Újabb kalamitások: a kadmium

μητέρα τ᾽ Οἰδιπόδαο ἴδον, καλὴν Ἐπικάστην,
ἣ μέγα ἔργον ἔρεξεν ἀιδρείῃσι νόοιο
γημαμένη ᾧ υἷι: ὁ δ᾽ ὃν πατέρ᾽ ἐξεναρίξας
γῆμεν: ἄφαρ δ᾽ ἀνάπυστα θεοὶ θέσαν ἀνθρώποισιν.
ἀλλ᾽ ὁ μὲν ἐν Θήβῃ πολυηράτῳ ἄλγεα πάσχων
Καδμείων ἤνασσε θεῶν ὀλοὰς διὰ βουλάς…

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ὀδύσσεια, Λ[1]

metera t’Oidipodao hidon, kalen Hepikasten,
e mega hergon herexen aidreiesi nooio
gemamene o yhii: o d’hon pater’ exenarixas
gemen: hafar d’anapysta theoi thesan anthropoisin.
all’ ho men en Thebe polyerato halgea paskhon
Kadmeion henasse theon holoas dia bulas…

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Odysseia, XI.

S Oidipusz anyját is láttam, gyönyörű Epikasztét,
őt, aki rettenetes dolgot tett balgatag ésszel:
nőülment a fiához; az ifjú megölte az apját,
és így vette el; ámde az istenek ezt fölfedték.
S ő szeretett Thébájában gyötrődve uralgott
kadmoszi népe fölött; vészt mértek az istenek őrá…

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[2]

a sárkányölő Kadmos

Theba legendás alapítójának, Kadmosnak a nevével már találkoztunk, amikor az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) álláspontjáról írtunk, ami szerint Foinikos, Kadmos testvére adja Fönícia nevét. Κάδμος, Kadmos neve előhellén eredetű.[3] A legendára építve nevét a thebaiak megnevezésére is használták καδμεῖος, kadmeios formában[4], mi több, Theba fellegvárának neve is Καδμεία, Kadmeia[5]. Itt és most azonban jobban érdekel bennünket, hogy a görögök καδμεία, kadmeia, κᾰδμῐ́ᾱ, kadmia, κᾰδμήᾱ, kadmea névváltozatokkal egy Theba környéki ércet jelöltek.[6]

Kadmeia: a thebai fellegvár

Amint Leonard James Spencer (1870 – 1959) összefoglalójából megtudhatjuk, a latin cadmia név lapis calaminarisszá („calamina-kővé”) torzult. (Az ásvány angol megnevezés így lett calamine.) Ebből Georgius Agricola (Georg Pawer, 1494 – 1555) 1546-ban kiadott De veteribus et novis metallis (Régi és új fémekről) című munkájában arra a téves gondolatra jut, hogy a szót a latin calamusra, „nádra” vezesse vissza. Az eredetileg a Theba környéki cinkásványokra alkalmazott nevet vegyesen használták a bázisos cinkszilikátra – Zn4Si2O7(OH)2·H2O – és a cinkkarbonátra – ZnCO3. James Smithson (1765? – 1829) amellett kardoskodott, hogy két külön vegyületről van szó, és erre tekintettel határozta el François Sulpice Beudant, hogy a galmát, azaz kalamint kizárólag a bázisos cinkszilikátra alkalmazza, míg a cinkkarbonátásványra a smithsonit nevet javasolta. Balszerencsés módon azonban Henry James Brooke és William Hallowes Miller (1801 – 1880) 1852-ben kiadott Introduction to mineralogy (Bevezetés az ásványtanba) című alapvetésében összecserélte a két megnevezést. Nem is csoda, ha ma szívesebben alkalmazzák a „hemimorfit” szót a bázisos cinkszilikátra, és a „cinkpát” megnevezést a cinkkarbonátra.[7]

hemimorfit és cinkpát

1817-ben Friedrich Stromeyer különböző galmaércek, precízebben cinkpátok hevítésével azt találta, hogy közülük egyesek sárgás fényt bocsátanak ki magukból. Ezek elkülönítésével rájött, hogy ezek egy addig ismeretlen elemet tartalmaznak, melyet „kadmiumnak” nevezett el (a megfelelő görög név alapján).

kadmium

Charles Murray Cathcart tábornok, birtokai alapján jobban ismert nevén Lord Greenock (1783 – 1859) lelkes mineralógus volt, és a földjein talált kadmium tartalmú ásványt Brooke és Arthur Connell (1794 – 1863) 1840-ben róla nevezték el greenockitnak (CdS). Azonban ez az ásvány túlságosan ritka ahhoz, hogy kadmiumkitermelést alapozzanak rá. A mai napig a cinktisztítás melléktermékeiből állítják elő a kadmiumot. Felhasználása, tekintettel arra, hogy mérgező, erősen korlátozott. Neutronelnyelőként tesz szolgálatot atomerőművekben, újratölthető elemekben szintén nagy hasznot hajt, és mivel ezüsttel alacsony olvadáspontú ötvözetet alkot, kitűnő forrasztófém válik belőlük. Korróziógátló bevonatokat is készítenek belőle. Leglátványosabbak természetesen a kadmiumalapú festékanyagok[8]:

kadmiumsárga (kadmium-szulfid), kadmiumnarancs (kadmium-szulfid-szelenid), kadmiumvörös (kadmium-szelenid), kadmiumzöld (kadmium-cink-szulfid és réz-ftalocianin keveréke)

Stromeyerről ásványt neveztek el; az alábbi „kördiagram” mutatja, hogy a mineralógusok körében meglehetősen nagy az összetartás. Az ásványok nevei és képletei alatt a névadóikat látjuk.

A magyar név kalandos úton jutott vissza a nemzetközihez. Kováts Mihály (1768 – 1851) 1822-ben megjelent Első szófejtő magyar latán ásványnévtárában „kadmé” és „keleti kisirtet” (talán mert a cinket kíséri, és a görög eredet minősülhetett keletinek); Schuster János Konstantinnál (1777 – 1838) a Gyógyszeres értekezésekben 1829-ben „kadmany”. 1844-ben Az elméleti s tapasztalati természettan alaprajzában, melyet Schirkhuber Móric (1807 – 1877) közhasználatra készített, a kadmium neve „hajtany”, Kováts Mihály 1845-47-ben a Háromnyelvű fejtő természethon titoktan orvostudomány műszótára, az az onomatologiai physiographica chemica jatrica triglotta philologicában „kádmérczre” szépít. A Czuczor-Fogarasiban a hosszabb időre megtapadt „kadanyként” szerepel, kedves etimológiai kiegészítéssel:

nevét Kádmus-tól nyerte, ki a görögöket a sárgaréz készítésére tanította.[9]

Kelmis és címere

A cinkpát latin neve alapján a mai belgiumi Kelmist Calmisnak, Calamisnak hívták gazdag cinklelőhelyéről. Ez a VIII. századra az elnémetesedett Kälminisszé változott. Szent Nagy Károly (742 – 814) alatt, akit a közeli Aachenben koronáztak, már kohó működött itt. Területen kívüliséget is élvezett 1816 és 1919 (!) között, mindhárom nemzet (a porosz, a holland és 1830-tól, függetlensége elnyerésétől, a belga) húzta bányái hasznát.[10]

Bastiné (1783? – 1844): Altenbergi cinkbányák (Kelmis mellett)


[1] Ὀδύσσεια, Λ

[2] Odysseia, XI.

[3] Κάδμος

[4] καδμεῖος

[5] Καδμεία

[6] καδμεία, κᾰδμῐ́ᾱ, κᾰδμήᾱ

[7] http://www.theodora.com/encyclopedia/c/calamine.html

[8] kadmium

[9] A kémiai elemek nevei

[10] http://www.crwflags.com/fotw/flags/be-wlgkm.html

Reklámok

8 responses to “Újabb kalamitások: a kadmium

  1. A görög Kalymnos sziget neve lehet összefüggésben ezzel?

    Kedvelik 2 ember

  2. >>nőülment a fiához
    Hogy komolytalankodjunk is egy kicsit: láttunk már olyat ugye (persze mitológia soron), hogy ikerpár gyermeke szerelmi viszonyt létesít a nagynénjével, hogy megmentse a világot a pusztulástól (nem sikerül aztán, de nem ezért).

    Kedvelik 1 személy

  3. Most ez hogy is van? Epikaszté vagy Iokaszté??

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: Távoli fuvolaszó | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s