A kova és az istenek születése

αἶψα δὲ ποιήσασα γένος πολιοῦ ἀδάμαντος
τεῦξε μέγα δρέπανον καὶ ἐπέφραδε παισὶ φίλοισιν·

(aipsa de poiesasa genos poliu adamantos
teuxe mega drepanon kai epefrade paisi filoisin
)

Ἡσίοδος: ΘΕΟΓΟΝΙΑ (Hesiodos: Theogonia)[1]

Forthwith she made the element of grey flint
and shaped a great sickle, and told her plan to her dear sons.

Hugh Gerard Evelyn-White (1884 – 1924) fordítása[2]

Szürke acélt hoz gyorsan létre, belőle az első
sarlót elkészítve, övéinek ily szavakat mond

Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordítása[3]

Amikor nemrég annak részleteibe bocsátkoztunk, miképpen jött világra az égi Afrodite, azaz Urania, nem terjedt ki figyelmünk az összes körülményre, hiszen az messzire sodort volna bennünket akkori vizsgálatunk tárgyától. Most először megnézzük, hogy jutott hozzá Kronos a sarlóhoz, amellyel zsarnoki, kannibál atyját, Uranost ivartalanította. A Kr.e. VIII. század első felében alkotó Hesiodos időben sokkal közelebb állt az istenek születéséhez, mint mi, kései olvasói, ezért mint autentikus forrásra hivatkozunk az Istenek születése című alapművére. Már ebből a korai híradásból megtudjuk, hogy Kronos anyja, Gaia földanya erre a célra hozza létre a πολιοῦ ἀδάμαντος-t (poliu adamantos), és ebből készíti el a hatékony fegyvert, azaz a nagy sarlót. Mély tisztelettel adózunk a fordítóknak, akik észrevették: az ἀδάμαντας, adamantas Hesiodos korában nem gyémántot jelentett. Ilyen jelentést a XVI. századtól megjelenő „megtisztított” görög, a katharévusza vetített rá vissza, az eredeti jelentése „kőkemény (anyag)”.[4] A mai tudomány arra hajlik, hogy bronz- vagy vasfélét jelenthetett.[5] (A „gyémánt” szó, nem vitás, ebből származik, amint azt már megvizsgáltuk.) Amikor a filológus Nietzsche (1844 – 1900) az Im-ígyen szóla Zarathustrában (1883 – 84) ezt írja, amint már láttuk, elfutni az aranyos csodához, az önkénytes csolnakhoz és urához: ez pedig a vincellér, a ki gyémántos késsel várakozik – Wildner Ödön (1874 – 1944) 1908-as fordításában –, nem tagadhatja le találkozását az Istenek születésével.

1-kova

kovakő kvarckristály társulással (mindkettő szilíciumdioxid)

A maga módján a mottóban idézett mindkét fordítás telitalálat. Az acél alkalmasabb sarló-alapanyagnak, de a kovakő az angol fordításban annak mély ismeretéről tanúskodik, hogy a fordító pontosan tudta, bár a kovakő az ember ősi szerszáma a tűz csiholására, az antik korban, és így nyomában a reneszánszban a keménység jelképe volt.

valasztoAmikor a Vulgata azt írja,

Et cor suum posuerunt ut adamantem…
Zak7:12[6],

ez az 1901-es American Standard Version-ben (Amerikai Standard Biblia) így szerepel:

Yes, they made their hearts as hard as flint…[7],

azaz az adamantemből flint, „kovakő” lett, míg a Károli-biblia „óvatosabban” fogalmaz:

Szívöket is megkeményíték…[8]

Maga Károli Gáspár (1529? – 1591) ha lehet, még óvatosabb az 1590-es eredetijében, mint annak idézett mai hivatalos változata:

Es Adamas kövé tövéc az ö sziveket…[9]

Teljesen elbizonytalanodunk másutt, Ezékiel próféta (Kr.e. 623 – 571) olvastán. A Vulgatában ezt találjuk:

ut adamantem et ut silicem dedi faciem tuam…
Eze3:9[10],

vagyis, a mai Károli-biblia szerint,

Olyanná, mint a gyémánt, amely keményebb a tűzkőnél, tettem a te homlokodat…[11]

Ilyenképpen az adamant(em) nem lehet azonos a silic(em)-mel (silexszel), egyidejűleg nem lehet mindkettő kovakő. A kovakő szilícium-dioxid, tehát nem vitás, hogy az az összehasonlítási alap. De vajon Szent Jeromos (347? – 420?) tényleg gyémántra gondolt, amikor ezt a szót vette fel a Vulgatába? Nem feltételezhetjük, az anakronizmus lenne részünkről. Forduljunk a héber eredetihez:

.כְּשָׁמִיר חָזָק מִצֹּר נָתַתִּי מִצְחֶךָ לֹא תִירָא [12]

2-friedrich_mohsTudós exegéták szerint itt a שמיר, samir szó „csiszolókőnek”, azaz „korundnak” fordítandó.[13] És így összeáll a kép. Carl Friedrich Christian Mohs (1773 – 1839) keménységi skáláján a kovakő 7-es, a korund 9-es értékkel szerepel.[14]
A kovakő mint a keménység jelképe Shakespeare (1564 – 1616) metaforái között is felbukkan.

VOLUMNIA
O, stand up blest!
Whilst, with no softer cushion than the flint,
I kneel before thee; and unproperly
Show duty, as mistaken all this while
Between the child and parent. Kneels.

Coriolanus (1605-1608?), V/3[15]

VOLUMNIA
Ó, kelj megáldva föl!
S én térdelek, nem lágyabb vánkoson,
Mint a tűzkő, mutatva a hibás
Alázatot, mit eddig félreérte
Egymás közt gyermek és szülő. (Letérdel)

Petőfi Sándor (1823 – 1849) fordítása[16]

Nekünk, magyaroknak mindez aligha mondhat újat. Maga a „kova” szavunk is a „kő” „köv-” tövének mély hangrendű „kov-” változatából fejlődött ki, a „kövecsnek” megfelelő régebben használt „kovacs” rövidülésével.[17] A „kovakő” látszólagos redundanciája már az értelemváltozásról tanúskodik. A nyelvünkben a „kova” szóhoz eleve a „kővel” társított metaforák kapcsolódhattak.


[1] ΘΕΟΓΟΝΙΑ

[2] Hugh Gerard Evelyn-White fordítása

[3] Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása

[4] az ἀδάμαντας eredeti jelentése

[5] bronz- vagy vasféle

[6] http://www.drbo.org/lvb/chapter/43007.htm

[7] ASV

[8] http://biblia.hit.hu/bible/21/ZEC/7

[9] http://www.vizsoly.hu/kepek/n/biblia_eredeti.jpg

[10] http://www.drbo.org/lvb/chapter/31003.htm

[11] http://biblia.hit.hu/bible/21/EZE/3

[12] a héber szöveg

[13] fordításmagyarázat

[14] https://www.tedpella.com/company_html/hardness.htm

[15] Coriolanus, V/3

[16] Petőfi Sándor fordítása

[17] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

Reklámok

9 responses to “A kova és az istenek születése

  1. Tünődöm, most akkor hogy is van ez a szótövekkel? A magyar kovács szó tudtommal szláv eredetű, oroszul ugyan kuznyec, de nem lehet, hogy az is a kov, kő tőből jön? Azután itt van a szláv kő, azaz kámeny, kamin szó, amiből feltehetőleg a mi kéményünk is ered. (A kémény is kőből készül.) No de várjunk csak, az nem lehet, hogy itt valami olyasmi a tő, mint a spanyol camino, azaz út szónál? Hiszen az út is (jószándékkal) ki van kövezve.

    Kedvelik 1 személy

  2. Szívszorító a kedves Kavics felemlegetése, köszönöm…
    A kovácshoz: igen, elcsábulunk, de sajnos nem kapcsolódik ide nyelvileg. Csak fogalmilag, hiszen nem volt más módjuk a tűz csiholására tízezer éveken át, mint a kovakövek összeütése.
    (Emlékszem gyerekkoromból, ahogy egy kiránduláson Édesapám bemutatta a kovakő működését. Nemcsak az rendített meg, ahogy eredményül rövidesen sült szalonnánk lett, hanem a kovakövek összeütésekor keletkező SZAG.)

    Kedvelik 1 személy

  3. Hát, Eisriesenwurm és társai egyikében sem jártam még, de Erdély egypár jeges barlangját követem úgy 2 évtizede, és ott ha túl enyhe a tél, nem gondoskodnak a képződmények “utánpótlásáról”, ami sokat elárul klímaváltozásról, hasonlókról.

    Kedvelik 2 ember

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s