Fidzsi hosszú disznai

Nem kérhetem nyájas olvasóimat arra, hogy lehetőleg csak kevesen olvassák az alábbiakat, mert ez összebeszélést előfeltételezne közöttük. Ellenben arra igen, hogy étkezés környékén lehetőleg, étkezés közben pedig okvetlenül kerüljék.

„…egyszercsak indiánok támadtak meg bennünket, egy harckedvelő emberfajta, akik bizonyos értelemben olyanok, mint a kannibálok, bár tőlük eltérően nem táplálkoznak emberhússal.”

Hakluyt (1552? – 1616): Az utazó meséi[1]

Richard Hakluyt (1552? – 1616) földrajztudós és felszentelt pap, sir Robert Cecil (1563 – 1612) káplánja, I. Erzsébet (1533 – 1603) újvilági expanziójának fáradhatatlan szorgalmazója és ideológusa számos útleírásában beszél kannibálokról. (Az idézet hozzáférhető angol változatát számunkra érdektelenné teszi, hogy modern nyelvezetűvé alakították.) Munkái népszerűek voltak, Shakespeare (1564 – 1616) is érdeklődve forgatta, olyannyira, hogy Caliban nevét az 1601-11-ben (vagy sokkal korábban) írt Viharban a canibal anagrammájaként képezte. Magát a caníbal szót Kolumbusz Kristóf (1451? – 1506) honosította meg a spanyolban a karibiak (feltehetőleg a tainók[2]) saját maguk alkotta önmegnevezése félrehallásából. Ezt megelőzően az óangol szó a kannibálra, némiképpen félrevezetően, az „önevő” volt, azaz a selfæta.[3]


A kannibalizmust olykor éhínség váltja ki (rendszerint népboldogító eszmék uralomra jutását követően)[4]; ilyenkor a baj elmúltával az emberevés is megszűnik. Ám ha vallási hiedelmekkel társul, akkor századokon át makacsul tovább él.[5]

0-feast-fiji

Mind közül talán a legkülönösebb fajtája a Fidzsi-szigeteken alakult ki, ahol bizonyos kultikus színezet mellett a hosszú hajóutakat magában foglaló, ínséges tengeri életmód okozta kannibalizmus a megtelepedés nyugodtabb korszakában is fennmaradt társadalmi szokásként.[6]

1-fiji

A mintegy 18 000 km2 összterületű szigetvilágot Kr.e. 1500 körül kezdték melanéz és polinéz hajósok benépesíteni. A megszületett új nép saját nyelvén magát vitinek nevezte, legnagyobb, mintegy 10 000 km2-es szigetük neve is „Nagy Viti”, Viti Levu.

2-viti_levu

Viti Levu

A „közeli”, mintegy 800 km-re fekvő Tonga lakóinak körében becsben álltak kézműveseik, elsősorban a kéregből készített ruháikkal és kézifegyvereikkel. A „viti” szót Tongán „fiszinek” ejtették, amit az őket „felfedező” Cook kapitány (1728 – 1779) nyomán „fidzsiként” ment át a köztudatba.[7] Abel Janszoon Tasman (1603? – 1659?) holland felfedező expedíciója alkalmával jutott el először fehér ember a Fidzsi-szigetekre.

3-edward_gennys_fanshawe

Edward Gennys Fanshawe admirális (1814 – 1906): Bau

4-bure-1871

a legnagyobb fidzsi bure, azaz sokistenhitű templom Bauban, a Na Vata-ni-Tawake. A templomkertben az emberáldozati kő

5-santal

szantálfa

Az archipelágó nyugati felének apró szigete, Bau látványos fejlődésnek indult szantálfa-kereskedelme révén. Tanoa Visawaqa (Viauanga) vunivalu (hadúr) halála után fia, Epenisa Cakobau (Thakombau), szó szerint „Bau lerombolója” véres viszályok után vette át a hatalmat, melyet lassanként az egész Fidzsi-szigetvilágra kiterjesztett.

6-ratu_tanoa_visawaqa

Tanoa Visawaqa (†1852?) és fia, Epenisa Cakobau (1815? – 1883), fidzsi hadurak

7-maafu1876

ʻEnele Maʻafuʻotuʻitonga (1816? – 1881), tongai uralkodó

Ebben legnagyobb ellenfele a Kelet-Fidzsivel szövetséges keresztény tongai uralkodó, ʻEnele Maʻafuʻotuʻitonga, röviden Maʻafu volt. Cakombau 1854-től a kereszténység felvételével alakított ki új, erős szövetségi rendszert, melynek eredményeként ratu, azaz király lett Fidzsin. Ám ekkor John Brown Williams (1810 – 1860) amerikai konzul házát felgyújtották. Az Egyesült Államok felismerte a kínálkozó lehetőséget: 44 000 dolláros, teljesíthetetlen követeléssel hozakodott elő. A jó politikai érzékkel megáldott Cakombau, országának amerikai birtokba vételét megelőzendő, a brit koronának kínálta fel a Fidzsi-szigeteket, amelyet az köszönettel el is fogadott.[8] Szolgálatáért a királyt lovaggá is ütötték, ezzel neve teljessé vált: Ratu Seru Epenisa Cakobau. A Fidzsi-szigetek csaknem száz évig, 1874-től 1970-ig volt brit gyarmat.[9] A kereszténység felvétele, elterjedése és a brit fennhatóság a kannibalizmus végét is jelentette Fidzsin.


Az emberevésnek ezt megelőzően valóságos „kultúrája” fejlődött ki. A „rövid disznó”, azaz igazi disznó, nyelvükön: puaka dina mellett a „hosszú disznót”, a puaka balavát, tudományos nevén Homo sapienst leginkább egészben főzték meg. John O’Neill (1837 –1895) The night of the gods; an inquiry into cosmic and cosmogonic mythology and symbolism (Istenek éjszakája – a kozmikus és teremtési mitológiák és jelképrendszerek tanulmányozása) című műve II. kötetében megírja, hogy Fidzsi vezéreinek temetésekor élő rabszolgákat is a holttestek mellé helyeztek, akik így kerülték el hosszú disznóvá válásukat.[10] 8-fairHarry Gardner Cutler (1856 – ?) The World’s fair; its meaning and scope; its old-world friends, their countries, customs and religions; what they will exhibit (A világkiállítás: értelme, felölelt területe; óvilági támogatói, a résztvevő országok, szokásaik, vallásuk; mit terveznek kiállítani) című 1891-es ismertetőjében hangulatos beszámolóval szolgál a kulináris részletekről.

9-hosszu-karaj

hosszú karaj

A hosszú disznó méretéhez illő Römertopfban, kifestett arccal, ülő helyzetben várja, hogy tálalhatóvá puhuljon, miközben magas társadalmi rangú nézők állják körül. Gazdagon fűszerezik, és hogy teljesen oldják merevségét, a szakácsok testét belülről felforrósított kövekkel teszik porhanyóssá. Legalábbis a régmúltban.[11] A lakoma tárgya természetesen nem élve kerül az agyagedénybe. A puszta nevéből is erre következtetünk: a „hosszú disznó”, azaz a puaka dina „disznó” jelentésű első szava kétségkívül pidgin benyomást kelt, az angol pork torzulása, amit élő állatra nem alkalmaznak. John Watsford (1820 – 1907) wesleyánus tiszteletes mindamellett az étkezési kultúra alacsonyabb fokán szembesült a szokással Bauban 1847-ben. Amint egy levelében arról beszámol,

Bau literally stank for many days, human flesh having been cooked in every house, and the entrails thrown outside as food for pigs, or left to putrefy in the sun. The Somosomo people were fed with human flesh during their stay at Bau, they being on a visit at that time; and some of the Chiefs of other towns, when bringing their food, carried a cooked human being on one shoulder, and a pig on the other; but they always preferred the “long pig,” as they call a man when baked.[12]

Bau szó szerint napokon át bűzlött, miután minden házban emberhúst főztek, és a belsőségeket kihajigálták a disznóknak, vagy hagyták megrohadni a napon. Az akkoriban oda látogató szomoszomókat ott-tartózkodásuk alatt emberhússal etették; és némely más város vezetője, mikor a maguk ételét hozták, egyik vállukon főtt embert, másikon disznót cipeltek; de mindig a „hosszú disznót” becsülték többre, már ahogy a sült emberhúst illették.

Kétségtelen, hogy nagy tábori trakták sosem annyira civilizáltak, mint egy-egy szertartásos étkezés, ez menti a baui mohóságot és kapkodást. A „főtt” és a „sült” fogalmának keverését pedig a tiszteletesnek nem róhatjuk fel, hiszen Cutler fenti részletes leírásából az derül ki, az elkészítés módja a főzés és a sütés elemeit egyaránt magán hordozta.

És bár a hagyomány a Fidzsi-szigeteken elült, értő őrzőjére és folytatójára talált a sátánizmus alapítójában, Anton Szandor LaVeyben (születési nevén Howard Stanton Levey). On Cannibalism and Human Sacrifice, azaz A kannibalizmusról és emberáldozatról szóló „szemináriuma” keretében (a hatvanas években) egy berkeleyi orvostól kapott, amputált zsenge női lábat kínált fel, melyet felesége, Diane Hegarty készített el eredeti fidzsi recept szerint.[13]

10-anton_lavey_photo

Anton Szandor LaVey (1930 – 1997) és első felesége, Diane Hegarty (sz. 1942)


[1] http://www.gutenberg.org/files/3752/3752.txt

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/cannibal

[3] cannibal

[4] éhínség okozta kannibalizmus

[5] http://www.whereverworker.com/3-places-cannibals-still-exist

[6] kannibalizmus a Fidzsi-szigeteken

[7] http://www.Fijihighcommission.org.uk/about_1.html

[8] http://davidlansing.com/how-Fidzsi-became-british/

[9] a Fidzsi-szigetek történelme

[10] élve eltemetett rabszolgák

[11] a hosszú disznó elkészítése

[12] http://www.heretical.com/cannibal/Fiji.html

[13] sátánisták hagyománytisztelete

Reklámok

One response to “Fidzsi hosszú disznai

  1. Amputált, zsenge női láb, yummie….

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s