett, visszafogott, mégis szuggesztív hangjával: az Alto Giove (Hatalmas Jupiter). Ez Acis (olaszul tehát Aci) áriája a III. felvonás 5. jelenetéből, mikor a haldokló ifjút az isteni gondviselés (Händelnél: maga Galatea) folyóvá változtatja. A szerepet Porpora világhíres castrato tanítványának, Farinellinek (1705 – 1782) írta.[14]

Alto Giove
è tua grazia è tuo vanto
il gran dono di vita immortale
che il tuo cenno sovrano mi fà.
Ma il rendermi poi quella
già sospirata tanto
Diva amorose e bella
è un dono senza uguale come la tua beltà.[15]

Csodás Jupiter,
Kegyed, akaratod
Az örök élet nagy ajándékát
Adta hatalmas szavaddal.
De e szerető, bájos,istennő,
Kiért annyit sóhajtoztam,
Ennél is nagyobb ajándék,
Csak Hozzád fogható.


[1] http://www.thelatinlibrary.com/ovid/ovid.met13.shtml

[2] http://mek.oszk.hu/03600/03690/03690.htm#98

[3] http://web.stanford.edu/~ichriss/HRD/1719.htm

[4] Opera of the Nobility

[5] https://bachtrack.com/baroque-month-handel-opera-nobility

[6] Frigyes Lajos és Händel

[7] Frigyes Lajos és az Opera of the Nobility

[8] a King’s Theatre elvesztése

[9] http://imslp.org/wiki/Category:Giuvo,_Nicola 

[10] http://www.haendel.it/composizioni/opere/agrippina.htm

[11] http://opera.stanford.edu/iu/libretti/acis.htm

[12] az Acis és Galatea Händel életművében

[13] Rolli és Händel

[14] Aci: Farinelli

[15] Alto Giove

Advertisements

One response to “Alto Giove és a hullámok

  1. Visszajelzés: Vivaldi hullám- és nem-hullám-természete | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s