Istenek: nehéz út a megszületésig

A három bécsi klasszikus szerző véleménye egymásról népszerű betétje a bármelyikükről is szóló életrajzi feldolgozásoknak. Az ifjú Beethovent (1770 – 1827) mind Haydn (1732 – 1809), mind Mozart (1756 – 1791) nagyra becsülte, Mozartot Haydn és Beethoven valósággal istenítette (leszámítva Beethoven fenntartásait Mozart „frivol” operáival szemben), Haydnt is nagyra értékelte mind Mozart, mind Beethoven. Ez így természetes, legalább a zsenik tartsanak össze. (Ezekkel az értékítéletekkel mi is foglalkoztunk már.) A mester-tanítvány kapcsolat azonban ürmöt csöpögtetett Beethoven és Haydn baráti viszonyába, sajátos odi et amo hangulatot teremtve közöttük. Haydn művészi koncepciója mindvégig a szentírási értelemben vett talentumok kamatoztatása, azok tökélyre fejlesztése műveiben, míg Beethoven nem engedte meg magának a magánember és művész szétválasztásának luxusát. Haydn 1794-ben írt utolsó (Esz-dúr, HobXVI:52), Beethoven 1795-ben írt első (f-moll, op.2 Nr.1), Haydnnak ajánlott zongoraszonátájának Adagio tételei leírják az áthidalhatatlan különbséget a két felfogás között.

Már Beethoven életében kialakult egy természetellenes, értékítéletben is kifejeződő szembeállítás egyfelől Haydn és Mozart, másfelől Beethoven és Schubert (1797 – 1828) között. A stílusban nem így tennénk meg ma a kettéosztást (ebben a zenében korai romantikusnak számító Schubert maradna magára), de még az is kétséges, hogy a három bécsi klasszikus „közös idejében”, 1770 és 1991 között nem inkább Mozartot, mint Beethovent kellene különállónak (különállóbbnak) gondolnunk.


Beardsley: Mendelssohn (1809 – 1847)

Bach (1685 – 1750) Máté-passiójának (BWV244) újkori megbecsültségét, tudjuk, a fiatal Mendelssohn teremtette meg. 1823-ban vagy 24-ben anyai nagyanyjának, Bella „Babette” Salomon-Itzignek (1749 – 1824) nagy erőfeszítéssel sikerült rávennie Mendelssohn egyik zenetanárát, Carl Friedrich Zeltert (1758 – 1832), adja át neki az ő rendelkezésére álló kottát másolásra. Miután meggyőződött a darab értékéről, a másolatot unokájának ajándékozta, akinél a legjobb kezekbe került. A Máté-passió első változatát bemutatták ugyan 1729 nagypéntekjén, de első alkalommal 1727-ben szólalt meg.[1] Mendelssohn a későbbi dátumot tudta a keletkezési évnek, ezért 1829-re tervezte (eleinte sűrű titokban) a nagy újrabemutatást Berlinben, annál is inkább, mert ez az év volt apai nagyapja, a nagy bölcselő, Moses Mendelssohn (1729 – 1786) születésének századik évfordulója is. A bemutatóra nem kerülhetett volna sor Zelter támogatása nélkül. Bár Zelter nagyon sokat tett Bach zenéjének elismertetéséért, visszarettent a tervtől. Ő maga ugyanis már tett egy kudarcba fúlt kísérletet a mű újjáélesztésére. Végül kötélnek állt, és az erősen meghúzott mű átütő sikere nem is maradt el.[2] A nagy műveltségű Zelter zenei ízlése konzervatív volt.

Mindent elkövetett, hogy Mendelssohnt távol tartsa Beethoven és Schubert hatásától, és helyettük Haydn és Mozart művészetét állította pedagógiája középpontjába. Ám Mendelssohn másik zenetanára, a szintén nagyhírű Bernhard Joseph Klein (1793 – 1832) éppen Beethoven és Schubert tiszteletére intette Mendelssohnt, aki így végeredményben a legjobb zenei neveltetésben részesült.

Saurer: Goethe (1749 – 1832)

Zelter barátságban állt Goethével, és talán az ő hatása tükröződik Goethe tartózkodásában Beethoven iránt. Zelter mutatta be 1821-ben Weimarban Mendelssohnt Goethének, aki elképedt a gyermek tehetségétől, amit Mozart és Beethoven blattolásában, sőt, témáik feldolgozásában felmutatott.
Az akkoriban szintén Berlinben élő Georg Wilhelm Friedrich Hegelről nem mondható, hogy érzéketlen lett volna a zene iránt. Szoros barátságban állt a Mendelssohn családdal (Mendelssohn az előadásait is hallgatta és ifjúként, még a barátság előtt, tisztelettel adózott a nagyapa, Moses Mendelssohn felvilágosodáseszményének), Zelterrel, de Kleinnel is. Mégis nyilvánvalóan Zelter konzervativizmusa nyomta rá bélyegét zenei ízlésére. Elfordult a kor divatos olasz szerzőitől, helyettük Mozartot és Gluckot (1714 – 1787) tisztelte. Beethoven zenéje iránt teljesen érzéketlen maradt: a vele egy évben született mesterre egész életművében egyetlen szót sem vesztegetett.

Martins: Hegel (1770 – 1831)

Mendelssohn rendszeresen ír Hegelről leveleiben, a körülményekhez képest (mármint Hegel nehezen áthatolható homálya dacára) rendszerint értő módon.[3] Ám egy fontos alkalommal (és ezt nehezen róhatjuk fel neki) félreértésbe esett. Hegel azt boncolgatta, hogy a romantikus művészet (melynek létjogosultságát nem vitatta) a klasszikus felfogás halálát jelenti, melynek célja a mű önmagában való kiteljesítése, nem pedig élethelyzetekhez igazítása, azokkal összeolvasztása. Ezt 1831-ben hallgatója, Mendelssohn csípősen kommentálta nővéréhez, Fanny Cäcilie Mendelssohn-Bartholdy Henselhez (1805 – 1847) írt levelében.

„Goethe és Thorwaldsen még él, Beethoven is csak pár éve halott, erre Hegel azzal jön, hogy a német művészet halott, mint az ajtószeg. Quod non. (Pont nem – fordítanánk manapság.) Annál rosszabb rá nézve.”[4]

Mindamellett bizonyos reneszánszra magának Beethovennek is szüksége lett, amint azt például a IX. szimfónia (1824, op.125) előadástörténetében már láttuk. Kellett hozzá néhány évtized, hogy a három bécsi klasszikust és Schubertet is egyaránt az egyetemes kultúra mérföldköveiként ismerjék el.


[1] http://www.bach-cantatas.com/Articles/SMP-Biblio-Hoffman.htm

[2] https://loc.gov/item/ihas.200156436

[3] Mendelssohn levelezése

[4] Hegel-életrajz

Advertisements

3 responses to “Istenek: nehéz út a megszületésig

  1. Nem ismertem ezt a Haydn zongoraszonátát. Mikor a belinkelt tételt hallgattam, majdnem leestem a székről a döbbenetől, hogy mennyire éteri, elvont és modern, a korát jóval megelőző!

    Kedvelik 1 személy

  2. Hoppá! Ez a Camerata Quartet egészen jó! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Szerencsétlen és szerencsés hajózások | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s