Nyár és éger

Ἠὼς δ᾽ ἐκ λεχέων παρ᾽ ἀγαυοῦ Τιθωνοῖο
ὤρνυθ᾽

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ὀδύσσεια, E[1]

Heos, d’ek lekheon par’agauu Tithonoio
ornyth’

Éósz, ágyáról, gyönyörű Títhónosza mellől
fölserkent

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Odysseia, V.
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

Tegnap is Eos és Tithonos történetével kezdtük rövid összefoglalónkat a kabócákról. Ma, ezzel a kis utalással, hasonlóképpen teszünk az égerfák vizsgálata előtt. Ha ugyanis tovább olvassuk az Odysseus tutajáról szóló varázsos éneket, ebbe a nagy jelentőségű leírásba ütközünk:

ὕλη δὲ σπέος ἀμφὶ πεφύκει τηλεθόωσα,
κλήθρη τ᾽ αἴγειρός τε καὶ εὐώδης κυπάρισσος.
ἔνθα δέ τ᾽ ὄρνιθες τανυσίπτεροι εὐνάζοντο

Ὅμηρος: Ὀδύσσεια, E[3]

hyle de speos amfi pefykei telethoosa,
klethre t’aigeiros te kai euodes kyparissos.
hentha de t’hornithes tanysipteroi eunazonto

Azaz, Devecseri Gábor fordításában:

Kétoldalt viruló erdő állt sűrün a barlang
mellett, nyárfa meg égerfa s jóillatu ciprus,
rajta a szárnyaikat táró madarak raja fészkelt

Homeros más helyen is szívesen említi együtt a nyárt és az égert, noha nem közeli rokonok: a nyár a fűzfafélék, az éger a nyírfafélék családjába tartozik. (Ráadásul még a rendbe sorolásuk is eltér: a fűzfafélék malpighicserje-virágúak, a nyírfafélék bükkfavirágúak.)

hamvas éger

A κλήθρα, klethra az éger görög szava.[4] Julius Pokorny (1887 – 1970) az indoeurópai kladhrából vezeti le. Nem véletlenül emeljük ki a kelta, közelebbről walesi leszármazottat, a gwernt.[5] A walesi mondavilágban megbecsültségnek örvendhetett, amit az is mutat, hogy az ifjú walesi bárdok általunk többször is idézett nagy gyűjteményében, a Mabinogionban, annak is a XIV. századi lejegyzésből ismert, de jóval korábban keletkezett második ágában, a Branwen, Llŷr leányában Matholwch ír király fiát Gwernnek hívják.[6] Rowland Jones (1722 – 1774) walesi ügyvéd és nyelvész 1764-ben azt a tanulságos alternatív szófejtését közli, mely szerint a gwern a walesi gwy-er-in összetételből rövidült, és így jelentése: „víz mellett növő”.[7] Nem abszurd a feltételezés, hiszen az éger valóban vízkedvelő. Ez a tulajdonsága már az internet védőszentjének, Sevillai Szent Izidornak (560 – 636) is feltűnt. A híres Etimológiák XVII. könyve VII. fejezetének 41. szakaszában azt a (konyhai) etimológiáját adja a latin alnusnak, hogy az az alatur amne, „folyótól táplált” kifejezésből származna.[8]
Az éger másik indoeurópai neve helsnos. (Különböző iskolák látják az indoeurópai őst különböző alakban. Arról nincs szó, hogy az ősi múltban két különböző szóalakot is vissza tudtak volna fejteni.) Ebből az ágból vezetik le a latin alnust, ami égerből készült vízijárműveket is jelentett.[9] De többek között innen származik az éger angol szava, az alder, a lengyel olcha, az orosz ольха is, de éppúgy a „feketefenyő” jelentésű albán halë, és a „fehér nyár” jelentésű ősi macedón άλιχα, alikha.[10] De a görögbe is bekerült az άλνος, alnos alak.[11]

feketefenyő, fehér nyár

Rowland Jones ugyanakkor a fekete nyárfa görög szavát, az αἴγειροςt (aigeiros) is a kelta eredetre vezetné vissza, amiben lehet egy adag hazafiúi elkötelezettség.
A magyar nyelvészek óvatos konzervativizmussal ismeretlen eredetűnek nyilvánítják az „éger” szavunkat. Ugyanakkor kiderül, hogy korábbi, rövidebb alakja „eger” volt, és vízkedvelő fa lévén ez adta vizek melletti helységek sokaságának a nevét, mint például Egerét, Egregyét és Zalaegerszegét.[12] Mai szófejtések is visszhangozzák Sevillai Szent Izidor és Rowland Jones megállapításait.

Régebbi korok magyar nyelvészeinek jóval kevesebb skrupulusa volt. A Czuczor-Fogarasiban ezt találjuk[13]: Vagyis a magyar „éger” a vele együtt emlegetett görög „fekete nyárból” származna.


mezei szil

A nyárfa latin neve populus, amelynek alakján kívül semmi köze a „nép” latin szavához, és eredete egyelőre ködbe vész. Köze lehet a görög πτελέα, ptelea, „szil” szóhoz.[14] Az angol leszármazottban, a poplarban az a meglepő, mennyire közel áll a másik ág leszármazottjához, a popularhoz („népszerű”). A nyár ugyancsak vízpartot kedvelő növény, és magyar nevét is ez magyarázza. Az ősi eredetnél találjuk a vogul njert, a votják njurt, melyek „mocsarat” jelentenek, a finn norót, mely „szivárgás”, „csörgedezés”, „nedves vájat” jelentésű és a „tundrát” jelentő szamojéd njart. A „nyár” eredetileg a magyarban is „mocsár” jelentésű volt.


Az égerek nemét, az Alnust Philip Miller (1691 – 1771) állította rendszerbe[15], a nyárfák nemét, a Populust Linné (1707 – 1778) kreálta[16]. Külön érdekesség, hogy a nyárfák egy fajcsoportját, melybe a fekete nyárfa és alfajai is tartoznak, Jean Étienne Duby (1798 – 1885) Aigeiros néven hozta létre.[17]

ketten az Aigeiros fajcsoportból: fekete és arizonai nyár


[1] Ὀδύσσεια, E 1-

[2] Odysseia, V

[3] Ὀδύσσεια, E

[4] κλήθρα

[5] kladhra

[6] Gwern

[7] gwern

[8] Etimológiák

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/alnus

[10] https://en.wiktionary.org/wiki/alder

[11] άλνος

[12] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[13] http://mek.oszk.hu/05800/05887/pdf/

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/populus

[15] Alnus

[16] Populus

[17] Aigeiros

Advertisements

2 responses to “Nyár és éger

  1. Hogy a nyárfa tényleg a vízpartot kedveli, annak személyes megélése általában dunaparti biciklizés közben történik, amikor virágzása (főleg ha lendületes tavaszi széllel párosul) hóeséshez hasonló jelenséget produkál időnként.
    [Ha nem mozdulunk ki, csak kinézünk az ablakon valamely áprilisi napon, és az az érzésünk, hogy esik a hó, akkor vagy 1.) virágzik a cseresznyefa, vagy 2.) tényleg esik a hó.]

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s