Aritmetika, ritmus, rím

Az iskolában évtizedek óta úgy tanítják a verstant, hogy csupa számtani képletekkel tömik tele a diákok agyát: 4+2, 4+3, 4+4, 3+2 stb. stb. A végén ez már nem is vers ritmus, hanem logaritmus

Gábor Ignác (1868 – 1945): A Magyar ritmus problémájához[1]

Az indoeurópai ősnyelvre visszavezetés, azaz egy-egy mai „indoeurópai” (azaz Európa és Ázsia meghatározott, nagy területein használt) szó gyökerének meghatározása, ahogy ezt már a korai filológia is célul tűzte maga elé, szükségszerűen maga után vonja, hogy egy-egy megtalált gyöknek számos fogalmi leágazása lesz. Egy-egy ilyen visszavezetés szellemi erejét tehát nem az mutatja, hogy a talált gyöknek sok fejleménye van, hanem az, ha ezek között a kapcsolat a gondolkodás történetének különlegességeire mutat rá. Ennek megfelelően választjuk (és vázoljuk) a (h)re(i)-, „érvelni”, „számolni”, „rendezni” gyök fejlődéstörténetét.
Az ógörög ἀριθμός, arithmos, „szám” a legkézenfekvőbb fejlemény, a νήριτος-szal (neritos) együtt, melynek jelentése: számtalan.[2] Ha ehhez hozzátesszük a szintén indoeurópai teks-, „ácsolni” gyökből eredő görög τέχνη, tekhne, „mesterség” szót[3], a „technika” atyját, megkapjuk a ἀριθμητική-t (arithmetike), azaz „a számolás mesterségét”, latinban arithmeticát[4],  magyarban „aritmetikát”. A középkori latin ars metrica, „a mérés mestersége” kifejezés alapján az angol szó arsmetrikké torzult a népi etimológia erejéből, de ezt már a XVI. század elején korrigálták.[5]
A (h)re(i)- a magyaréhoz hasonlóan különféle értelmű német Rat, „tanács” eredete is, ahogy az óskandináv raða, „tanácsolni” szóé is. Az előgermán redanon keresztül ebből lett a nyugati szász sokjelentésű rædan. A jelentések között találjuk a „tanácsol”-t, a „rábír”-t, a „megvitat”-ot, az „irányít”-ot, és a mai angol read megfelelőjét, az „olvas”-t. De innen ered az óír im-radim, „megfontolni” is. Az óskandináv raða közvetlen előzménye valószínűleg óangol, mely az „érteni a szóból”, vagyis az írott betűkből jelentésen keresztül kialakította a riddle, „rejtvény” szót is.[6]
Ugyancsak ebből az indoeurópai gyökből fejlődött ki a latin ritus, „szertartásrend”, számos mai alakváltozatával együtt.[7]

1-john-napier

John Napier (1550 – 1617) 1616-ban. Ismeretlen művész olajfestménye

John Napier, Merchiston lairdja 1614-ben táblázatosan publikált felfedezése a logaritmus, vagy, az általa használt latinos formában, logarithmus. A λόγος, logos görög eredetű előtag itt nem „tudást”, „szót” vagy „okot” jelent, hanem „arányt”, azaz a logarithmus szó szerint „számarány”.[8]
Az „algoritmus”, amint már említettük, arab eredetű szó ugyan, mégpedig a hvarizmi Abu Abdallah Muhammad ibn Musa al-Hvarizmi (780? – 845?) nevének ellatinosított algorismus formájából, áttételesen mégis van köze az indoeurópai (h)re(i)- gyökhöz, mert a végső alak valószínűleg az ἀριθμός, arithmos szóval való vélt kapcsolata alapján alakult ki.[9]


Ugyanakkor a „ritmusnak” ehhez a szófejlődéshez nincs köze. A közvetlen előd a latin rhythmus, ami a görög ρυθμός-ból (rithmos) származik, melynek jelentése „mérték szerinti mozgás”, „arány”, és ennek indoeurópai gyöke a sreu-, „folyni”.[10]


Ámde… A „rím” szó, helyesebben annak angol rhyme megfelelője, mely „verset” is jelent, egyes etimológusok szerint a (h)re(i)- indoeurópai gyökből származik mint „szám” szerinti írás, mások szerint a latin rhythmusból. A közvetlen előd a ryme, rime alakokat felvevő középangol szó, mely fogalmilag részben az óangol rīm, „szám”, részben az azonos alakú és értelmű ófrancia ryme, rime, „vers”, „rím” előzményekre támaszkodik[11], vagyis a francia alak az angol szó elterjedtségére támaszkodva volt képes behatolni az angol nyelvbe. Azaz elmondhatjuk, hogy a „ritmus” és a „logaritmus” ugyan különböző eredetűek, de a rímelésen túl is összekapcsolódnak a költészetben.


[1] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00332/10049.htm

[2] ἀριθμός

[3] τέχνη

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/arithmetic

[5] arithmetic

[6] read

[7] rite

[8] logarithm

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/algorithm

[10] rhythm

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/rhyme#English

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s