Cinóber, sárkányvér, jakabfű-lepke

τῶν μὲν Ὀδυσσεὺς ἦρχε Διὶ μῆτιν ἀτάλαντος:
τῷ δ᾽ ἅμα νῆες ἕποντο δυώδεκα μιλτοπάρῃοι.

Ὅμηρος (αι VIII. π.Χ.): Ἰλιάς, II.[1]

ton men Odysseus erkhe Dii metin atalantos:
to d’hama nees eponto dyodeka miltopareoi.

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Iliász, II.

Zeuszra ütő elméjü Odüsszeusz volt vezetőjük:
véle tizenkét jó vörösarcu hajója vonult fel.

Devecseri Gábor (1907 – 1970) fordítása[2]

Egyszer már foglalkoztunk vörös színezékekkel, melyben felróttuk Theofrastosnak (Kr.e. 371? – 287?), hogy összekeverte a míniumot a cinóberrel. Ezúttal egy még furcsább és kínosabb összekeveréssel foglalkozunk, szintén egy vörös színezékkel kapcsolatban.  Ha nem ismernénk id. Pliniust (23 – 79) arról az oldaláról, hogy egy-egy ismeretet minden lehető oldalról megvizsgál, meglepődnénk, A természet históriájában milyen sokszor tér vissza a cinóberre és a sárkányvérre. Szedegessünk össze néhányat abból, amit a tárgyban mond, annál is inkább, hogy beszámolói, minden meseszerűségükön túl, egyvalamiről pontos ismerettel szolgálnak: saját kora kultúrájáról. A teljesebb kép érdekében távolról indítunk, a VIII. könyv 11. fejezetével:

Afrika elefántokat is táplál, Szidra sivatagjain túl és Mauritániában; az etiópok és az imént említett barlanglakók országaiban is. De India az a föld, ahol a legnagyobb elefánt él, akárcsak a sárkány, mely szüntelen háborúskodásban áll az elefánttal, és maga olyan roppant méretű, hogy könnyűszerrel beburkolja redőivel, és körbefonja gyűrűivel. A küzdelem mindkettő számára végzetes: az elefánt legyőzve a földre borul, de súlyával szétmorzsolja a sárkányt, mely összefonódott vele.[3]

Ezt az epizódot Claudius Aelianus (170? – 235?) is feldolgozza Állatokról írt nagyszabású műve VI. könyvének 21. fejezetében, rideg könyörtelenséggel:

ἐν Ἰνδοῖς, ὡς ἀκούω, ἐλέφας καὶ δράκων ἐστὶν ἔχθιστα. οὐκοῦν οἱ μὲν ἐλέφαντες ἀποσπῶντες τῶν δένδρων τοὺς κλάδους, ἐκείνους νέμονται. ὅπερ οὖν εἰδότες οἱ δράκοντες ἐπ᾽ αὐτὰ μὲν ἀνέρπουσιν, τὸ δὲ ἥμισυ σφῶν αὐτῶν τὸ οὐραῖον τῶν δένδρων περιβάλλουσι τῇ κόμῃ, τὸ δὲ ἐς τὴν κεφαλὴν προῖὸν ἥμισυ μεθῆκαν καλωδίου δίκην ἀπηρτημένον. καὶ ὃ μὲν προσῆλθεν ἀποδρέψασθαι τῶν ἀκρεμόνων ὁ ἐλέφας, ὁ δὲ δράκων ἐμπηδᾷ τοῖς ὀφθαλμοῖς καὶ ἐξορύττει, εἶτα τῷ τραχήλῳ περιερπύσας, τείνων τῷ οὐραίῳ μέρει καὶ σφίγγων θατέρῳ ἀπάγχει τὸ θηρίον ἀήθει βρόχῳ καὶ καινῷ.[4]

en Indois os akuo elefas jai drakon estin ekhthista, ukun oi men elefantes apospontes ton denderon tus kladus, ekeinus nemontai. oper un eidotes oi drakontes ep’ auta men anerpusin, to de emisy methekan kalodiu diken apertemenon. kai o men proselthen apodrepsasthai ton akremonon o elefas, o de drakon empeda tois ofthalmois kai exoryttei, eita to trakhelo perierpysas, teinon to uraio merei kai sfingon thatero apankhei to therion amthei brokho kai kaino.

Úgy mondták nekem, hogy Indiában az elefánt és a sárkány a legelkeseredettebb ellenségek. Az elefántok hozzálátnak a faágak lehúzásához, hogy enni kezdjék. A sárkányok pedig, tudva ezt, felmásznak a fára, hátsó testüket a lombkoronába burkolják, ám a mellső részüket, fejükkel együtt, kötél módjára csüngeni hagyják. És amikor az elefánt közelít, hogy megszaggassa a gallyakat, a sárkány a szemeinek ugrik és kitolja azokat. Ezt követően a sárkány az elefánt nyaka köré tekeredik, és miközben hátsó felével feszesen tartja magát, felső felével megfojtja az elefántot a szokatlan és egyedülálló hurokkal.

A történet csattanója eltér id. Pliniusétól, így azonban el kellene számolni azzal dramaturgiailag, hogy mitévő lesz a sárkány az elefánttetemmel. A haragból elkövetett gyilkosságokat a szelekció csak a legritkább esetben nem minősíti értelmetlennek. A szóhasználat dacára azonban legalább annyi körvonalazódik, hogy a leírásban szereplő sárkány netán valamely piton.
De térjünk vissza A természet históriájához. A XXXIII. könyv 38. fejezetében id. Plinius fontos következtetésre jut:

Nem vagyok meglepve, hogy ezt a színezéket oly nagy becsben tartották; Homeros rá a tanú, aki külön kiemeli, hogy a hajókat ezzel a színnel festették, azaz a trójai háború idején a rubricát nagyra értékelték, míg más színezékeket és festékeket csak ritkán említ. A görögök ezt a vörös földfestéket μίλτος-nak (miltos) mondják, míg a míniumnak a „cinóber” nevet adják, és ebből ered a hiba, amely ez utóbbi szó két jelentéséből fakad; miután pontosan ez a neve annak a sűrű anyagnak, amely a haldokló elefánt súlya alatt összezúzott sárkányból folyik elő, keveredve az elefánt vérével, amint azt már leírtuk. Valóban, ez az egyetlen színezék, amely festményeken a vért megfelelően képes megjeleníteni. Ez a cinóber rendkívül hasznos ellenmérgekhez adagolva is és különféle gyógyászati anyagokban. De Herkulesre! orvosaink, mivel a míniumot ugyanezzel a cinóber névvel illetik, a másik helyett használják, és így méregként alkalmazzák, amint azt röviden be fogjuk mutatni.[5]

Mottónkban az Iliász id. Plinius által emlegetett részletét idéztük. Amint tehát említettük, a görögök a míniumot és a cinóbert Theofrastos leírása alapján keverik, bár természetesen a fordított eset is előfordulhat. (Itt valószínű, hogy cinóber helyett valamely sötét okkert kell értenünk.) Ugyanakkor id. Plinius a XXIX. könyv 8. fejezetében így ír:

…meggyőződtem arról, hogy az orvosok rendszeresen tesznek cinóbert, tehát kimondott mérget a gyógyszereikbe indiai sárkányvér helyett, amint azt alkalmam volt bemutatni, amikor festékanyagokról beszéltem, mindezt csak azért, mert a két szer nevét összekeverik! Ezek, mindamellett, olyan tévedések, melyek csak egyének egészségét érintik, míg azok a praktikák, amelyeket Cato előre látott és melyektől rettegett, és önmagukban kevésbé veszélyesek és kis figyelmet kapnak, ám a gyakorlatban ezek az eljárások, melyeket a szakma kiválóságai nem szűnnek dicsőíteni, birodalmunk erkölcseinek megrongálását idézték elő.[6]

Itt tehát id. Plinius az orvosok elpuhuláshoz vezető gyógymódjait ostorozza, melyek nem egy-egy csip-csup személy egészségét, hanem a birodalom erkölcseit károsítják.

1-sarkanyver
Számos fa gyantája szolgáltat vérvörös festéket. A négy leghíresebb közöttük a spárgafélék családjába és sárkányfák nemzetségébe tartozó szokotrai sárkányfa és a kanári sárkányfa vagy sárkányvérfa, valamint a pálmafélék családjába és a nádpálmák nemzetségébe tartozó sárkánypálma – maláj neve jerang[7], melynek jelentése, utalva a technológiára: „főtt” –, illetve a rotangpálma vagy rattán. (A pálmák távolkeletiek.)

2-dragon_trees

sárkányfák: szokotrai sárkányfa, kanári sárkányfa, sárkánypálma, rotangpálma

A tudományos neveik ebben a sorrendben Dracaena cinnabari, Dracaena draco, Calamus draco és Calamus rotang. Mind a Dracaena, mind a Calamus nemzetség Linné (1707 – 1778) kreációja; a Dracaena draco[8] és a Calamus rotang[9] fajok nevei is az ő keze munkáját dicsérik. A Dracaena cinnabarit sir Isaac Bayley Balfour (1853 – 1922), a Calamus dracót Carl Ludwig von Willdenow (1765 – 1812) [10] állította tudományos rendbe. A nevek meglehetősen árulkodók. A draco természetesen sárkány, a dracaena latin szó a görög δράκαινα, drakaina szóból ered[11], jelenrése: „nőstény sárkány”. Így tehát a sárkányvérfa „nőstény sárkány sárkány”. A δράκων, drakon görög „sárkány” szó a δρακεῖν, drakein, „nézni” szóból ered, vagyis jelentése: „az, aki rád mered”.[12] A Calamus nemzetségnév eredetével és számos leágazásával már foglalkoztunk. A rotangpálma vékonyabb ágaiból háncsszőnyeget, a vastagabbakból bútort állítanak elő.[13] Erre utal a neve is, mely szintén maláj eredetű, és a raut, „nyesni” szóból ered.[14] Kalandosabb magának a „cinóbernek”, azaz, latinul, cinnabarisnak az eredete. Ma már megfejthetetlen, hogy az ókori perzsák a شنگرف, sangarf szóval a míniumot vagy a cinóbert jelölték; esetleg ők is mindkettőt, mint Theofrastos. Az arabba ez mint زنجفر, zanajfr ment át, és feltehetőleg ebből alakult a görög κιννάβαρι, kinnabari.[15] Az id. Plinius által emlegetett orvosok ezt már össze- összekeverték a sárkányvérrel, de nem tudhatjuk, tőlük keletre ezt mások nem tették-e már meg addigra.
3-dragonAz „igazi”, azaz a gyógyhatású sárkányvér különböző fő fajtáit (azaz a Calamust és a Dracaenát) is összekeverték, így például a régi kínaiak.[16] Festékként nemcsak bútorok, de hegedűk színezésére is használják[17]. Puszta neve alapján is szép karriert futott be okkult körökben, de füstölők adalékaként szkeptikusok is alkalmazzák. Az emésztő- és légzőrendszerre kifejtett gyógyító hatásában sokan ma is hisznek, ám mára a legkülönfélébb mesés felhasználásaik a szexuális tetterő fokozására[18] vesztettek hitelükből.

4-o_l_gentileschi

Orazio Lomi Gentileschi (1563 – 1639): Hegedülő lány (1624)

A vermiculus (férgecske) és a vörös szín összefüggésével már találkoztunk. Az „élénkvörös” megjelölésére ófrancia közvetítéssel ebből alakult az angol vermeil[19], ebből pedig a XIII. században a vermilion, a higany-szulfidos cinóberfesték megnevezése[20] (hogy a vészes keveredések tovább folytatódjanak).

5-jacint
A jácintnak sokféle színű alfaja van; feltehető, hogy egyikük színe szolgált egy (utóbb szintén sokféle színűnek bizonyult) kristály megnevezésére. Amint azt az Exodusban a szent öltözet, az efód bonyolult leírásának során olvassuk:

A harmadik sor: jácint, agát és amethiszt.
2Móz28:19[21]

Ezt a nevet azonban idővel kiszorította a „cirkon”, ami ugyanazon a perzsa-arab vonalon fejlődött szó, mint a cinóber.[22] A cirkon cirkóniumszilikát, ZrSiO4. Ebben fedezte fel 1789-ben Martin Heinrich Klaproth (1743 – 1817) az új kationt (társfelfedezőként már említettük a lazacos zsömléről szólva), de elsőként, szennyezett formában, csak Jöns Jakob Berzelius (1779 – 1848) izolálta 1824-ben. Korrózióálló[23], így kiválóan alkalmazható a fogászatban koronaként.[24] A magyar nyelvújításban javasolt neve szép is, észszerű is, mégsem maradt életben: „jácany”.[25]

6-cirkon

cirkon és cirkónium

Van még egy kedves kis mérgező „cinóber” a tarsolyunkban. Vagy inkább az angolszászokéban, akik a medvelepkefélék családjába tartozó jakabfű-lepkét szárnyának élénkvörös színezete alapján cinnabarnak vagy cinnabar mothnak nevezik („cinóber”, illetve „cinóbermoly”).

7-tyria_jacobaeae

jakabfű-lepke

Tudományos neve Tyria jacobaeae, melyet Linné még az általa alkotott, ám utóbb elavult Phalaena nembe sorolt. E rendkívül népes korai nem a molyok széles körét ölelte fel, eredete, némiképp meglepően, a görög φάλαινα, falaina, „bálna” szó, melynek etimológiájával már foglalkoztunk. Ugyanakkor a molylepkék, duzzadt testfelépítésük alapján, szintén kiérdemelték ezt a megnevezést a görögöktől.[26] Később, amikor rendbe tették a lepkék nemeit, Jacob Hübner (1761 – 1826) javaslatát fogadták el a jakabfű-lepke nemére, mely (utalva az általunk is sokat vizsgált tíriai bíborra) Tyria.[27] A nemzetségnek a jakabfű-lepke az egyetlen faja. Nem érdektelen a fajnév sem, a jacobaeae. A hernyónak ugyanis a Szent Jakab-fű (Jacobaea vulgaris) a tápláléka. A különféle jakabfüvek neve abból a néphitből származik, hogy Szent Jakab apostol († 44?) napján, július 25-én kezdenek virágozni.[28]

8-caterpillar

a jakabfű-lepke hernyója Szent Jakab-füvet lakmároz


[1] Ἰλιάς

[2] Iliász

[3] A természet históriája, VIII / 11

[4] Állatokról, VI / 21

[5] A természet históriája, XXXIII / 38

[6] A természet históriája, XXIX / 8

[7] jerang

[8] Dracaena draco

[9] Calamus rotang

[10] Calamus draco

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/Dracaena

[12] δράκων

[13] http://terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/rattan.html

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/rotan#Malay

[15] κιννάβαρι

[16] régi kínaiak keverése

[17] sárkányvér mint hegedűlakk

[18] a sárkányvér felhasználása

[19] vermeil

[20] vermilion

[21] http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/28

[22] https://en.wiktionary.org/wiki/zircon#French

[23] http://education.jlab.org/itselemental/ele040.html

[24] cirkónium a fogászatban

[25] http://chemonet.hu/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html

[26] http://www.finedictionary.com/Phalaena.html

[27] Phalaena, Tyria

[28] http://www.pflanzen-lexikon.com/Box/Senecio_jacobaea.html

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s