Lehúz, altat, befed: kisebb mámorok

Legutóbbi, delíriumba hajló megjegyzésünk után illő módon szelídebb kikapcsolódás után nézünk. A delírium nagyon távoli rokonával, a mámorkával indítjuk újabb rövid kitekintésünket.

Tihanyi István iridológus, a természet gyógyerejének hirdetője nem kevesebb mint tizenhárom gyógyhatását jelöli meg a mámorkának vesebajoktól a cukorbajig terjedő betegségek enyhítésére. Nem vagyunk abban a helyzetben, hogy statisztikai adatok nélkül érdemben hozzászólhatnánk a természetgyógyászat megállapításaihoz. Amit a legkisebb fenntartás nélkül is elfogadhatunk, az a sok helyről megismerhető tény, hogy a mámorka fekete bogyói antioxidánsokban gazdagok, C- és K-vitamint és fontos ásványi nyomelemeket tartalmaznak.[1]
A hangafélék családjába tartozó mámorka kultúrtörténete messzire nyúlik. Amint már láttuk, II. Fülöp (1527 – 1598) még trónörökösként kapott egy borjúbőrre írt, gazdagon díszített példányt Pedanios Dioskorides (40 – 90) Gyógyászati anyagok című művének spanyol fordításából, és ez a példány ma is megtekinthető. Ennek IV. könyve 181. szakaszában erről a növényről ejt szót. Mint megemlíti, a tengerhez közeli magaslatok kedvelője, némileg sós az íze, de minél közelebb van a földhöz, annál keserűbb. Levesben vagy mézes vízben váladék- és epeűző, de segít a vizesedésen is.[2] 

kőtörőfű

Pedanios Dioskorides εμπέτρον, empetron néven emlegeti. A mai görögben az έμπετρο, empetro (vese-)„kőtörőfüvet” jelent (melynek nincs fekete bogyós termése). Chanca piedraként szintén nagy pályát futott be a veséjükre vigyázók körében, de csak távoli rokonok a mámorkával, hiszen a kutyatejfélék családjába tartozik. Linné (1707 – 1778) kitűnő érzékkel mégis a mámorkák nemzetségének adta az Empetrum nevet[3], ezen belül a fajnak az Empetrum nigrumot, termése színére utalva[4]. Maga a nemnév az εν πέτρα, en petra, „kőből” növésre utal.[5]
A XII. században a mai Norvégia területén bort erjesztettek belőle.[6] Természetes élettere Afrikát és Dél-Amerikát leszámítva minden kontinens, bár Ázsiának csak a távol-keleti területei.[7] Mivel kifejezetten hidegkedvelő, fogyasztása különösen népszerű olyan népek körében (nyersen vagy befőtt formájában; Grönlandon húsokhoz fogyasztják, Izlandon savanyútejbe keverik), melyek szűkölködnek gyümölcsökben, így a csekély mennyiségű cukorban és vitaminban is. Azt, hogy gyümölcsének csekély mennyiségű hallucinogén andromedotoxinja játszana szerepet ebben a közkedveltségben, Otto Geßner (1895 – 1968) hozta köztudatba, de Dietrich Frohne és Hans Jürgen Pfänder újabb kori vizsgálatai kizárják a hallucinogén anyag jelenlétét a növényben. Egyedül az okozhat efféle hatást, hogy a termés (mint a vikingek is felismerték) jól erjeszthető.[8]

Heinrich Karl Carl Hermann Hoffmann (1819 – 1891): Növényatlasz

A növény számos magyar tájnyelvi névvel büszkélkedhet. A Heinrich Karl Carl Hermann Hoffmann – magyar nyelvterületen: Hoffmann Henrik Károly Hermann – által 1882-ben megjelentetett Pflanzenatlas (Növényatlasz) magyar nyelvű változatának elkészítésével megbízott Wagner János (1870 – 1955) az 1903-ban publikált Magyarország virágos növényeiben a „bábaszőlő”, „tőzegbogyó” és „fekete sziklafű”, de legelterjedtebb, mi több, elsődleges neve a „varjúbogyó”.[9] Angolul crowberrynek, „varjúbogyónak”, franciául raisin de corneille-nek, „varjúszőlőnek” mondják.

havasi medveszőlő

Forrásunk szerint a magyar „varjúszőlő” feltehetőleg a német Krähenbeere tükörfordítása, abban azonban téved, hogy ez a szó a németben a havasi medveszőlőt jelölné. Az elnevezés nem arra utal, hogy az élelmes varjú ezzel a bogyóval igyekezne fedezni rézszükségletét, hanem egyszerűen a bogyó fekete színére.[10] Ám vizsgáljuk meg közelebbről magát a „mámorka” szót! Diószegi Sámuel (1761 – 1813) az Orvosi füvész könyv, mint a Magyar füvész könyv praktikai része című munkája etimológiai függelékében (Tóldalék laistromok) azok közé a népi elnevezések közé sorolja, melyek a növények valamilyen tulajdonságára utalnak.[11]

Az idézetben szereplő, talán kevésbé hétköznapi növénynevek magyarázataira és mai megfelelőire hamar rátalálunk a Czuczor-Fogarasi lapozgatásával. A fűnyűg gyújtoványfű, a gőnye (mely „szaporát” jelent) földitök, a gyapor (azaz „gyapjas”) osztottlevelű őzsaláta, a lepcse (mint a „lapcsa”, azaz „lapos” magas hangrendű ikerszava által jelölt növény) békalencse, a magrugó keserű dinnye, a mirhaszag spanyol turbolya.[12]

Az arab خ م ر, kmr gyök „fed” jelentésű szavak őse, így a يخمر, jakmuru szóé is, mely sajátos jelentésváltozáson ment keresztül. A „fedni”, „elrejteni” átment „tésztát keleszteni” értelembe, és ebből „erjeszteni” lett.[13] Nem csodálhatjuk, hogy a خمر, kamr már „bort” jelent. A مخمور, makhmur „részeget” jelöl (és, mennyire költői, a مخمو, makhmu „szeretőt”, bár erre más, „hétköznapibb” szavuk is van, a حبيب, habib). Ebből alakult az oszmán török مخمور, mahmur, „bágyadt”, „mámoros”. Legutóbb láttuk az alkohol glutaminát anionra gyakorolt hatását vizsgálva, hogy kis mennyiségben indulatokat, nagy mennyiségben ernyedtséget vált ki, de hogy melyik népnek mekkora mennyiségű alkohol számít kicsinek vagy nagynak, értelemszerűen változó. És innen csak egy ugrás volt a magyar „mámoros” szó.[14]
A magyar nyelvújítás szótárában id. Szily Kálmán (1838 – 1924) úgy említi, a „mámor” szó nyelvújítási elvonás, és szlavniczai és lukai Sándor Istvánnál (1750 – 1815) már 1808-ban szerepel.[15] A „mámorka” szó aligha képződhetett másból, mint a „mámorból” (semmiképpen sem a „mámorosból”). Tehát Diószegi 1813-as beszámolójából az tűnik ki, a szó keletkezése elkerülhette az éber nyelvművelő figyelmét.


[1] mámorkával az egészségért

[2] Gyógyászati anyagok

[3] Empetrum nem

[4] Empetrum nigrum

[5] http://linnaeus.nrm.se/flora/di/erica/empet/welcome.html

[6] Norvégiában bor

[7] https://npgsweb.ars-grin.gov/gringlobal/taxonomydetail.aspx?15127

[8] http://www.giftpflanzen.com/empetrum_nigrum.html

[9] a varjúbogyó társnevei

[10] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1264/126404.pdf

[11] növénynevek tulajdonságok alapján

[12] http://mek.oszk.hu/05800/05887/

[13] يخمر

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/m%C3%A1moros#Hungarian

[15] http://mek.niif.hu/13200/13278/13278.pdf

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s