Krisztus, a Messiás

Az indoeurópai ghrei-, „dörzsölni” gyök az alapja az ógörög χρίω, khrio, „felken” szónak, amiből a χρίσμα, khrisma, „krizma”, „kenet”, „felkenés” származik. Ebből aztán számos átvitt értelmű szó fejlődött ki, így például „kinevezés” és „bérmálás”.[1] (Ez utóbbi szavunk a latin firmare, „megerősíteni” délszláv közvetítéssel előálló alakulata.[2])

Veronese (1528 – 1588): Dávid felkenése (1550-60)

A királyokat egykor felkenő krizma, szerényebb funkcióban, ma is szolgálja a katolikus hitéletet. Olivaolaj és balzsam elegyítésével állítják elő. Holnap, nagycsütörtökön jön el a krizmaszentelés napja. A bérmálás mellett rendszerint püspök által végzett szentelések kelléke.[3] De ugyanez az indoeurópai gyök szolgál alapul a nyelvészek által különösen kedvelt, nagy autonómiájú litván nyelv griejù, „lefölözni” szavának is.[4] A feltehetőleg gall eredetű latin cramum „krémet” jelent, mely a késő latin chrisma alakkal összeolvadva hozta létre az ófrancia cresme-t. Ez a mai francia crème (és abból a XIX. századi angol creme) és a XIV. századi angol creyme alapja. Ebből fejlődött ki a mai angol cream, „krém”. (Forrásunk azt is megemlíti, hogy a krémsajt már a XVI. században ismert étel volt.)[5] Fontosabb azonban számunkra az ógörög χριστός, khristos, „felkent”, mely a latin Christuson át a Megváltó, Krisztus megnevezését adja.

Krisztus a Messiás: ezzel nyelvi értelemben vallásra tekintet nélkül megegyezhetünk. Az arab م س ح, m – s – h gyök az alapja a مسح, masaha, „felkenni” szónak. Ugyanez a héberben מָשִׁיחַ, masiakh. (Írásos emlék természetesen korábbról maradt fenn a héberben.) Ugyanez az arámiban מְשִׁיחַ, mesiah, illetve מְשִׁיחָא, mesiha.[6] A héberből ered az ógörög Μεσσίας, Messias megnevezés.[7]

A Korán ismert módon nagy tiszteletet tanúsít Jézus iránt. Meglepőnek tűnhet azonban, hogy rá bizonyos helyeken mint المسيح-re, Al-Maseehre hivatkozik.

إِذْ قَالَتِ الْمَلَائِكَةُ يَا مَرْيَمُ إِنَّ اللَّهَ يُبَشِّرُكِ بِكَلِمَةٍ مِنْهُ اسْمُهُ الْمَسِيحُ عِيسَى ابْنُ مَرْيَم وَجِيهًا فِي الدُّنْيَا وَالْآخِرَةِ وَمِنَ الْمُقَرَّبِينَ
سورة آل عمران‎‎ 45

(Itt meg is hallgathatjuk.)[8]

S mondák az angyalok: Ó Mária! Lám! Allah kihirdeti neked az Ő szavával, kinek neve Jézus, a Megváltó, Mária Fia, s ki kitűnik az Evilágon, Túlvilágon, s (Allahhoz) közel.

Imran családja 45 [9]

Ennek magyarázatául egy érdekes elmélet szerint az szolgál, hogy ebben az összefüggésben Jézus nem „felkent”, hanem ő az, aki csodatételei során másokat bedörzsöl, mintegy „felken”, így például a Siloé tavához küldött meggyógyított vak történetében. Az elmélet kétségkívül visszanyúl az indoeurópai ősi eredetig, de csak beszélgetésekben, találgatásokban bukkanhatunk rá, tudományos megalapozottsággal nem állítható.[10] Abu l-Valid Muhammad ibn Ahmad al-Barbari, ismert nevén Averroës (1126 – 1198) is foglalkozott a problémával. Ő arra hajlik, a héber „felkent” fordításáról lehet szó.[11] A legvalószínűbb azonban az, hogy a Korán azok nyelvéből táplálkozik, akikhez elsősorban szólni akar. Az arab nép ilyen formában hallhatta emlegetni Jézus nevét az őket körülvevő világban, és ezt maguk is átvették mindenféle etimológiai megfontolás nélkül, ahogy azok is emlegetik Buddhát Bódhiszattva, Megvilágosodott néven, akik nem buddhisták. Forrásunk (az előző elmélet mint lehetőség megvizsgálása mellett) megjegyzi, hogy a ma kizárólag Mohamed prófétára alkalmazott Rasulullah, Isten küldötte jelző a Koránban Mózeshez és Jézushoz is kapcsolódik. Mindebben természetesen nem szabad valamiféle önellentmondást látnunk.[12]


[1] χρίσμα

[2] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[3] http://lexikon.katolikus.hu/K/krizma.html

[4] chrism

[5] cream

[6] מָשִׁיחַ

[7] مسح

[8] http://www.acapela-group.com/

[9] http://mek.oszk.hu/06500/06534/06534.pdf

[10] Aki felken

[11] iszlám tudományos elemzés

[12] Jézus a Koránban

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s