A kőris bogara

S hogy ne csak a szemnek legyen meg a gyönyörűsége, az egész tájképet elárasztotta valami langyos, gyomorkeverő bűz, amiből az ember válogathatta, hogy gázillat-e, vagy mocsárlég, talán keverve a ganajlé ammongőzével, nagy járulékaival a kábító kőrisbogár-szagnak, s a szömörce méregpárájának.

Jókai (1825 – 1904): A kiskirályok. I. A pontaligeti park szigete[1]

Gub Jenő (1929 – 2013) a düh-, dühü- vagy kőrisbogárról megjegyzi:

A Sóvidéken mindenütt jól ismerik, a népi gyógyászatban régóta felhasználják. Veszettség ellen Szent György (ápr. 24.) és pünkösd napja között kőrisbogarat szedtek, kovászba rezet reszeltek, beletették a bogarat, összegyúrták, s ebből mindennap ettek. A megszárított és összetört bogarat puliszkába is teszik, s a pásztorkutyákkal megetetik, de a pásztorok is esznek belőle.

A düh- és dühübogár társnevek a veszettségi dühre utalnak.[2]

kőrisbogár kőrislevélen

Özv. Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin († 1575?) 1570-ben veszett kutya harapta embernek kőrisbogarak elfogyasztását javasolja.[3] De még ez után századokkal is gyógyszertárban kapható, veszettség elleni anyag volt a cant harid, a kőrisbogárpor.[4] Itt azonban nem árt az óvatosság.

A kőrisbogár védekező ágense, a kantaridin – elsőként izolálta Pierre Jean Robiquet (1780 – 1840) 1810-ben[5] – amellett, hogy erős hólyaghúzó, veszedelmes méreg. A szervezetbe kerülve a vesét támadja meg, és a hatás annál is kínosabb, hogy a méreg távoztával (itt értelemszerűen férfiakra gondol az adatközlő) priápizmus lép fel, ami az ürülést értelemszerűen meggátolja. Zsír, olaj bevitele „olaj a tűzre”: a kantaridin ezekben jól oldódik, ezáltal a belekből könnyebben szívódik fel.[6] A vérbőséggel párhuzamosan a kantaridin nem ébreszt fel nemi vágyat (amint ez a priápizmusra is így jellemző), így a szó szigorú értelmében nem tekinthető afrodiziákumnak.[7] Ez a distinkció azonban nem tartóztatta fel évezredek minden rendű-rangú reménykedőit a mai napig. Ezek a reménykedők jellemzően kiválasztottjuk vágyai ébredésébe vetették bizakodásukat, másokat részeltettek a szer csodaerejében. Talán a legbotrányosabb eset mind közül Donatien Alphonse François de Sade márki (1740 – 1814) „ánizsos bonbonjaihoz” fűződik, melyeket 1772-ben prostituáltaknak ajánlott fel, ám a pasztillák kantaridint tartalmaztak. A márki ezzel az eszközzel igyekezett alkalmi barátnői nemi vágyát feléleszteni, ám ehelyett ők rosszul lettek[8], és néhány napra rá egyikük, Mariette Borelly (1749 – ?) feljelentést tett de Sade ellen. Kalandos menekülés, halálos ítélet a távollétben, elfogatás, újabb csodás szökés a folytatás a XVIII. század émelyítően unalmas receptje szerint.[9] A kultúrtörténet bő folyamban sodorja elénk a kantaridin alapú történeteket. Ezekből egyet vizsgáljunk meg közelebbről, mely mint csepp a tengerben mutatja, mit gondoljunk a többiről is. Széles körben elterjedt nézet szerint a leendő császár, Augustus (Kr.e. 63 – Kr.u.14) harmadik felesége, a leendő Tiberius császár (Kr.e. 42 – Kr.u. 37) anyja, Livia Drusilla Augusta (Kr.e. 58 – Kr.u. 29) kőrisbogár porát keverte vendégei italába, hogy azok ebből fakadó fajtalankodásait később ellenük fordíthassa. Ez a hang kétségkívül Tacitusé (56 – 117), aki ráadásul behatóan foglalkozott Livia Drusilla Augusta viselt dolgaival. Így elterjedt, hogy tőle származik a történet.[10] Mások, bölcsen, beérik az „állítólag” határozószóval.[11] Tacitus valóban nem írt effélét.[12] A nyomok oda vezetnek, hogy a változat Robert Lee Metcalf (1916 – 1998), esetleg apja, Clell Lee Metcalf (1888 – 1962) írói munkásságának része. Itt-ott felbukkan ugyanis a történet mögött a szerény (Metcalf, 1962) utalás.[13] David Michael Metcalf történész kétségkívül publikált 1962-ben.[14] Ám ezúttal nem ő a mi emberünk. A Metcalf család tagjai között sok a híres entomológus. Zeno Payne Metcalf (1885 – 1956) is közülük való[15], míg öccse, Clell Lee Metcalf (1888 – 1962) kollegájával, Wesley Pillsbury Flint (1882 – 1943) tanszékvezető egyetemi tanárral 1928-ban közösen adtak ki egy azóta is alapvető művet Destructive and useful instects: their habits and control (Káros és hasznos rovarok: életmódjuk, gazdálkodásuk) címmel. És bár fia, Bob 1962-ben egyéb tudományos cikkeket is írt, ezt a könyvet megújított, kiegészített formában dolgozta át, és lett az így a negyedik kiadás.[16] A szerény zárójelnek ez lehet a feloldása. Ez persze nem bizonyíték, csak sejtés az ősforrásról.


A kőrisfa neve csuvas eredetű, amelyben кавраç-nak (kavras) mondják.[17] Neve szoros összefüggésben áll a kőrisbogáréval: a bogár a kőris levelével táplálkozik.[18] Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XVIII. könyvének 44. fejezetében viszont a gabonaszálak rágcsálásával vádolja.[19] Határozottan kisméretű bogarat emleget, ami nem vall a kőrisbogárra. Plutarkhos (46? – 127?) a De invidia et odio (Az irigységről és a gyűlöletről) 6. szakaszában a bogarat az érett gyümölcsök és viruló rózsák kártevőjeként említi, bár céljai ezzel lehetnek szónokiak.[20] A latin megfelelő a cantharis, mely az ógörög κανθαρίς, kantharis leszármazottja.[21] Ám a görög szó minden bizonnyal nem a kőrisbogarat, hanem a szintén kantaridinnel védekező nünükét jelentette.[22]

nünüke

A Cantharis nemnevet Linné (1707 – 1778) a kőrisbogaraknak ítélte.[23] A jelentésváltozás azért figyelemre méltó, mert a két bogár nem közeli rokona egymásnak (a kőrisbogár a lágybogárfélék, a nünüke a nünükefélék családjába tartozik, és még csak nem is hasonlítanak egymásra), de a viselkedésük, hatásuk hasonlósága a megjelenésnél döntőbbnek bizonyult. (Más bogarak is képesek a halálos trükkre.) Ez a „csere” egyetlen nyelven belül is előfordulhat. Például a magyarban, ahol a már emlegetett dühbogár utalhat a nünükére is. Mi több, ha a nünüke etimológiája iránt érdeklődünk, hamar megtaláljuk, hogy az „ünőke”, „tehénke” szóból ered. Ilyenként az orosz божья коровка, „Isten tehénkéje” kifejezéssel rokon, melynek jelentése, mint már láttuk, „katica”. (Megjegyzendő, hogy a nünüke a kőrisbogárnál is nagyobb, így id. Plinius erre még kevésbé gondolhatott.) A katicával tehát egy ragadozó is belegabalyodott a nyelvfejlődés bozótjába. Nincs egyedül. Athenaios Naukratios (Kr.u. II.sz.?) Δειπνοσοφισταί (Deipnosofistai, Asztali filozófusok) című műve VIII. könyvének 13. fejezetében azt fejtegeti, hogy kortársa, az apameai Numenios filozófus A halászat mestersége című művében halakként sorolja fel a márna mellett mind a cantharist, mind a hyænát, mely utóbbit Athenaios Naukratios a tengeri disznóval[24] azonosítja be.[25]

tengeri disznó


[1] http://mek.oszk.hu/00800/00803/html/jokai1.htm

[2] http://www.c3.hu/~magyarnyelv/09-3/kicsisa_093.pdf

[3] Özv. Batthyány Ferencné Svetkovics Katalin veszélyes javallata

[4] cant harid

[5] Pierre Jean Robiquet izolálja a kantaridint

[6] http://www.uzemdoki.hu/pdf/toxikologia_jegyzet2006%20doc.pdf

[7] http://jamanetwork.com/journals/jamadermatology/fullarticle/478535

[8] de Sade és az utcalányok

[9] de Sade kalandjai

[10] Tacitus forrásként megjelölve

[11] http://meghanmastersonauthor.com/tag/livia/

[12] http://mek.oszk.hu/04300/04353/html/

[13] http://archive.li/pIVC

[14] történészek 1962-ben

[15] a Metcalf család

[16] Destructive and useful instects: their habits and control

[17] https://hu.wiktionary.org/wiki/k%C5%91ris

[18] a kőrisbogár tápláléka

[19] kőrisbogár és gabona?

[20] Plutarkhos a cantharisról

[21] https://en.wiktionary.org/wiki/cantharis#Latin

[22] görögül nünüke

[23] http://www.bioimages.org.uk/html/Cantharis.htm

[24] tengeri disznó

[25] Numenios különös halai

Reklámok

One response to “A kőris bogara

  1. Itt a Délen a kőrisbogarat illetve a büdösbencét

    https://sunyiverzum.wordpress.com/2016/09/29/ne-bantsd-a-budosbencet/

    váltakozva hívják stink bug-nak.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s