A walesi bárdok Parsifalja

Ajtó megől fehér galamb,
Ősz bárd emelkedik.

Arany (1817 – 1882): A walesi bárdok (1857)[1]

A nagy harcosnak, Evrawgnak hét szép szál fia volt. Ő és hat idősebb fia odaveszett a csatákban, a legkisebb még éretlen volt a harcokhoz. Érthető, hogy a legénykét az anyja óvta, mint szeme világát. Hogy távol tartsa őt a világ veszedelmeitől, a pusztaságba költöztek, az egyszerű emberek életét élték. Ám egyszer a gyermek három lovast pillantott meg. – Még sosem láttam ilyen fenséges állatokat és embereket! Kik azok? – kérdezte anyját. – Angyalok – felelte az anya. Ám amint a fiú megtudta, hogy lovagok, nem lehetett visszatartani többé, követte őket.

A történet ismerős: ugyanez történt a harcos Gamurettel, özvegyével, Herzeleidével és kisfiával, Parsifallal. Fenti történetünk fiatal főhősének neve pedig Peredur. Így kezdődik az 1200 és 1250 között íródott Három románc (rhamantau) egyike, a Peredur, Evrawg fia.[2] A három románc az egyik legbecsesebb walesi történetfüzér, a Mabinogion része. Itt mab „fiút” jelent, a mabinog a bárdmesterség tanulója, a mabinogion az ő alkotásaiknak gyűjteménye. A nemes és érzelmes történetek csoportja olyan népszerű volt, hogy két híres kódexben is fennmaradt. Ezek egyike a Llyfr Coch Hergest nevű vellum (állat-, elsődleges értelemben borjúbőrre írt kódex), azaz Hergest Vörös Könyve, mely 1375 és 1425 között íródott. Nevét őrzési helyéről. Hergest Courtról kapta, illetve kötése vörös színéről.[3] A másik fontos forrás az 1350 körül másolt Llyfr Gwyn Rhydderch, Rhydderch Fehér Könyve, melynek borítása lényegesen „fehérebb” az előzőnél. Feltételezik, hogy a Ceredigion egyházmegyéhez tartozó Parcrhydderch szülötte, Rhydderch ab Ieuan Llwyd (1325? – 1400) volt az, aki számára másolták.[4]

A vörös és a fehér borítású kódexek: Llyfr Coch Hergest, Llyfr Gwyn Rhydderch

Mindamellett éppen a történetek népszerűsége adhat választ arra a különös problémára (melyet Mabinogion-kérdésnek neveznek), eljutott-e vajon a késő XII. századi költő, Chrétien de Troyes töredékesen maradt Ötödik románca (!), a Perceval, a Grál története a walesi ifjú bárdok kezeibe (akiknek bizonyára kötelességük volt a művelődés). De még Wolfram von Eschenbach (1160? – 1220) Parzivaljáról is feltehető, hogy hamarabb keletkezett, mint a Három románc. Forrásunk kézenfekvő elmélete az, hogy nem irodalmi átvételről lehet szó, hanem inkább közös európai legendáriumról, melyből itt is, ott is merítettek.[5] Wagner (1813 – 1883) első forrása, mint láttuk, az általa már az 1845-ös, „drezdai” Tannhäuserben is „felvonultatott” Wolfram von Eschenbach volt, ennek megismerése után fordult Chrétien de Troyes Ötödik románcához. Parsifal mint grál-lovag Geoffrey of Monmouth (1095? – 1155?) 1135 körül írt De gestis Britonum (A britek tettei) című történeti művének Artúr királyról[6] és kerekasztaláról szóló legendás részébe csak ezek után került be utólagos kiegészítésként.[7]

a VIII. Henrik (1491 – 1547) által 1522-ben készíttetett Winchesteri Kerekasztal a Tudor-rózsával és a kerekasztal szellemiségét megzavaró egyetlen ábrázolt alakkal, a megrendelővel

A Parsifal (WWV111, 1882) II. felvonásában Kundry szájába adva Wagner ismerteti a maga etimológiai elképzelését a Parsifal név (szerinte perzsa) származásáról:

Dich nannt’ ich, tör’ger Reiner,
”Fal parsi”, –
Dich, reinen Toren: ”Parsifal”.[8]

Én hívlak, balga jámbor
„Fal parsi”
vagy jámbor balga: „Parsifal”.

Lányi Viktor Géza (1889 – 1962) fordítása[9]

Angol nyelvterületen magától értetődőnek veszik, hogy Parsifal epithetonjában, a reine Tor kifejezésben a reine „teljeset” jelent, a „balgára”, a Torra ráerősítve „bolondot” értenek rajta (végtére is mi is beszélünk „tiszta őrületről”, ami az őrület teljességére utal), és így perfect foolnak fordítják.[10] Ebben Holst (1874 – 1934) odáig ment, hogy 1918 és 22 között paródiaoperát komponált The Perfect Fool címen[11], melyben egyebek mellett a Parsifalt karikírozta ki, példánkban jól hallhatóan. Perfekt bukás volt, amint arról Huxley (1894 – 1963) a második előadás után, 1923-ban Ecleticism (Eklekticizmus) című kritikájában beszámol.[12]

A walesi Peredur név megfejtésében messzire jutott a nyelvtudomány. Az indoeurópai gwer(h)-u-, „nyárs” tőből vezetik le sok egyéb mellett a latin verum, „nyárs”, „dárda” és az előkelta beru, „(sütéshez használt) nyárs” szavakat. Az indoeurópai deru-, „erős” az utótag, az „szilárd fém”, „acél” jelentésű előkelta dur alapja. Ez alapján Peredur „acéldárdát” jelent. Az ófrancia Perceval alakban az ófrancia perce, „átszúr” a latin pertusus, „átlyukasztott” szóból származik (a per-, át- és a tundo, „ütök” alapján, mely az ilyen értelmű indoeurópai (s)tew- leszármazottja). Az indoeurópai wel-, „megfordulni” gyökből származik a latin vallis, „völgy”[13], és ebből ered a név utolsó tagja, az ilyen jelentésű ófrancia val.[14] Tény és való, hogy Wagner operájában Parsifal sűrűn járja a hegyeket és völgyeket, de a „lándzsával átszúrt” szereplő a halászkirály (itt: a Grál királya) Amfortas, akit éppen Parsifal szabadít meg szenvedésétől.
A Parsifal keresztnévként szerény pályát futott be, ha egyik alakjának, a Percynek a népszerűségét leszámítjuk.[15]


[1] A walesi bárdok

[2] http://sacred-texts.com/neu/celt/mab/mab10.htm

[3] Hergest Vörös Könyve

[4] Rhydderch Fehér Könyve

[5] A három románc

[6] http://tortenelemcikkek.hu/node/191

[7] http://bestoflegends.org/kingarthur/percival.html

[8] http://www.rwagner.net/libretti/parsifal/e-pars-a2.html

[9] http://www.tarjangz.eu/libretto/szovegek/parsifal.txt

[10] perfect fool

[11] http://www.zazzerino.info/Holst/Oper/H_150/index.shtml

[12] Ecleticism

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/vallis#Latin

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/Percival

[15] http://www.babynamespedia.com/meaning/Percival

Reklámok

One response to “A walesi bárdok Parsifalja

  1. Visszajelzés: Boldog boldogtalanító: a seregély | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s