Újabb fényutak

Az ember a kövér lucernában taposott, s ment előre. Nyugodtan ment, nem gondolt arra, hogy a lucerna sír a csizmája alatt. A lucernaszárak letörtek a lépésre, s haldokolva hanyatlottak, de az ember ily csekélységre nem gondolt.

Móricz (1879 – 1942): A kutya[1] (1926 és 1933 között)

Az, hogy egy és ugyanaz a Vénusz bolygó jelentkezik az égbolton egyszer mint Esthajnalcsillag, görögül Ἓσπερος, Hesperos („este”), latinul mint Hesperus vagy Vesper, másszor mint Hajnalcsillag, Εωσφόρος, Eosforos („hajnalhozó”), illetve Eosphorus vagy Lucifer, a sátán tegnap vizsgált sorsára utaló frivol szóhasználattal nem „esett le” azonnal a görögöknek, ám a két hozzárendelt istenalak az idők során szép csendben összeolvadt.[2] Afroditével természetesen nem. A Földről nézve legfénylőbb bolygóra a Vénusz nevet csak a késő XIII. századtól kezdték használni[3], legalábbis mai ismereteink szerint. A napnyugtát kísérő Esthajnalcsillag neve alapján mondták a „nyugati” Itáliát a görögök, Hispániát a rómaiak Hesperiának. A latin szó indoeurópai eredetű, a wes-pero-, „este” gyökből fejlődött[4], latin folytatásából pedig a mi „vecsernyénk”.

Astraios („csillag”) titántól származik minden csillag, így Hesperos is; Eosforos anyja Aos hajnalistennő. Amint azt a teológiai kérdés vitathatatlan szakértője, a Kr.e. VIII. század első felében alkotó Hesiodos írja az Istenek születésében (őrizzük meg komolyságunkat):


Asztraiosznak erőslelkű szeleket szül a Hajnal:
tisztító Zephürosz, Boreasz, sebesen tovaszálló,
és Notosz, istennő istentől szülte e hármat.
Szülte utánuk a
Hajnalcsillagot Érigeneia,
s rendre a többit, az ég fényes csillagkoszorúját.

Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordítása[5]


Szicíliai Diodoros (Sikeliotes, Kr.e. 90? – 27?) Bibliotheke (Könyvtár) című műve IV. könyve 27. fejezetének 2. szakaszában arról ír, Hesperos egy Hesperis nevű leányt nemzett, akinek Hesperis nagybátyjától, a titáni Atlastól született leányai a Hesperidák[6], a Nyugat nimfái. Mindamellett a Hesperidák származását belengi bizonyos homály. Családfakutatók sokféle elmélettel előálltak, vannak, akik szerint közvetlenül Hesperostól származnak. A Hesperidák őrizték Hera kertjének aranyalmáit. Munkájukat megkönnyítette a szintén e célból odarendelt százfejű sárkány, Ladon.[7] Csak dicsérhetjük Giambologna arányérzékét, amikor egyetlen fejjel jelenítette meg a szörnyet.

1-hercules_and_the_dragon_ladon

Giambologna (1524? – 1608): Herakles legyőzi Ladont (1580 körül)

A káposztafélék családjába Linné (1707 – 1778) vette fel a Hesperis nemet[8], a busalepkefélék családjának Hesperia nemét Johan Christian Fabricius (1745 – 1808) sorolta be[9].

2-dame

egy Hesperis: hölgyestike és egy Hesperia: vesszős busalepke

A „fényhozó” Lucifer előtagjának, a luxnak az indoeurópai eredetével, a lewk- gyökkel és fejleményeivel már foglalkoztunk. A lux, „fény” tételesen is felcsillan egy római istennő nevében. Görög ősképe, Eileithya – az ἐλήλυθα, elelytha, „érkezni” szóból, vagyis „aki segítségre siet” – a gyermekszülés és a szülési fájdalmak könnyítésének istennője volt (meglehet, ő maga is e két funkció erdetileg két külön istenségének összeolvadása). Nem válik dicsőségére az a feladat, amit a féltékenységi bosszújában őrjöngő Hera bízott rá. Zeusz kedvesének, a Heraklesszel viselős Alkmenének szülési fájdalma beindulásakor Galinthias, Alkmene szolgálólánya észrevette, amint az ajtó előtt ül, karjait-lábait összefonva, hogy így akadályozza a szülést. Cselfogással élt. Elkiáltotta magát: „fiú!”. Eileithya, maghasonlottan, képességeiben csalódva felugrott, és így utat engedett a nagy hősnek. Bosszúja nem maradt el: Galinthiast büntetésből görénnyé változtatta. Más olvasatban menyétté, amint ezzel már foglalkoztunk.

Sajátos módon 1877-ben egy afrikai sáskanemet, a hártyáslábúak (Hymenopodidae) családjába tartozó Galinthiast Carl Stål (1833 – 1878) nem az ülő sáskára inkább emlékeztető Eileithyáról, hanem az akkorra már javában a görények életmódjához idomult szolgálólányról keresztelte el.[10]

3-polecat

Galinthias két arca

4-artemis_torches

Artemis Eileithya fáklyákkal

Eileithyát olykor égnek emelt, a szülést elősegítő karokkal, máskor kezében fáklyával ábrázolják. Ám itt a fáklya fénye nem a születő gyermek „napvilágot látását” jelenti, hanem a szülés égető fájdalmát. Artemisnek és a neki parancsot adó Herának is volt Eileithya epithetonja. Latinban a megfelelőjének neve Natio („születés”) vagy Lucina, ám itt már egyértelműen mint a fény hozója.[11] Itt megbecsültsége elérte azt a magaslatot, amit a görögöknél: Hera megfelelőjének, Junónak is epithetonja lett (Juno Lucina).[12]


5-alfalfa-seedsA világszerte elterjedt lucerna nemzetség tudományos nevét, a Medicagót Linné adta[13] a lucerna latin medica alapján, mely a görög kifejezés, a Μηδικὴ πόα, Medike poa, „méd fű” átvétele.[14] „Lucerna” szavunk a német Luzerne átvétele. Előtte a provanszál nyelvben nevezték luzernónak, „szentjánosbogárnak” a kis, fényes (de legalábbis világos) magvai alapján[15], a rovar a nevét a latin lucerna, „mécs” szóról kapta[16]. (A szentjánosbogarak fénykibocsátását okozó luciferinről és luciferázról már beszéltünk.)

6-deutsche-geschichte

Luzern. Wichard apát († 887?) a kolostor Szent Miklós kápolnájának építését irányítja

A lucerna másik neve, az „alfalfa” közvetlenül spanyol eredetű, a korábbi alfalfez alakból. Ez az arab فصفصة, al-fisfisa, „a friss takarmány” átvétele, aminek eredete az azonos értelmű perzsa اسپست, espest vagy aspest.[17]


Ötszáz év küzdelme sem volt elég ahhoz, hogy nyelvtudósok megfejtsék Luzern város- és kantonnevének titkát. A jelek szerint nem illik a fényhozók sorába.[18]

Advertisements

2 responses to “Újabb fényutak

  1. Itt volt már a jegyzet, hogy Luzern városára kérdezek rá, de lám, a T. blogszerző az utolsó bekezdésben nem lelőtte?! 🙂

    Kedvelés

  2. T. Dynamicist barátom Luzernnel kapcsolatos észrevétele rejtélyes okokból fennakadt a spamszűrőn, és amikor kapkodva tájékoztattam a tulajdon blogomat arról, hogy ez egyáltalán nem került jó helyre, véglegesen törölte. Nagyon sajnálom.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s