Pelenkában a csillagokig

Art þou nat wrongful in þat and makest fortune wroþe and aspere by þin inpacience and ȝit þou mayst not chaungen hir. 

Chaucer (1343? – 1400): Boece (1374?), II / 1[1]

Avagy nem cselekszel-e rosszat vagy nem vezet-e dühbe és durvaságba önnön türelmetlenséged, és mégsem tudsz ezen változtatni?

Chaucernek Boëthius (475? – 526?) A filozófia vigasztalása című műve fordításával már találkoztunk.

Kansas zászlaja

A kiemelt aspere szót aligha kerülhettük ki életünkben, különösen ha a Per aspera ad astra, „Göröngyös úton a csillagokig” irrealisztikus latin szállóige teljesen realisztikus első felét idézzük emlékezetünkbe.

A latin asper, „egyenetlen” szó valószínű őse az indoeurópai hesp-, „vágni”, ami alapja lehet a görög ἀσπίς, aspis, „áspiskígyó”, „pajzs” szónak is. Ugyanakkor a latin „egyenetlen” értelmet átvitték a frissen vert érmére is.[2] 

I. Andronikos Komnenos (1118? – 1185) érméje

Kényelmes lenne azt gondolnunk, hogy az ógörög άσπρος, aspros szó ezzel szoros összefüggésben egykor szintén ezt jelentette, és Bizáncban éppúgy, mint Rómában, ezért hívtak így bizonyos pénzérméket. Erre a következtetésre jut gyakran idézett forrásunk is. És mivel, úgymond, a „durva kiemelkedések” mégiscsak ezüst érméken voltak, az άσπρος, aspros jelentése átváltott a mai „fehérbe”. A helyzet azonban jóval kacifántosabb ennél. Az άσπρος, aspros néven emlegetett pénzérme teljes neve ugyanis άσπρον τραχύ, aspron trahy, ami ugyan „durva fehéret” jelent, csakhogy a második szó a „durva”, nem az első.[3] Az indoeurópai dher-, „besározni”, „megzavarni” gyökből fejlődött ki az ógörög τραχύς, trakhys, „egyenetlen”; a porcgyűrűk „egyenetlensége” alapján ebből a τραχεῖα ἀρτηρία, trakheia arteria, „egyenetlen levegőtároló”, azaz „légcső”, majd lerövidülten τραχεῖα, trakheia. A XIII. századra alakult ki ebből az ebben az értelemben használt középkori latin trachea.[4] Még tekintélyesebb forrásunk is akad VII. (Bíborbanszületett) Konstantin (905 – 959) személyében, akinek fiához, a későbbi II. Romanos (938 – 963) császárhoz 948 és 952 között A birodalom kormányzásáról címmel írt (a korában szupertitkos) intelmei fontos forrást jelentenek a korai bolgár, orosz és magyar történelem tanulmányozói számára. A XX. század két kiemelkedő bizantológusa, Moravcsik Gyula (1892 – 1972) és Romilly James Heald Jenkins (1907 – 1969) 1967-ben közösen publikált nagyigényű kritikai kiadásában ezt találjuk[5]:

Histeon, oti henthen tu Danastreos potamu pros to apoblepon meros ten Bulgarian eis ta peramata tu autu potamu eisin eremokastra kastron proton to onomasthen para ton Patzinakiton Haspron dia to tus lithus autu fainesthai kataleukus

A Dnyeszter folyónak ezen az oldalán, a Bulgária fele néző részen, e folyó átkelőinél elnéptelenedett városokat találunk: az elsőt a besenyők Haspronnak nevezik, mert kövei különösen fehérnek látszanak.

Így tehát a bizánciak ismerik a szót, mégpedig „fehér” jelentésben, de úgy tudják, a szó besenyő eredetű. A város később bizánci erőd lett. A „fehér” jelentés okát a császár vélhetőleg helytelenül tárja fel: történészi álláspont szerint a tengeri kagylók fehér váza az elnevezés alapja. (Ámbár a köveket is éppen ezek a vázak alkották.) A város valamennyi későbbi nevének is ez a szín az alapja.[6] Így a magyar névé is, mely Nyeszterfehérvár. Luxemburgi Zsigmond (1368 – 1437) előretolt bástyát emelt itt a kései mongol-tatár invázió feltartóztatására, majd Hunyadi János (1407? – 1456) és I. (Hunyadi) Mátyás (1443 – 1490) is megerősítették a falait.[7]

A Chaucer által alkalmazott aspere alak (a mai helyesírással asper) fejlődésére egyaránt kihatott a görög és a latin vonal.[8]

XIV. századi itáliai diasprum

A középkori görög διάσπρος, diaspros szóban a δια-, dia-, „át-” képző okozhatja azt is, hogy egy bizonyos anyag „teljes mélységében fehér” jelentését adja a szó, de paradox módon azt is, hogy „más színekkel átjárt fehér” legyen. E két lehetséges értelemnek megfelelően vett két fő különböző irányt a szó fejlődése (a középkori latin diasprum közvetítésével). A diaper angol szó jelenti egyrészt a díszítő mintázatokkal „átjárt” kelmét vagy egyéb képzőművészeti alkotást (melyeket iparilag is elő lehet állítani), illetve a hófehér „pelenkát”,mely persze szintén textíliaként indult. Az előbbi értelemben a XIV., az utóbbiban a XIX. századtól használják rendszeresen, de előfordul ez utóbbi értelemben már a XVI. században is.[9]


[1] Boece II

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/asper

[3] bizánci érmék

[4] trachea

[5] http://homepage.univie.ac.at/ilja.steffelbauer/DAI.pdf

[6] Haspron történelme

[7] http://lexikon.katolikus.hu/N/Nyeszterfehérvár.html

[8] https://en.wiktionary.org/wiki/asper

[9] diaper

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s