Boldog boldogtalanító: a seregély

Drudwy dirion
Heda’n union
Draw ymhell dros y tonnau mân
Dos a’m gwyngân i Bendigeidfran
Drudwy fechan yn y man.

Branwen ferch Llŷr

Seregély, kedves,
Repülj egyenest,
Messze-messze, hullámokon át
Panaszdalommal köszöntsd Bendigeidfrant,
Kicsi seregély, ez vár rád!

Branwen, Llŷr leánya[1]

Bendigeidfran („áldott holló[2]), Britannia hatalmas királya az ír királyhoz, Matholwchhoz adja húgát, Branwent („ragyogó holló[3]). Megneheztel a tárgyalásból kihagyott féltestvérük, a gonosz Efnisien, és Matholwch lovain áll szörnyű bosszút.
Így kezdődik az ifjú walesi bárdok napokban általunk is idézett nagy gyűjteményének, a Mabinogionnak a XIV. századi lejegyzésből ismert, de jóval korábban keletkezett második ága, a Branwen, Llŷr leánya.[4] A történetben kulcsszerephez jut egy beszélő seregély, mely üzenetet hordoz az ír fogságban sínylődő Branwen és bátyja, Bendigeidfran között.


Egy másik beszélő seregély, amely még a fantáziában is csak tervezett beszerzés formájában létezik, robusztus változást idézett elő Észak-Amerika bioszférájában.

HOTSPUR
He said he would not ransome Mortimer,
Forbad my tongue to speake of Mortimer,
But I wil find him when he lies asleepe,
And in his eare ile hollow Mortimer:
Nay, ile haue a starling shalbe taught to speake
Nothing but Mortimer, and giue it him
To keepe his anger stil in motion.

Shakespeare (1564 – 1616): King Henry IV, Part I, I / 3 (1596-97?), Quarto 0, 1598[5]

HŐVÉR
Ő azt mondotta, hogy
Ki nem váltandja Mortimert soha,
S megtilta szólnom Mortimer felől.
De én hozzá megyek, ha szendereg;
S ezt harsogom fülébe: Mortimer!
Sőt egy seregélynek majd megtanítom
A Mortimer szót, s azt adom neki,
Hogy izgalomban tartsa bősz dühét.

IV. Henrik, I. rész, I / 3. Lévay József (1825 – 1918) fordítása[6]

Shakespeare egy késői rajongója, a gyógyszergyártó Eugene Schieffelin (1827 – 1906) eltökélte, hogy minden Shakespeare által megírt madárfajt elterjeszt az Egyesült Államokban, mely ott nem él. A történet romantikus változatában 1890. március 6-ának csípős reggelén a New York-i Central Parkban e célból szabadon engedett hatvan, Európából behajózott seregélyt (mely Shakespeare-nél más helyen elő sem fordul), és ezek szaporodtak el mára úgy, hogy az egyik legközönségesebb madárként példányszámuk kétszázmillióra becsülhető. A valóságban azonban reprodukálhatatlan, mi történt volna, ha a következő évben, drága pénzért, még negyven seregéllyel nem gyarapítja az induló kolóniát.[7] Gretchen Daily professzor megítélése szerint a madaraknak ugyan megvan a maguk nagyon fontos szerepe, antropomorf szóval élve haszna a biológia nagy művében, de a seregélyek inváziója már túlzásnak mondható. Már száz éve is megpróbálták felvenni velük a versenyt Amerika aggódó gazdái. Kezdetleges eszközeik hatástalannak bizonyultak.[8]


Egy harmadik, ezúttal éneklő seregély viszont kimondott hasznot hozott az embernek. Mozart (1756 – 1791) 1784. május 27-én vásárolt egy seregélyt. A madár elképesztően tanulékony volt: már aznap az akkortájt íródott G-dúr zongoraverseny (K453) variációs finaléjának témáját fütyörészte.

Erről fennmaradt Mozart illusztrált feljegyzése, bár a madárka muzikalitásához kétség férkőzik: a második és harmadik G helyett Giszt fütyült. Három évre rá Mozart már akkurátus temetési menetet rendezett a halálára, amit azonban egyes megfigyelők azzal magyaráznak, hogy éppen akkoriban halt meg apja, Leopold Mozart (1719 – 1787) is[9], a madárvásárlás évfordulóját követő napon. 1787. június 4-én Mozart Hier ruht ein lieber Narr, / Ein Vogel Staar, azaz „Itt nyugszik egy kedves bolond, / Egy seregélymadár” kezdettel verset írt[10], amit egyetlen, minimális ornitológiai ismeretekkel rendelkező olvasója sem hihet az apja halálára írt megemlékezésnek. Akárhogy is, ha Mozart szellemének kibontakozásához szükség volt efféle hátborzongatóan morbid játékokra apja halála idején, akkor csak hálával adózhatunk a seregélynek.


„Seregély” szavunk abból a megfigyelésből származik, hogy a madár kedveli fajtársai társaságát.[11] Ennek a kiterjedt társaságnak a lenyűgöző mértani alakzatairól (a madár egyéb szokásaival együtt) már id. Plinius (23 – 79) is beszámol A természet históriája X. könyvének 35. fejezetében.[12]

Az angol szó, a starling (vagy a német, a Star) leszármazása kicsit összetettebb. Az egyes madárfajok és -nemek indoeurópai őseit meglepő precizitással fedték fel. Például a storo- ősidőktől „seregélyt” jelent, ebből lett egyebek mellett a latin sturnus (és ebből a seregélynem tudományos neve, a Sturnus) és a mai angol starling óangol őse, a stærlinc. A sorban, durva és szándékolt képzavarral, kakukkfióka az óporosz starnite, ami „sirály”.[13] Ugyancsak „döccenő” a nyelvfejlődésben a seregély ógörög megnevezése, a ψάρ, psar, más alakban ψήρ, pser, ami az indoeurópai sper(w)-, sper(g)-, azaz „madár”, közelebbi értelemben „veréb” leszármazottja, ami viszont az angol megfelelő, a sparrow alapjául is szolgál.[14]


Ugyanakkor az indoeurópai mad-, „nedves”, „nyirkos” gyök egyfelől „forrása” az angol mastnak, mely ilyen összefüggésben a magyarban nem létező „makkozat”: ahogy az avar angol neve fallen leaves, „lehullott levelek”, a mast magyarul „lehullott terméseket” jelent, elsősorban mogyorót, makkot, melyet disznókkal lehet feletetni. (Az egyik nyelv az egyik, a másik nyelv a másik fogalmi elvonatkoztatást nem tette meg.) Az óangol mæsten, „hízlalni” az összekötő kapocs[15], hiszen disznók táplálékát minden korban jellemzi a vizes fázis erőteljes jelenléte, amint azt a „moslék” szavunk elemzése is feltárja.

Koriusai (1735 – 1790): Virágzó fán megpihenő mejnó (1775 körül)

A nedves közeg pezsgésének fogalmán keresztül vezet a költői út a szanszkrit मदन, madana, „örömteli” szóig[16] (ne menjen nyelvésznek, aki gyáva). Az urdu مینا és hindi मैना (maina) szavak már a boldogságban fürdő madarat, a seregélyt jelölik, természetesen az ázsiai családtagokat ugyanabból a családból.[17]
Nemüket Graculának nevezte el Linné (1707 – 1778)[18], így a magyar nevük hol gracula, hol mejnó, hol majna. Vagy beó. Itt (úgyszólván) álljunk meg egy szóra! A beo maláj eredetű szó (melyet mára számos társával a különféle indonéziai nyelvek is beszippantottak), jelentése (érzésre mondom: hangutánzó alapon) „papagáj”.[19] A szó nyilvánvalóan a lingua francák végzetes nyelvleegyszerűsödésének esett áldozatul: az a fő, hogy a madár beszéljen, hogy ezen belül csillagászati biológiai távolságok választják el egymástól a fajokat, mellékes. „Beszélő madárként” adhatók el.

Linné nemnévválasztása ezúttal sem véletlen. A hangutánzó indoeurópai greh-k-, „kuruttyolni”, „károgni”  tőből az ilyen értelmű angol croak és a szerb грактати, „kuruttyolni” szavak is fejlődtek, továbbá a latin graculus madárnév. Nehéz megfejteni, hogy varjat vagy csókát értettek rajta[20], a mai angol leszármazottja, a grackle a maga részéről mindenesetre az az északi csónakfarkú, melynek különleges behatolásáról a nyelvtudományba már megemlékeztünk.[21] De az európai ágnak a nemnevét, a Sturnust is Linné adta.[22]

seregélyfélék: seregély és beó


[1] seregély-dal

[2] http://www.sheknows.com/baby-names/name/bendigeidfran

[3] http://www.sheknows.com/baby-names/name/branwen

[4] Branwen, Llŷr leánya

[5] http://internetshakespeare.uvic.ca/doc/1H4_Q0/scene/1.3/

[6] http://mek.oszk.hu/04600/04611/html/1/magyar.htm#d1e9433

[7] a Shakespeare-fanatikus

[8] bioinvázió

[9] http://www.starlingtalk.com/mozart1.htm

[10] http://www.starlingtalk.com/mozart3.htm#poem

[11] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[12] A természet históriája, X / 35

[13] starling

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/%CF%88%CE%AC%CF%81

[15] mast

[16] mynah

[17] https://en.wiktionary.org/wiki/myna

[18] a Gracula nem

[19] http://www.etymologiebank.nl/trefwoord/beo

[20] https://en.wiktionary.org/wiki/graculus

[21] grackle

[22] a Sturnus nem

Advertisements

4 responses to “Boldog boldogtalanító: a seregély

  1. Lehet tudni esetleg, hogy az arab مطار (matar=repülőgép) és a mi madár szavunk közt van-e összefüggés?

    Kedvelik 2 ember

  2. Visszajelzés: Nyár és éger | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Pásztortáska | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s