Kis esti delírium

most úgy remegem ezt az estét,
hogy kocódnak tőle a poharak,
most olyan távoli az öregség
pedig nyuvaszt már, rámszakad –

Kiss Benedek: Nyáresti delírium (2003)[1]

Hagyományosan Hippokratesnek (Kr.e. 460? – 370?) tulajdonítják azt a sokszerzős kötetet, melynek neve Hippokratesi gyűjtemény. A mintegy hatvan értekezésből álló nagyszabású mű körülbelül Kr.e. 450 és 340 között állt össze, és jól reprezentálja az ógörög gyógyászat „új stílusát”, mely a leírásaiban szabatos, magyarázataiban mellőzi a természetfeletti elemeket.[2] A leírások között számos esetben ütközünk a φρενῖτις, frenitis fogalmába, mellyel, mai angol nyelvi leszármazottjával szólva, a frenzyt[3], őrületet, delíriumot vagy ilyen görcsöket, rohamokat jelölnek.[4] Az, hogy a phrenitis orvosi szakszavát ma kizárólag a rekeszizom-gyulladásra alkalmazzák[5], elkerülhetetlenné tesz egy rövid etimológiai kitekintést mai tulajdonképpeni témánk előtt.

Az indoeurópai gwhren-, „lélek”, „elme” szó leszármazottjai közé tartozik az óskandináv grunr, „gyanú[6] (mint a lélek és elme együttes műve és kísérlete a túlélésre), de vizsgálódásunk szempontjából fontosabb az ógörög φρήν, fren. A szó jelentésterének vizsgálata önmagában kitűnő betekintés az ógörög fogalomalkotás világába. Egyfelől jelenti az elme, gondolkodás, továbbá az érzelmek keletkezési helyét a testünkben, szoros kapcsolatban az indoeurópai ős jelentésével. Mivel az ógörögök ezt a kettős helyet a szívben jelölték ki (mára ez tudvalevőleg kettéágazik a költészetben), magát a szívet is illették ezzel a szóval, valamint a szív körüli testtájakat is, mint a szívet befoglaló alsó mellkasi teret, a gyomrot (ezen keresztül az éhség szimbolikus helyét), de a rekeszizmot is. A másik, „spirituálisabb” irányban a szó a „szándék” irányába fejlődött.[7] A képzett alakoknál mindig óvatosnak kell lennünk, melyik értelemből indulnak ki. Az ἄφρων, afron nem „szívtelenséget”, netán „rekeszizomhiányt” jelent, hanem „bolondságot”.[8] Ennek kevésbé szélsőséges esete, „az elme gyengesége”, „oligofrénia” („csekély elmebeli képesség”), orvosilag az oligophrenia specifikusan veleszületett ártalomként vagy gyermekkori traumaként elszenvedett értelmi károsodás.[9] A „frenetikus” a hippokratesi értelmű latin phreneticus megszelídülésével az „őrületeshez” hasonló jelentést vett fel.[10]
A különféle idegi rohamokat az agy gyulladásos állapota megnyilvánulásainak tekintették és phrenitisként jelölték meg az orvosi szaknyelvben. Ezek egy speciális típusaként választotta le Thomas Sutton (1767 – 1835) a delirium tremenst („remegő delíriumot”)[11] 1813-ban egy kötetben, melyben ezen kívül még a hashártyagyulladást és egyéb gyulladásokat, valamint a köszvényt is vizsgálta. Mint megállapította, a delirium tremens rohamai során az érvágás nem vezet eredményre, de ópiummal jól kezelhető.[12] A Londonban 1882-ben kiadott Az orvostudomány és társtudományai lexikona szerint Pierre François Olive Rayer (1793 – 1867) és utódai munkássága nyomán az orvosi kifejezést kizárólag az alkoholbetegek speciális rohamaira alkalmazzák.[13]

Az, hogy a remegésekkel, rosszulléttel, hányással, súlyosabb esetben lázzal, hallucinációkkal, sőt halállal járó roham erős alkoholistáknál lép fel, régi megfigyelés. Mára nemcsak az vált közismertté, hogy nem egyszerű alkoholmérgezésről van szó, hanem alkoholmegvonási tünetről, de a hatásmechanizmus egyes részleteit is feltárták. Ez azonban sajnálatos módon nem jelenti azt, hogy a tüneti kezelésnél tudnának hatékonyabbat. A roham az idegingerület átvételének zavara, melyet az alkoholizmus okoz. Ingerületátvitelek irányítanak olyan átfogó élettani folyamatokat, mint a nyugalomérzet (gamma-aminovajsav hatására) és az ingerelhetőség, ingerlékenység (glutaminát anion hatására). (Ebben a sorrendben látjuk a két vegyület felépítését.)

Csekély mennyiségű etilalkohol ez utóbbi termelését serkenti, nagyobb mennyiség felvétele esetén azonban mindkét anyag hatékony működése megroppan, ezért az agy ezek többlettermelésére kényszerül. A delirium tremens során a glutaminát okozta ingerületátvitel jelentős felfokozódása okozza a problémát, hiszen az alkoholmegvonás miatt az alkohol gátló hatása megszűnik, de az agyi irányítású többlettermelés nem. Olyannyira élénken reagál a szervezet az alkohol hiányára, hogy már hat óra szüneteltetés hatására is kialakulhatnak enyhébb tünetek. Egy-két napon belül a hatás végzetessé válhat.[14] Kónya Judit ijesztő statisztikát közöl. Az alkoholmegvonási tünetegyüttesek 5%-a fejlik delirium tremensszé, melyek kezeletlenül 35% valószínűséggel vezetnek halálhoz, de a tüneti kezelés sem tudja megmenteni a betegek 5%-át.[15]

Qais Al-Sindy: Delírium

kaptafa

A deviation, „deviancia”, azaz a „(helyes) útról letérés) legalábbis az angolban a XV. századtól bír átvitt értelemmel. „Szexuális aberráció” jelentésben a XX. századtól használják.[16] Sajátos módon a „delírium” szófejtése is hasonló elvonatkoztatást mutat. Julius Pokorny (1887 – 1970) 1959-ben kiadott Indoeurópai etimológiai szótárában a leis-, „nyom” gyökből indul ki. Ebből vezeti le például a „lábnyom” különféle szavait, a lehren, „tanulni” német szót (lásd az angol learn, „tanul” igét és a „cipész sámfa”, „kaptafa” jelentésű last főnevet[17]), továbbá a latin lira, „barázda”, „barázdák közti földhányás” szót. (A lirát ne keverjük a hozzá nem kapcsolódó lyra hangszerrel!) Valószínűsítik, hogy az oszkán hónapnév, a 𐌋𐌖𐌉𐌔𐌀𐌓𐌉𐌚𐌔, luisarifs a „barázdaszántás ideje” jelentésből alakult ki.[18] Amint arra Federmayer István (1924 – 2010) rámutat, a „delírium” szó a helyes nyomvonalról letérés, tévelygés fogalmán keresztül alakult ki.[19]


[1] http://www.forrasfolyoirat.hu/1012/vasy.pdf

[2] a Hippokratesi gyűjtemény keletkezése és értéke

[3] frenzy

[4] Hippokratesi gyűjtemény

[5] http://medical-dictionary.thefreedictionary.com/phrenitis

[6] http://www.vikingsofbjornstad.com/Old_Norse_Dictionary_N2E.shtm

[7] φρήν

[8] ἄφρων

[9] oligophrenia

[10] frenetic

[11] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/26444921

[12] delirium tremens

[13] Az orvostudomány és társtudományai lexikona

[14] élettani háttér

[15] halálos alkoholmegvonás

[16] deviant

[17] last

[18] https://en.wiktionary.org/wiki/lira#Etymology_4

[19] http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2008/tv0808/feder.html

Advertisements

4 responses to “Kis esti delírium

  1. Estve van, egy pohárka vörösbor nem árt meg.

    Prosit!

    Kedvelik 1 személy

  2. prosit (interj.) Look up prosit at Dictionary.com
    1846, toast or expression wishing good health (from 16c., famously a drinking pledge by German students), Latin, literally “may it advantage (you),” third person singular present subjunctive of prodesse “to do good, be profitable” (see proud).

    http://www.etymonline.com/index.php?term=prosit

    Kedvelik 1 személy

  3. Köszönöm! Viszont kívánom.

    Kedvelik 1 személy

  4. Visszajelzés: Lehúz, altat, befed: kisebb mámorok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s