Dél és kelet

1-fragonard-1732-1806

Fragonard (1732 –1806): Aurora istennő legyőzi az éjszakát

Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) a Meteorológia II. kötetének 5. fejezetében arra a következtetésre jut, hogy mivel kell lennie egy területnek, mely úgy viszonylik a déli sarkhoz, mint a mienk az északihoz, világos módon az ottani széljárás és egyebek is megfelelkezésben állnak a mienkkel. A görög szimmetriaérvelés klasszikus példája, megszívlelendő és elvetendő elemekkel. A terület létezését az okfejtés nem magyarázza, függetlenül attól, hogy legalább is valami hasonló valóban létezik. Aristoteles puszta szava elég volt ahhoz, hogy a déli föld eszméje megragadjon a gondolkodókban. Cicero (Kr.e. 106 – 43) a Scipio álma huszadik szakaszában „déli övről”, cingulus australisról ír:

Látod, hogy a földet mintegy övek veszik és fonják körül. Ezek közül azt a kettőt, amely egymástól a legtávolabb esik, és mindkét oldalról az ég sarkaira támaszkodik – nézd -, jég dermeszti meg. A középsőt, amely a legnagyobb, a nap heve perzseli. Két övezet lakható, a délin azok élnek, akik veletek átellenben teszik lábukat a földre, és semmi közük sincs hozzátok, az északi terület pedig, amelyen laktok, nézd, milyen kis részében a tiétek.

Havas László (1939 – 2014) fordítása[1]

Az V. századi Macrobius az ehhez fűzött értekezésében (Commentarii in Somnium Scipionis, Megjegyzések a Scipio álmához) elfogadja Cicero álláspontját, de túlzás lenne azt mondani, hogy ennek megfelelő, akár csak hozzávetőleges térképet is készített volna. 1100 előtti időkből valóban maradtak fenn olyan Macrobius-kiadások, melyekben szerepelnek efféle térképvázlatok, de mint Alfred Hiatt rámutat, ezek nem kapcsolhatók közvetlenül Macrobiushoz.[2]
Az Indiai óceán „zártságának” kérdése, azaz hogy van-e azt mintegy lezáró kiterjedt déli földrész, sokakat foglalkoztatott, de azt, hogy Klaudios Ptolemaios (90? – 168?) kiállt volna ilyen kontinens létezése mellett, amint azt sokan tartják, a kort alaposan ismerő Wilcomb E. Washburn (1925 – 1997) történész olyan erőteljesen elveti, hogy az erről szóló ptolemaiosi szöveget is kész hamisítványnak tekinteni. Érvelésének alapja az, hogy a II. században efféle ismeretek még nem álltak az északi emberek rendelkezésére.[3] Bár a földrajztudomány ókori eredményei a mesés elemek dacára is nagyon figyelemre méltók (ha ez a megjegyzés vállveregetőnek hatna, amit sajnálnék, utalok néhány bejegyzésemre, mely alátámasztja őszinteségét), az ókori térképészet fennmaradt öröksége nem fogható hozzá. A középkor nagy térképészeinek munkája a saját koruk nagy földrajzi felfedezéseire sokkal alaposabban támaszkodik. Mindemellett az ókor ismereteiben is nagyban megbíznak.

2-fine

Oronce Finé (1494 – 1555) 1531-es térképén a déli földrészt az Ausztráliát és Antarktiszt egybeolvasztó kontinensként képzeli el, és a Terra Australis recenter inventa sed nondum plene cognita, azaz az „Újonnan felfedezett, de még teljesen fel nem tárt déli föld” nevet adta neki. Finé volt az első geográfus, aki bizonyíthatóan használta a Terra Australis kifejezést.[4] A „felfedezés” szó kétszeresen is túlzó. Ausztráliát akkor már közel tízezer éve lakták afrikai „felfedezők”, az indonéz szigetvilág lakói is minden bizonnyal oda jutottak, ugyanakkor Magellánnak (1480 – 1521) tévesen tulajdonították a felfedezést. A valódi felfedező, jóval később, Cook kapitány (1728 – 1779) volt a XVIII. század végén.[5]

4-orteliuswm

3-abraham_ortelius_by_peter_paul_rubens

Rubens (1577 – 1640): Abraham Ortels (1527 – 1598)

Néhány évtizeddel Finé munkája után, 1570-ben Abraham Ortels lényegesen pontosabb térképén a megnevezés már sokkal szerényebb: Terra Australis nondum cognita, „A még nem ismert déli föld”. Később holland felfedezők az Új Hollandia névvel kísérleteztek, de a Terra Australis név tartotta magát. Matthew Flinders (1774 – 1814) 1814-ben „a fülnek jobban csengő, a Föld többi nagy részének nevéhez jobban illő” Ausztrália elnevezést javasolta a kontinensre. Elképzelését Ausztrália kormányzója, Lachlan Macquarie (1762 – 1824) magáévá tette, és 1817-ben ezt az elnevezést használta hivatalos érintkezésében.
Az „Ausztrália” megnevezés tehát egyenes vonalú fejlődés eredménye. Ugyanez nem mondható el a váratlan bonyodalmakkal terhes latin australis, „déli” szóról.


Az indoeurópai aus-, „ragyogni” gyök a latin aurora, „hajnal” szó alapja. A „ragyogás” mint „perzselés” áll az ógörög αὖος, auos, „száraz” szó mögött, amelyből a szárító déli szél, az auster neve származik.[6] A szél irányából származhat a déli irány, az australis neve. Legalább is ezt tanítja az egyik elmélet. A képet azonban egy másik ország, Ausztria neve összezavarja. Az ország a középkori latinban Marchia austriaca, azaz Szent Nagy Károly (742 – 814) birodalmának „Keleti határvidéke”, a mai németben Österreich, „Keleti birodalom”.[7] A napfelkeltével „járó” hajnal, hajnali ragyogás számos indoeurópai utódnyelv fogalomtárában „keletté” fejlődött (amint látjuk az angol east példáján is). A „kelet” latin szava oriens (ezzel az égtájjal később foglalkozunk). Látható tehát, hogy a „ragyogás” keleti és déli irány megjelölésére egyaránt alkalmasnak bizonyult. Csakhogy…

5-csizma

…akad itt még váratlan fordulat. Carl Darling Buck (1866 – 1955) az australis jelentésének -90°-os fordulata mögött (azaz az eredeti „dél” váltásában a későbbi „keletre”) az olasz csizma délkeleti fekvését gondolja: ennek irányát nevezhették egyszer így, egyszer úgy.[8]


6-austral

az Austral (₳) volt az argentin pénznem 1985 és 1991 között


[1] http://users.atw.hu/irodalomelmelet/cicero2.pdf

[2] http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/03085690701300626

[3] https://www.lib.umn.edu/apps/bell/map/PTO/GEO/indian.html

[4] középkori térképkészítők

[5] Ausztrália „felfedezése”

[6] Honnan ered az auster?

[7] Austria

[8] Australia

Reklámok

One response to “Dél és kelet

  1. Visszajelzés: Kelet | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s