Antifrázisok

Ám hire járt, sarjak kelnek majd trójai vérből,
Így hallotta, akik megdöntik a tyrusi várat;
És hogy a
párkák azt szőnék: ez a harcra kiváló,
Szélesen országló faj egész Libyát leigázza.

valaszto

Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19): Aeneis, I.

Lakatos István (1927 – 2002) fordítása[1]

valaszto

1-karpati

kárpáti hiúz

A hiúzok Lynx nemét Robert Kerr (1755 – 1813) 1792-ben vezette be a taxonómiába[2] a fenséges macskaféle latin neve alapján, mely a görög λύγξ, lynx szóból ered. Id. Plinius (23 – 79) ismertetőjével és ettől eltérő szóhasználatával a büdösbencéről szólva már találkoztunk. Az általunk már vizsgált indoeurópai lewk- gyök („fény”) leágazásaival már szintén foglalkoztunk. Villogó szemei alapján, továbbá a sötétben látási képessége miatt azt feltételezik, a hiúz görög-latin neve is ennek az indoeurópai gyöknek a szülötte.[3] Chaucer (1343? – 1400) szavaival az 1374 körül írt Boece-ban:

 valaszto

If that men hadden eyghen of a beeste that highte lynx, so that the lokynge of folk myghte percen thurw the thynges that withstonden it. valaszto

Ha az embernek olyan bestiaszeme lenne, mint a hiúznak, akkor keresztülláthatna minden akadályon.valaszto

Mindezek dacára az általunk is sokszor idézett nagy kutató, az „indoszkeptikus” Robert Stephen Paul Beekes hangtani alapon elveti a nyelvfejlődésnek ezt a lehetséges vonalát. A latin megnevezéssel egybeesik a mai angol szó, de másfele Európában kisebb-nagyobb változásokon ment keresztül. Az ófelnémetben például luhs, a litvánban lušis.[4] De a latin-angol lynxet is a lox szó előzte meg.(A mi „hiúz” szavunk eredete ismeretlen.[5]) Ha tehát Beekes álláspontját fogadjuk el, a lynx magyarázata a luxból elhibázott. De még mindig kevésbé abszurd, mint a lucus a non lucendo.

Amint Harry Thurston Peck (1856 – 1914) 1898-ban a Harper testvérek által kiadott Harper’s Dictionary of Classical Antiquitiesben (Harper-féle Klasszikus kori szótár) rámutat, a szofisták által a grammatikában meghonosított különös szómagyarázati elv, az antifrázis átment a római tudományba, és behatolt a középkori etimológiába is. A módszer alkalmazói arra törekednek, hogy egy-egy szó eredetét a tulajdon ellentétükkel magyarázzanak. Peck példái között szerepel az aridus, „száraz”, melyet az ἀρδεύειν, ardeyein, „öntözni” görög szóból mesterkedtek levezetni, vagy a caelumot, azaz „eget” a celare, „elrejteni” szóból pusztán azon az alapon, hogy épp’ ellenkezőleg, a nyílt égbolt semmit el nem rejthet.[6]

3-aulus-gellius

Aulus Gellius (125? – 180?)

Ezek a magyarázatok már Aulus Gelliust is aggasztották, aki az Attikai éjszakákban, amikor Marcus Terentius Varro (Kr.e. 116 – 27) leírását ismerteti a „finom” értelmet is hordozó multa szó szabin-szamniszi eredetéről, a szót az antifrázis elvével magyarázókat „grammatikusok pimasz hordájaként” emlegeti.[7]


Magának a lucus a non lucendónak (szó szerint: „erdőnek nevezzük, mert nem világos”) a történetét a kitűnő Laudator temporis acti blog foglalja össze. Quintilianus (35? – 96?) A szónok nevelése című, 94-95 körül írt főműve I. könyve 6. fejezetének 34. szakaszában így ír: valaszto

etiamne a contrariis aliqua sinemus trahi, ut ”lucus” quia umbra opacus parum luceat, et ”ludus” quia sit longissime a lusu, et „Ditis” quia minime dives? valaszto

…s olykor még a dolog ellentettjéből is megengedjük az eredeztetést: hogy például az erdő neve (lucus) onnan származik, hogy sűrű lombja miatt nem fénylik (luceat), hogy az iskolát (ludus) azért hívják így, mert nincs benne játék (lusus), s hogy Pluto neve azért Dis, mert egyáltalán nem gazdag (dives). valaszto

2-servius

Servius a Vergilius-kommentárjait írja (XV. századi francia kódex)

A lucus a non lucendo ismert magyarázat lehetett, de még Quintilianus figyelemfelhívásával együtt is alámerült volna, ha a IV. századi Servius grammatikus (akinek álláspontjával a religióról már találkoztunk) nagy hangsúllyal, támogatóan fel nem hozza híres Vergilius-magyarázatában a párkákról szóló szakaszban, melyből a mottónkban is idéztünk.

valaszto

et dictae sunt parcae kata antiphrasin, quod nulli parcant, sicut lucus a non lucendo, bellum a nulla re bella.

valaszto

és a párkákat kata antifrasin (ellentétes értelemben) nevezzük így, minthogy senkinek nem könyörülnek (parco), ahogy az erdőt (lucus) a nem világolásból (luceo), a háborút (bellum) pedig azért, mert egyáltalán nem szép (bellus).valaszto

Mindamellett nem látjuk a két álláspont között azt a különbséget, amit később magyaráztak bele, vagyis hogy Quintilianus gúnyból, Servius pedig könyörtelen komolysággal emlegette volna a lucus a non lucendót. Mint ahogy jóval később Alain de Lille (1125? – 1202) skolasztikus filozófus is elfogadja az antifrázist. A természet panaszáról című művében „régi barátunkról” így ír:

valaszto

Luciferqui cum totus sit tenebrosus, tamen per antiphrasin dictus est Lucifer, sicut lucus a non lucendo quia minime lucet. valaszto

Lucifert, aki teljességgel sötét, az ellentét elvén nevezzük fényhozónak (lucifer), akárcsak az erdőt a nem világolásról, minthogy egyáltalán nincs benne világos.[8]

valaszto

Servius járt hármuk közül a legrosszabbul. Magát a lucus a non lucendót a nyakatekert, kínosan hangzó érvelés szinonimájaként használják, és az ő nyakába varrják. Azonban az igazi „antifrázis” csak most következik. Michiel Arnoud Cor de Vaan arra jut, hogy a „szent liget”, „erdő” jelentésű lucus mégis az indoeurópai lewk- gyökből származik. A louk-o- fejlemény „világos helyet” jelent, melynek számos fejleménye van, például a lett lauks, ófelnémet loh, „tisztás”. Ez az értelem vezetett aztán magának a lucusnak a fogalmához, amikor nem magát a „tisztást” jelentette, hanem azt a helyet, melynek sűrű mélyén eredetileg éppen ő volt a világló folt, a tisztás.[9]

Reklámok

6 responses to “Antifrázisok

  1. Íme, az igazságot hiúz szemmel leső, kereső tudósok akadémiája, a címerben a hiúzzal:

    http://www.lincei.it/

    Kedvelik 1 személy

  2. Megemlítheő, hogy szintén az indoeurópai lewk gyökből jön a görög leukos, azaz világos, fehér, ahonnan pl. a leukémia és a leukoplaszt jön. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  3. Visszajelzés: Pelenkában a csillagokig | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s