Egy cseh-német-magyar család a Szepességből

Nagy ember volt és nagy tudós, aki fényt és dicsőséget hozott a bécsi egyetemre, Akadémiára, de magára Bécs városára is, mivel Bécset tette meg a fényképezés világközpontjává.

Karl Lueger (1844 – 1910), 1905

A csehországi Loděnice szülötte, Ján Křtitel Pecival (1775 – 1852), bízvást mondhatjuk, Leonardo da Vinci (1452 – 1519) reinkarnációja volt. Apja is tanító volt, ő is az lett Szepesbélán az evangélikus iskolában. A templomban orgonált és kórust vezetett (olykor pizsamában). Tehetséges zeneszerző volt, zongorákat is készített, a magyar királyi hadsereg számára nyerget tökéletesített.

A Perpetuum nevű korai repülőszerkezeten is dolgozott.[1] 1824-ben Lőcsén két szabadalmát fogadták el: egy ingaóra-tökéletesítést[2] és az írógépgyártás korai szakaszában mérföldkőnek számító Polygraph nevű gépet[3]. De ne szaladjunk ennyire előre! 1801-ben feleségül vette a helyi származású német Susanna Kreutzmant[4]. Mint Konkoly Péter írja, a helybéliek közmegelégedésére: korabeli kifejezéssel a házasságkötést közel egy évig tartó (bár eljegyzést követő) vadházasság előzte meg. A házasságon kívül született fiuk, Gustáv Adolf (1800 – 1803) azonban nem sokra rá meghalt. Még három lányuk, egy szintén korán elhalt fiuk és két igazi hírességgé váló gyermekük született.

A szepességi szászok, azaz cipszerek lakta földön[5] nem megy ritkaságszámba, ha valaki egyidejűleg vagy egymást követően lengyelnek, szlováknak, németnek, osztráknak és magyarnak tartja magát. Életrajzi események erősen közrejátszhatnak abban, melyik hovatartozás erősödik meg valakiben. A különc tanítómester két, felnőttkort is megért fia magyar volt.

Petzval Ottó (1809 – 1883)

A fiatalabb a matematikus Petzval Ottó. Mennyiségtannal, mértannal, matematikai földrajzzal, géptannal foglalkozott. Nagyobb tanárnak tartották, mint tudósnak, de a Magyar Tudományos Akadémia 1858-ban mégis rendes taggá választotta.[6] 1859-ben „értekezett székfoglalólag”. A beszédet javarészt James Wattnak (1736 – 1819) szentelte, a gőzgép működésének tudományos hátteréről szinte tüntetően hallgatva. A beszéd címe A gőzgépek feltalálásáról, szerkesztéséről és megitéléséről volt. Zamatos nyelvezete megér egy rövid idézést.

Wattpárlag

7-szer. Wattnak legeszesebb találmányai közé tartozik a gőzgépnek azon része, melynek Wattpárlag a neve (Wattsches Parallelogramm), czélja pedig a köldök-rúd egyenes mozgásának megtartásában áll. E párlag a főemeltyűnek azon végén van alkalmazva, melyben a köldökrúd vele összeköttetésbe jő, több mozogható vasrúdakból van összeállítva, és mindamelett, hogy az emeltyűnek a végpontja nem egyenes, hanem körmozgással bír, a köldökrúdra mégis csak egyenes nyomás gyakoroltatik.
E találmány azonban legújabb időben csak ritkán jő használatba, mert ezen egyenköz szerkesztése először is elég nehéz, másodszor pedig sok munkába kerül, holott most, a köldökrúd egyenes mozgásának létrehozására egyéb nem kivántatik, mint azt egy, úgynevezett vezetéssel (Führung) ellátni. Ilyféle szerkesztés legvilágosabban látható azon gőzhajóknál, a melyek amerikai rendszer szerint vannak építve, és minálunk a Dunán igen gyakran láthatók; minthogy különösen az által kitünők, hogy a főemeltyű (Balancier) a hajó felett elég nagy magasságban látható, melyből a kiinduló rúdak rendszere és a fenemlített vezetés is szemlélhető.
8- szr. Watt találmányaihoz tartozik a regulator is, mely által a szükséges gőz mennyisége szabályozható, minthogy a gép mozgásának egyenlősége attól függ.
[7]

Petzval Ottót 1871-ben a Budapesti Műszaki Egyetem elődjének tekinthető József Politechnikum Mennyiségtani földrajzi és Csillagászati Tanszéke helyettes tanárává választották kompromisszumos megoldásként egy állami autonómiasértést lezárandó. Haláláig töltötte be a tisztet.[8]


Petzvál József (1807 – 1891) önarcképe (1856?)

A „loděnicei Leonardo” leghíresebb gyereke a hét közül mégis Petzvál József. Lőcsei és kassai iskolai tanulmányai során kitűnt különösen gyenge matematikai képességeivel. A bukás fele sodródva apja jobbnak látta volna Késmárkra egy csizmadia tanoncául adni, de a megrettent gyermek ekkor megtáltosodott, egy nyár leforgása alatt bepótolta elmaradását, és meg is maradt a gyakorlati tudomány terén. 21 évesen elvégezte a pesti Institutum Geometricumot, „kipróbált geométer”, geometer approbatus, azaz okleveles mérnök lett. Maradandót alkotott a geometriai optika elméletében és gyakorlatában egyaránt. 1835-től a pesti, 1837-től (negyven éven át) a bécsi egyetem felsőbb matematikai magántanára lett. 1849-től a Bécsi Akadémia tagja, 1873-től a Magyar Tudományos Akadémián külső tag.[9]

Christian Andreas Doppler (1803 – 1853) a róla elnevezett hullámjelenség („effektus”) felfedezője hiába látta (hallotta) sokadmagával is bizonyítottnak elméletét 1845-ben a nagy dán meteorológus, Christophorus Henricus Diedericus Buys Ballot (1817 – 1890) meggyőző kísérlete jóvoltából.[10] Meg kellett érje, hogy bécsi kollegája, Petzvál József a saját önkényes „hullámhossz-megmaradási elvére” hivatkozva elvitassa eredményét. Végül a sajátos filozófiai nézeteiről is híres fizikus, Ernst Waldfried Josef Wenzel Mach (1838 – 1916) érvelése döntötte el a vitát Doppler javára.[11]

De nyilvánvalóan nem ezért tiszteljük Petzvál Józsefet. 1840-ben az általa kitalált lencsefajta elkészítésével Bécsben a híres optikuscsalád akkori fejét, Peter Friedrich Voigtländert (1812 – 1878) bízta meg, aki kihasználva Petzvál József (Miksa) jogi járatlanságát a találmányt eltulajdonította. A hosszas pereskedést kihasználva a védtelenül maradt ötletet francia optikusok silány minőségű, „német lencse” nevű termékként forgalmaztak. Új optikushoz fordult, Carl Dietzlerhez († 1872), de Voigtländer mintegy hatvanezer objektívet dobott piacra olyan területeken, amelyekre a patent hatálya nem terjedt ki.

Petzvál-lencsék

Petzvál tökéletesítette a Galilei- binokulárt, melynek elvét ma is alkalmazzák a színházi látcsövekben. Ám 1862-ben, miután Dietzler csődbe ment, az ő lakásából pedig elrabolták feljegyzéseit készülő optikai könyvéhez, teljesen elfordult az optikától. (A hullámtan felé fordult, amihez nem értett.)
Igazán maradandót alkotott a geometriai optika elméletében is az optikai asztigmatizmus kiküszöbölésében. (Az „asztigmatizmus” szó az ógörög ἀ-, a- fosztóképző és a στίγμα, stigma, „pont” szavak összetételéből származik.[12]) Leegyszerűsítve a lencseaszitgmatizmust azzal magyarázzák, hogy a tökéletes forgási paraboloidtól való eltérés miatt a szagittális, azaz a lencsére merőleges, függőleges síkban (melyben „a nyíl száll” kiszemelt áldozata felé) érkező fénysugarak más pontban metszik egymást a lencse túloldalán, mint a meridionális, azaz a lencsére merőleges másik síkból érkezők, és így a pontszerű leképezés elve sérül.[13] Itt természetesen megjegyzendő, hogy semmi szükség a két sík ilyen önkényes kiválasztására. (Tisztelt N. barátom fontos megjegyzése szerint az a típusú eltérés okozza a jelenséget, hogy a lencse eltér a tökéletes forgástesttől, az optikai középpont nem umbilikus, azaz normálmetszeteinek görbületei nem egyenlők.) A fénykúp ugyanis, ami a lencsére vagy lencserendszerre érkezik, a gömbfelület különböző pontjaira érkezve nem ugyanúgy törik, mivel a gömbfelület eltér a tökéletes forgási paraboloidtól.) A jelenséget az aberrációfüggvény fogalmán keresztül, mely a lencserendszeren áthaladó hullámfront torzulását vizsgálja, ma már nagy precizitással írják le, melynek áttekintése és megértése nagy odafigyelést igényel (és az öles formulákat nem önmaguk látványa teszi széppé, hanem az az egységesség, amellyel mindenféle főbb lencsehiba leírható).[14] Petzvál érdeme itt az, hogy az asztigmatizmust mintegy automatikusan kiszűrő (valójában: nagy pontossággal kiszűrő) geometriai optikai feltételt állapított meg, melynek gyakorlati megvalósításához olyan, különböző anyagokból előállított lencsékre van szükség, melyek előjeles dioptriáit a törésmutatókkal osztva az így kapott törtek összege 0.
1905-ben felállított díszsírhelyénél mondta Bécs polgármestere a mottónkban idézett mondatot.[15]


[1] a gyermekkor

[2] az ingaóra tökéletesítése

[3] korai írógépek

[4] német feleség

[5] cipszerek

[6] http://www.energia.bme.hu/tanszek/258-petzval-petzval-otto?lang=

[7] Petzval Ottó akadémiai székfoglalója

[8] csillagászattörténet

[9] akadémikusi pálya

[10] a Doppler-effektus kísérleti igazolása

[11] Petzvál közbeszól

[12] https://en.wiktionary.org/wiki/a-#English

[13] asztigmatizmus

[14] http://titan.physx.u-szeged.hu/~julio/femto/FemtoOptika_130513.html

[15] Arcok a múltból

Reklámok

2 responses to “Egy cseh-német-magyar család a Szepességből

  1. 1. párlag = parallelogramma, csodálatos, nem ismertem! A pár nyilván utalás a párhuzamos oldalpárokra.

    2. Asztigmatizmus, másképpen, a lencse két főgörbülete nem azonos, azaz a lencse nem umbilikus, köldökszerű. Sajnos nekem is van a jobb szememen, ami jó szemüveggel orvosolható.

    Kedvelik 1 személy

  2. Nagyon köszönöm, ebben az értelemben kijavítom.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s