Különféle rácsozatok, bevezetővel

 And on his brest a bloudie Crosse he bore,
The deare remembrance of his dying Lord

Spenser (1552 – 1599): The Faerie Queene (1596), Book I, Canto I.[1]

Mellkasán véres keresztet viselt,
Haldokló Uráról mint édes emlékjelt.

A tündérkirálynő, I. könyv, I. ének

1-saint_george_raphael

Raffaello (1483 – 1520): Szent György legyőzi a sárkányt (1506)

A kappadókiai születésű görög Szent György (271? – 303) ugyan legyőzte a Silena városát rettegésben tartó kisebb sárkányt – a hagyomány Libya tartományba teszi a helyet, de Andrew Wilson több egyéb változatot is számon tart[2] –, a vértanú elsöprő népszerűségét mégis halálának és megkínzatásának azok a részletei okozzák, melyeket a katolikus egyház ma nem tart hitelesnek.[3] Számos foglalkozás (köztük első helyen a katonaság) védőszentje, de ugyancsak égi oltalmazója sok országnak, tájegységnek, városnak. Közülük első helyen Grúziát kell említsük, annál is inkább, mert bizonyos hagyomány szerint nevük (az angolban még látványosabban: Georgia) Szent Györgyéből ered. Ám egy másik magyarázat szerint a név a görög Γεώργιος, Georgios, „Földműves” szóból származik. Ennek a nézetnek a hívei felhozzák, hogy id. Plinius (23 – 79) A természet históriája IV. könyve 26. fejezetében a szkíták (szittyák) hatalmas régiójából az egyiket Georgi néven említi.[4] Mások úgy tartják, a forrás a perzsa گرج, gorj népnév, melynek középperzsa és ázsiai-ibér gyökerei vannak, amiből egyebek közt pártus és óörmény elnevezések is fakadtak.[5] De Szent György védi többek között Angliát, Görögországot, Oroszországot, Etiópiát, Litvániát, Palesztinát és Portugáliát, számos várost, köztük Bejrútot, Cácerest, Ferrarát, Genovát, Moszkvát és Ljubljanát. Továbbá Aragóniát és Katalóniát.

2-valeri
Katalóniában a mai napig nagy tiszteletnek örvend. Gaudí (1852 – 1926) jelentősége mellett természetesen eltörpül Valeri i Pupurullé (1873 – 1954), de barcelonai Art Nouveau stílusú Szent György-háza népszerű látványosság.[6] Ennek tornyáról szóljunk kicsit részletesebben, pontosabban a nevéről. A világosságot beengedő, de esőt kizáró kisebb tornyokat „louvernek” nevezik, jobb híján a magyarban is. Az angolban használatos szó ófrancia eredetű, ott lovier, amit óvatosabb nyelvészek hajlamosak bizonytalan eredetűnek mondani. Végül is ebben igazuk van, hiszen a szó eredetére több ötlet is született. Robert K. Barnhart (1933 – 2007) szerint egy feltehetőleg germán eredetű középkori latin szóval, a lodariummal állhat összefüggésben, akárcsak az ófelnémet louba, „felső szoba”, „padlás”. Ekkor közös az eredete a lobby, „kerengő” szóval[7], és, amint azzal már foglalkoztunk, a lodge, „kunyhó” (és ezen keresztül a „logisztika”) eredete is ide vezet. Ugyanakkor az angol klasszika-filológus és etimológus Walter William Skeat (1835 – 1912) és a román születésű kanadai nyelvész, Ernest David Klein (1899 – 1983) elméletét, mely szerint a louver a francia l’ouvert, „nyitott” szóból származna, gorombán támadják.[8]

3-ceredi-nepi-haranglab

a ceredi népi harangláb és hangnyílása

Fogalmi alapon, azaz fényt beengedő, esőt kizáró tulajdonsága miatt a louver szó átment a zsalugáterre, autóhűtő világítónyílására, harangtorony hangnyílására. A zsalugáternek egyéb „félig áteresztő” képessége is van, amiről a nevét is kapta: a német Jalousie („zsalu”) és Gatter („rács”) összetétele. A Jalousie eredete az indoeurópai yeh-, „viszálykodik” gyök, amiből az ógörög ζῆλος, zelos, „buzgóság”[9] (és ebből az azonos értelmű angol zeal[10]) származik. Továbbmenve a késő latin zelosus, „buzgó”, „féltékeny” szóhoz jutunk, amiből az angol jealous, „féltékeny” is ered[11]. A féltékenység olasz szava, a gelosia átvételével alakult ki a francia jalousie, és ebből az ablakokon annak a rácsozatnak a neve, a ”Jalousie Gatter”, „zsalugáter”, amelyen át a féltékenyek zavartalanul kémkedhettek – alakjuk látványát nem engedte át a zsalugáter, de a benti szerelmeskedők édes zsivaját igen.[12] (A hallgatódzó pedig – egy darabig – meg sem pisszent.)


Teljes joggal vethető fel, van-e mindennek köze a Louvre-hoz. Az alapvetően elutasító válasz egy későbbi beszámolóban lesz olvasható.


[1] The Faerie Queene

[2] http://collinsm.com/the-golden-legend/

[3] http://www.katolikus.hu/szentek/0424.html

[4] A természet históriája, IV / 26

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/Georgia

[6] Valeri i Pupurull

[7] lobby

[8] louver

[9] ζῆλος

[10] https://en.wiktionary.org/wiki/zealous

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/jealous

[12] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

Advertisements

2 responses to “Különféle rácsozatok, bevezetővel

  1. És akkor persze az ógörög ζῆλος szóból jön a zelóta is.

    A georgiosban örömmel fedezem fel kedvenc ergodelméletem ergosz, azaz munka tövét. 🙂

    Vajon az emberiség nagy szülöttét adó Gori város neve kapcsolódik valahogy a grúz népnévhez? 🙂

    Kedvelés

  2. Vagy inkább a hegy szóból jön Gori neve??

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s