Hogyan lett a sólyom?

Földön veri gyors nyíl, veri égen sólyom;
Szárnya, sebes lába nehezül, mint ólom.

Arany János (1817 – 1882): Buda halála (1863), Ötödik ének[1]

Henri van de Waal (1910 – 1972). Jó a háttere

Elias Henri van de Waal (1882 – 1965) aranyműves[2] elsőszülött gyermeke, Henri van de Waal[3] őrült célt tűzött maga elé: műalkotások tárgyainak katalógusba szedését. Hatalmas művét, a szójátékos Iconclasst halála után folytatták és eredményeit közkinccsé tették. Ma mintegy 28000 tárgyat kereshetünk ki a rendszerből.[4] Lapozzunk bele! A 9. osztály: antik mitológia és történelem. 97: átváltozások. 97D, 97D2: férfiak átváltozása madárrá két sorozatban. 97D22: Hierax átváltozása.[5] És itt megállunk, elidőzünk.

A sólyom is szent madara volt a görögöknek, nevét, a ἱέραξ-ot (hierax) – a későbbi ιέρακας, ierakas alak ősét – a ἱερός, hieros, „szent” szóra vezetik vissza.[6] A latin hierax változtatás nélküli átvétel. A madárvilágban se szeri, se száma azoknak a nem- és fajneveknek, amelyekben valamilyen formában felbukkan. Csak a példa kedvéért említjük a törpesólymok két nemét, a Richard Bowdler Sharpe (1847 – 1909) által felvett Microhieraxot[7] („apró sólyom”) és a Johann Jakob von Kaup (1803 – 1873)-féle Polihieraxot („szürke sólyom” a görög πολιός, polios, „szürke” alapján[8]). A sir Andrew Smith (1797 – 1872) által rendszerbe vett Polihierax semitorquatus („félgalléros[9]), azaz afrikai (régebben: abesszíniai) törpesólyom kivételével valamennyi faj Dél-Ázsia lakója.[10] A Microhieraxok talán legismertebb faja az Edward Blyth (1810 – 1873) által leírt tarka verébsólyom, mely híres arról, hogy érett kori tollazata fekete-fehér, amint azt fajának tudományos neve, a melanoleucos (helyes változatban melanoleucus) is mutatja.[11]

afrikai törpesólyom, tarka verébsólyom

Antiokhos Hierax († Kr.e. 226?)

II. Antiokhos Theos („Isten”, Kr.e. 285 – 246) szeleukida uralkodó küzdelmes életét már felvillantottuk, éppúgy, ahogy a halálával sem csituló, sőt fokozódó nyugtalanságot: a zavargások során felesége, I. Laodike (Kr.e. 282 – 242) ügynökei megölték Berenike Ferneforustól („Birtok-hozományú”, Kr.e.285? – 246) származó kisfiát, Antiokhost (Kr.e. 251 – 246). Ugyancsak Antiokhos volt a neve I. Laodikétől született fiatalabb fiának, akit Antiokhos Hierax („Sólyom”) néven emleget az utókor, annyira bőszen akarta megragadni Kisázsiát. Sikertelenül, sőt rablók oltották ki életét.[12]


Correggio (1490 – 1534): Zeus és Io (1532-33?)

Ám ezekkel a biológiai és történelmi példákkal nem jutottunk közelebb az igazi kérdéshez: miből (kiből) lett a sólyom? Egy forrásunk biztosít afelől, a klasszikus korban egyenesen három Hierax is élt, melyek közül kettő alakja teljesen jelentéktelen.[13] Bennünket éppen ez a kettő foglalkoztat, akikről még csak annyi sem teljesen biztos, hogy tényleg helyesen számoljuk őket kettőnek. Egyikük Zeus és Io liaisonjában jut kisebb, de emlékezetes szerephez. Ahogy Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?) finom gonoszsággal írja az Átváltozások I. könyvében,

Férje pedig, megsejtve, ki jön, másítja azonnal
Iónak testét fiatal tejszínü tehénné.
Így is szép a leány.

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[14]

A mások és maga által kreált átváltoztatási történetekben máskülönben tobzódó Ovidius ezúttal nem tér ki a nem sokkal erre következő (vagy nem következő) másik metamorfózisra. További szórványos részletekhez Athéni Apollodoros (Kr.e. 180? – 120?) Mitológiái 2. fejezetéhez kell fordulnunk:

Héra elkérte Zeusztól a tehenet, és a csupaszem Argosz őrizetére bízta.

Phereküdész azt állítja, hogy Argosz Aresztór fia volt, Aszklépiadész szerint Inakhoszé, Kerkópsz szerint Argosztól és Aszóposz leányától, Iszménétől született, Akuszilaosz a föld szülöttének mondja.

Argosz Mükénai ligetében egy olajfához kötözte Iót, de Zeusz parancsot adott Hermésznek, hogy lopja el a tehenet. Hierax árulkodása miatt nem tudta észrevétlenül ellopni, ezért kővel halálra sebezte Argoszt, s azóta nevezik Hermészt Argoszölőnek.

Horváth Judit fordítása[15]

Jordaens (1593 – 1678): Hermes és Argos (1620?)

Bár Athéni Apollodoros és más források sem írnak a pletykálkodó Hierax további sorsáról, az utókor szívesen hiszi úgy, hogy őt is elérte Hermes bosszúja, aki sólyommá változtatta őt. Maga az Iconclass is ezt a változatot hozza fel. Ilyenképpen keveredik a két „érdektelen” Hierax alakja. A másik ugyanis, mint arról a Kr.e. 300 körül élt Boios nyomán a valamikor 100 és 300 között alkotó Antoninos Liberalis átváltozási történetei közül a harmadikban beszámol, a bithüniai mariandyn nép[16] sarja volt. Közmegbecsültségben állt, Demeternek templomot emelt, aki ezért bőséges terméssel jutalmazta őt. Ám a közeli Trója népe egy ízben hanyagul elfeledkezett Poseidon iránti áldozati kötelezettségéről, aki ezért a Demeter által nekik is bőségben szolgáltatott termést elpusztította. Nem érte be ennyivel: a tengerből egy rettenetes szörnyet is rájuk küldött. Éhínségükben Hieraxhoz fordultak segítségért, aki jámboran árpát, búzát és egyéb eleséget küldött nekik. Több sem kellett Poseidonnak. Haragjában sólyommá változtatta Hieraxot, éppen azért, hogy emlékezetét is elhomályosítsa, hiszen, így Boios és Antoninos Liberalis, a madármészáros sólyom természete olyannyira ellentétben áll az embermentő Hieraxéval.[17] (Ezúttal sem kerültünk közelebb azonban az igazi kérdéshez, hogy tudniillik mi tisztelnivaló van egy-két hibbant görög istenben. Talán az erő?)


[1] http://mek.oszk.hu/00500/00597/html/bh03.htm

[2] Elias Henri van de Waal és családja

[3] Henri van de Waal életútja

[4] http://www.iconclass.nl/home

[5] http://finto.fi/ic/en/page/97D22

[6] ἱέραξ

[7] a Microhierax nem

[8] a Polihierax nem

[9] a Polihierax semitorquatus faj

[10] Brehm-könyv

[11] a Microhierax melanoleucos (vagy melanoleucus) faj

[12] Antiokhosok

[13] http://www.mythindex.com/greek-mythology/H/Hierax.html

[14] Átváltozások I.

[15] http://mek.oszk.hu/05700/05780/05780.htm#2

[16] http://mek.niif.hu/03400/03410/html/4931.html

[17] Átváltozások angolul, jegyzetekkel

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s