A lantán és a letargia

Itt ennek neve Léthe; túlra látszik
   Eunoé; – s aki nem issza vízét
   mindkettőnek: üdv arra nem sugárzik.

Dante (1265? – 1321): Isteni színjáték – Purgatórium, XXVIII.
Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása[1]

1-lethe

Lethe (Alaszka). Robert Fiske Griggs (1881 – 1962) névadása 1917-ben

Amint arról már megemlékeztünk, a nem sokkal korábban felfedezett Ceres kisbolygóról nevezte el Jöns Jakob Berzelius (1779 – 1848) 1803-ban a cériumot tartalmazó „földet”, azaz a cériumoxidot ceriának. Egy mintát jóval később, 1839-ben átadott tanítványának, Carl Gustaf Mosandernek (1797 – 1858) annak reményében, hogy a föld tisztátalan, és abban további ritkaföldfémek jelenlétére lehet következtetni. Így is lett, a vegyi úton elkülönített újabb földet Berzelius el is nevezte lanthanának, a görög λανθάνω, lanthano, „rejtett” szóból. Ugyanebben az évben, tőlük függetlenül, Axel Erdmann (1814 – 1869) is a fém nyomára bukkant egy norvég ásványban, melyet tiszteletből mosandritnak nevezett el[2] 1841-ben.

3-mosandrite

mosandrit

Külön érdekesség, hogy az ásvány nem tartalmaz lantánt. Viszonylag bonyolult fluoridos ritkaföldfém-szilikát, Na(Na,Ca)2(Ca,Ce,Y)4(Ti,Nb,Zr)(Si2O7)2(O,F)2F3, azaz Erdmann példánya társult ásványt is tartalmazhatott. Ami „ritka” szerencse, éppúgy, mint maga Mosander felfedezése, hiszen Észak-Európában lantántartalmú ásványok nincsenek számottevő sűrűségben.[3]

2-lantan

lantán

A ritkaföldfémek, köztük a lantán, viszonylag sűrűn fordulnak elő a földkéregben, sűrűbben, mint a legtöbb „nem ritka” földfém, melyek közül csak az alumínium gyakoribb valamennyiüknél. A lantán például gyakoribb a (széncsoportba tartozó) ólomnál.[4] Mosander nem sokra rá az erbiumot és a terbiumot is felfedezte.[5] A lantánt tiszta állapotban csak 1922-ben sikerült előállítani.[6] A lantán a magyar nyelvújításban a „latany” nevez kapta.[7]


A görög szó leágazásai figyelemre méltók. A szó az indoeurópai leh-, „rejtőzködni” gyökből ered, ami az ógörög λήθειν, lethein alakon keresztül vált a λανθάνω, lanthano, „rejtőzködöm” szóvá. A latin lateo, „rejtőzködöm” ugyancsak az indoeurópai gyök fejleménye.[8] Ebből a szóból (azaz a melléknévi latin latensből) származik a „látens”.[9]


Dante mottónkban idézett szavai a felejtés alvilági folyójára utalnak, a Léthére, ami mellé Dante az emlékezés folyóját, az Eunoét is kitalálja, és ezzel a párral teszi teljessé a szimbólumot: az üdvösséghez felejteni és emlékezni is tudnunk kell. A λήθη, lethe, „felejtés” görög szó az indoeurópai gyök természetes másik fejleménye.[10]Letális”, „halálos” szavunknak ugyan nincs kapcsolata ehhez a gyökhöz, a késő latin lethalisból ered, amely azonban a lethes hydor, „a felejtés vize” szóalak alapján a latin letalis átalakulásaként keletkezett. (A letalis szó eredetéről egyelőre csak érdekes spekulációkat találni, melyek egészen az orosz лето, „nyár”, лет, „év” mint életkor szavakig nyúlnak, az esetleg indoeurópai eredetű előitáliai leto- , „menni hagyni” fogalmára építve.)[11]
A „feledékeny” jelentésű ógörög λήθαργος, lethargos a „letargia” szó alapja.[12]
Alastor néven több mitológiai alakot is találunk, így gonosz szellemet, alvilági hóhért éppúgy, mint embereket, sőt a bosszúálló főisten Zeus Alastor.[13] A név vagy az αλάομαι, alaomai, „vándorolni” szóból származik, vagy „nem felejtőt” jelent.
Az „el nem rejtés”, vagyis „igazság” görög szava az αλήθεια, aletheia. Ez a régi angol női név, az Alethea eredete.[14]


[1] http://www.mek.oszk.hu/00300/00362/html/isteni2.htm#64

[2] http://www.chemicool.com/elements/lanthanum.html

[3] http://mineralseducationcoalition.org/elements/lanthanum/

[4] elemek gyakorisága a földkéregben

[5] ritkaföldfém-féldrágakövek

[6] http://pubs.acs.org/doi/abs/10.1021/ja01656a007

[7] http://chemonet.hu/hun/teazo/gyujt/nyelv2.html

[8] http://www.wordsense.eu/lateo/#Latin

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/latens#Latin

[10] λήθη

[11] lethal

[12] lethargy

[13] http://www.mythologydictionary.com/alastor-mythology.html

[14] Alethea

Reklámok

2 responses to “A lantán és a letargia

  1. irodalomtanar

    Égben, földben, vízben a bölcsesség.

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s