A trópusok, kunkorokkal

1-ekliptikaAz indoeurópai trep-, „fordulni” gyök utóélete fordulatokban gazdag. Belőle vezetik le a szanszkrit त्रप्, trap gyököt, melyből a त्रपते, trapate, „szégyenkezik”, „megütközik” (és így elfordul, magába fordul) és a त्रपयति, trapayati, „megszégyenít”, „megbotránkoztat” származik.[1] De ebből az indoeurópai gyökből származik a görög τρόπος, tropos, „fordulat”, „mód”, „irányzat”, „divat”, a görögből pedig a latin tropus, amelyet a XVI. századtól „szónoki fordulat”, magyarul „trópus” értelemben használnak. A „szónoki fordulat” fogalmi határai mára elmosódtak. Eredetileg azt a fogást jelentette, amikor eredeti jelentésétől tudatosan eltérítünk egy szót (felgyorsított nyelvfejlődés? nyelvtenyésztés?), és (amúgy ősi megoldással) másra, többnyire emberre használjuk[2]: „gyáva kojot” May Károlynál (1842 –1912). De a korábbi latin értelmezés tágabb volt: a tropust általában költeményre is értették. Ez az egyik lehetséges forrása a „trubadúr” szónak.[3]

A mai gyakoribb használat, a „trópus” mint „forró égöv” nem régi keletű, a XIX. századtól használjuk ebben az értelemben. Ám amikről elnevezték, azaz a napfordulókat kijelölő térítőket, amelyek közti sávot nevezzük „trópusi égövnek”, „trópusnak” vagy „trópusoknak”, a későlatin tropicus szóval jelölték: Capricorni Tropicus („baktérítő”), Cancri Tropicus („ráktérítő”). (A Földön ez a két, egyenlítőre szimmetrikusan elhelyezkedő szélességi kör jelöli ki azokat a pontokat, melyekben a nyári, illetve téli napforduló idején a Nap sugarai merőlegesen érik a Földet. Az általuk kijelölt sávban képesek a napsugarak merőlegesen esni a Földre.) A „fordulat” itt a napfordulóra utal.[4]
A tropikál a trópusokon is hordható könnyű szövetfajta.
Léon Teisserenc de Bort (1855 – 1913), a sztratoszféra felfedezője javaslatára vezették be a meteorológiába a „troposzféra” szót a légkör legalsó rétegére (az egyenlítő táján 18-19, átlagosan 10-12 km vastagságban[5]), a változások, mármint az időjárási változások szférájára.[6]
A XIX. század végéről származnak az élővilág különféle tropizmusainak, különféle hatásokra történő elmozdulásoknak, elfordulásoknak a nevei[7] (mint például a fototropizmus, geotropizmus, tixotropizmus). Számos virág követi a nap járását. Közülük Linné (1707 – 1778) a borágófélék családjába tartozó kunkorok nemének adta ennek megfelelően a Heliotropium nevet.[8] De heliotróp névre hallgat a háromszögeléshez használt, forgatható tükör is, mely a napsugarak tükrözésével[9] segítette a fehér embert amerikai területszerzéseiben. Mi több, a heliotróp egy féldrágakő neve is, melynek nevét id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XXXVII. könyve 60. fejezetében azzal magyarázza, hogy a heliotrópot egy edény vízbe téve erős napsütésben a sugarak színét vérszínűre fordítja (ne felejtsük, a heliotróp magyar társneve „vérkő”, angol társneve bloodstone). Hozzáteszi még, hogy csiszolt felülete jól tükrözi vissza a napsugarakat, és ilyenként a napfogyatkozás követésére is alkalmas, mert felszínén követhetjük a Hold mozgását. Elragadja azonban az indulat azon a ponton, amikor egyes mágusok mesterkedését arcátlan pimaszságnak minősíti, amikor azok a heliotróp kő és heliotróp virág (a kunkor) együttes birtoklóit bizonyos varázsigék elmormolása révén láthatatlansággal kecsegtetik.[10]

2-heliotrop

(közönséges) kunkor (heliotróp) és vérkő (heliotróp)

A XVI. századtól használják az „energia” szót a mai értelemben is, mely az ενεργός, energos, „aktív” jelentésű görög szóra megy vissza, szóelemzéssel: εν, en, „-ba” + έργων, ergon, „munka”: valami, ami munkába lendít. A szót „létező”, „megvalósult” értelemben használta még Aristoteles (Kr.e. 384 – 322), szembeállítva a lehetségessel („az, ami már akcióba lépett”), de a későbbi korok szóelemző hajlama leszűkítette a fogalomkört.[11] Rudolph Clausius (1822 – 1888) ennek mintájára mint „fordulatba” lépőt[12] vezeti be 1865-ben az entrópiát[13].
Zoetrópnak, képeket forgatással „megelevenítő” szerkezetnek nevezik a mozgóképek egyik ősét.[14]

4-atropos

A három moira egyike, Atropos, a „fordíthatatlan”, „hajthatatlan”, „kérlelhetetelen” az élet fonalának elmetszője. Nem meglepő, hogy a halálos nadragulyát a görögök róla nevezték el άτροπα-nak (atropa), ami ma a burgonyafélék családjába tartozó nem neve Linné (1717 – 1778) besorolása alapján.[15] A nadragulya angol neve kifejező: deadly nightshade, „halálos éji árny”. A magyar szó az olasz mandragola átvétele, mely a latin mandragorából ered.[16] Ennek forrása a görög μανδραγόρας, mandragoras, mely vélhetően a ritka nem-indoeurópi eredetű görög szavak közé tartozik.[17] (Mindamellett a Mandragora a burgonyafélék családjának egy másik neme.) Az atropin neve közvetlenül az atropáéból származik mint fő alkaloidájáé.[18]

3-nadragulya

nadragulya

Mind közül a legkülönösebb „fordulat” a trófea. Az ellenség visszafordítása, legyőzése áll a szó mögött, ebből ered a τροπή, trope, „legyőzés”, majd a harctéri fegyvermaradványok áldozati felajánlásából kinövő emlékműállítási szokás. Maga az emlékmű a τροπαίων, tropaion. Ebből származik a latin trophaeum, „győzelmi jel”.[19]


[1] त्रप्

[2] trope

[3] troubadour

[4] tropic

[5] a légkör szerkezete

[6] troposphere

[7] tropism

[8] Heliotropium

[9] http://www.surveyhistory.org/the_heliotrope1.htm

[10] A természet históriája, XXXVII / 60

[11] energy

[12] entropy

[13] Rudolph Clausius nevet ad az entrópiának

[14] https://meditori.wordpress.com/xix-szazad/

[15] Atropa

[16] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[17] mandrake

[18] atropine

[19] trophy

Reklámok

3 responses to “A trópusok, kunkorokkal

  1. Kedvenc ergodelméletem nevének eredete is a görög ergon, munka: Az azonos energiához (en-ergia, ahhhhh!) tartozó pontok alkotta hiperfelületen a dinamika, azaz az időbeli fejlődés tanulmányozása. Kulcsfogalma egyébként a Kolmogorov-Szináj entrópia, ha már a troposzoknál vagyunk. 🙂

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s