Az éter alatt

Amint már kitértünk rá, az ógörög filozófiai-költői gondolkodás az atmoszférát kétrétegűnek képzelte: felül van a könnyű és tiszta éter, istenek birodalma, alul, amiben mi, halandók mozgunk és élünk, a ἀήρ, haer. Ezúttal itt nézünk körbe egy kicsit.
Az előgermán luftuz, „háztető”, „lég” szónak különféle indoeurópai levezetéseit állították fel.[1] Ebből ered a német Luft, „levegő”[2] és az angol loft, „padlástér”, „galambdúc” (és ennek melléknévi alakja, a lofty, „fennkölt”[3] – a kínálkozó szójátékot nyájas olvasóimra bízom), bár ennek eredetére ez csak az egyik elmélet[4]. Ugyanakkor a másik értelem irányába mentek el a korábbi lyft, luft, „levegő” szavak. Ezeket legalábbis az angolban ófrancia közvetítéssel a XIV. századra már az air helyettesítette. Az angolban és a franciában az olasz aria alapján „áriát” is jelent, amely ott is jelent „levegőt”[5] mint fontos ária-nyersanyagot.

Az egyik magyarázat szerint az ősforrás az indoeurópai awer-, „emelni”, melyből az azonos értelmű ógörög ἀείρειν, haeirein is származik[6], számos elvont jelentéssel, mint például „felizgatni” vagy a ἀείρειν τεύχεα, haeirein teukhea kollokációban: „fegyvert fogni”.[7] Ha hihetünk (sokak szerint aligha) a nyelvészetben romantikus hajlamú metodista teológus James Strongnak (1822 – 1894), az „aroma” szó (mely más nyelvekben nem ízre, hanem illatra utal), azaz az ógörög ἄρωμα, haroma is innen ered: illatot bocsátani a magasba.[8] „Meteor” szavunk őse, a görög μετέωρος, meteoros a μετά, meta, „túl-” és az ἀείρειν, haeirein összetételeként szó szerint „túlemelt”[9] – hogy egy kicsit, nosztalgikusan, kilépjünk címünk adta kereteinkből.


Calcar (1499? – 1546) (?): Andreas Vesalius (1514 – 1564)

De humani corporis fabrica

Komolyabb odafigyelést igényel azonban a hosszú ideig párhuzamosan fejlődő „aorta” és „artéria”. (Már természetesen akkor, ha feltételezzük, az az értelmezés helytálló, mely az ἀήρ-t, aert a ἀείρειν, haeirein, „emelni” szóból származik.) Andreas Vesalius az 1643-ban megjelent a De humani corporis fabrica (Az emberi test működéséről) III. kötetében azt mondja, a szív bal kamrájából induló nagy artériát Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) „aortának” nevezte, mert a boncoláskor a makedón harcosok kardhüvelyére emlékeztette.[10] Kisebb pontatlanság, hogy valójában nem a hüvelyre, hanem a nehézfegyverzetű gyalogos katonák, azaz a hopliták kardját felfüggesztő övre, a ἀορτήρ-re (haorter) emlékeztette Aristotelest az artéria. Aristoteles a Kr.e. 350-ből származó Περὶ ζῴων μορίων-ban (Peri zoon morion, Az állatok részeiről) behatóan ismerteti a mai értelemben vett aortát.[11] Maga az „artéria”, azaz az ógörög ἀρτηρία, harteria a ἀήρ, haer és a τηρεῖν, terein, „tartani” szavak összetétele. Nem véletlenül. Vannak, akik úgy tartják, fél századdal korábban Hippokrates (Kr.e. 460? – 370?) már „aortának” nevezte a légcsövet.

hopliták kardfelfüggesztő öve: ἀορτήρ, haorter

Közéjük tartozik Próspero Marziani Saxolensi (1567 – 1622) is, aki a posztumusz, 1652-ben megjelent Magnus Hippocrates Cous Prosperi Martiani medici romani notationibus explicatus. Opus desideratum: cum indice absolutissimo eorum, quae scitu digniora habentur in notationibus (A Kos szigeti nagy Hippokrates megfigyeléseinek magyarázata Próspero Marziani római orvostól. A mű célja: ezekben a megfigyelésekben levő tudás minél tökéletesebb megismertetése) című munkájában Hippokratesnek tulajdonítja a szó első használatát.[12]

Ezeknek az attribúcióknak közös jellemzője, hogy vagy egyáltalán nem utalnak a helyre Hippokratesnél, vagy általánosságban emlegetik a Corpust, azaz a sokszerzős Hippokratesi gyűjteményre. Tekintve, hogy az „aorta” szó valóban fellelhetetlen még ebben az általános irattömegben is[13], ugyanakkor (a tehát Kr.e. 400-ból származó) Περί διαίτης οξέων, Peri diaites oxeon, azaz Az akut betegségek életrendjéről című értekezésben így ír:

οἱ τοιοίδε τὴν ἀρτηρίην ἑλκοῦνται, καὶ τὸν πλεύμονα πίμπρανται, οὐ δυνάμενοι τὸ ἔξωθεν πνεῦμα ἐπάγεσθαι[14],
oi toioide ten harterien elkuntai, kaiton pleumona pimprantai, u dynamenoi to hexothen pneuma hepagesthai
,

ezeknek az embereknek a légcsöve elfekélyesedik, tüdejük vérrögös lesz, mivel a beteg nem képes (normálisan) levegőt venni,

azoknak adhatunk igazat, akik bátran kimondják: nem Hippokrates, hanem Aristoteles alkalmazza elsőként az „aorta” szót.[15]

dzsungun

Üde színfolt a nyelvészek bánya-és aknamunkája közepette Hajar Ahmed Hajar Al Binali katari szívspecialista és korábbi miniszter levezetése, aki elégedetlen az „aorta” ennyire prózai etimológiájával. Úgy ítéli, a szó alapja inkább a keserűfűfélék családjába tartozó sivatagi fa, a dzsungun rokona, az ortafa[16], mely a korai arab költészet kedves témájául szolgált.

ortafa

Egy űzött vadról például, amint idézi, Dhu’Alrimmah (696 – 736) így ír:

Az ortafánál célhoz ért,
Mi melegedés, menedék,
Az éjjelen ő megpihent,
Az ortafa vendége lett.[17]

(A kardiológus kedves elméletét egyelőre nem övezi rokonszenv.)
Előhellenisták azonban elutasítják a ἀήρ, haer levezetését az „emelésből”. Egyidejűleg tanulságos ellenvéleménnyel állnak elő. Andrew Littleton Sihler a szót az előhellén awer, „reggeli köd” szóból vezeti le, míg Robert Stephen Paul Beekes (hasonló hangalakból indulva) az előhellén szó eredetéül az indoeurópai hews-, „hajnal”, „kelet” szót jelöli meg. A ἀήρ, haer az alapja a klasszikus szír ܐܐܪ, aar, „levegő”, „szellő”[18] szónak is.[19] A görög αὔρᾱ, aura (majd a latin aura), „lágy szellő” (és spirituális következményei) jelentésű szót vagy ugyanerre az előhellén vonulatra csatlakoztatják[20], vagy közbenső állomásul beveszik a ἀήρ, haer szót is.[21]


[1] luftuz

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/Luft

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/lofty

[4] loft

[5] aria

[6] air

[7] az ἀείρειν és elvont jelentései

[8] James Strong magyarázata

[9] μετέωρος

[10] Andreas Vesalius Aristoteles véleményéről

[11] http://classics.mit.edu/Aristotle/parts_animals.mb.txt

[12] Próspero Marziani Saxolensi megkérdőjelezhető ismertetője

[13] Hippokratesi gyűjtemény

[14] Hippokrates és az artéria

[15] http://www.mlahanas.de/Greeks/LX/AncientAnatomy.html

[16] ortafa

[17] Hajar Ahmed Hajar Al Binali levezetése

[18] ܐܐܪ

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/%E1%BC%80%CE%AE%CF%81

[20] előhellenisták ellenvéleménye

[21] aura

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s