A végzetfától a hivatalnokig

1-clerodendrum-trichotomum

kései végzetcserje

Az árvacsalánfélék családjába tartozó végzetfák nemébe tartozó fajok puszta száma, tudományról lévén szó, teljesen bizonytalan. Van, aki 703-at sorol közéjük, mások szerint a tudományosan elfogadottak száma 327.[1] Neveik ízesek, egyiküké különösen közel állhat szívünkhöz a minap tárgyalt hitvitákra emlékezve. A kései végzetcserje tudományos neve Clerodendrum trichotomum. A fajnév, a trichotomum „háromosztatút” jelent, ami természetesen nem vonatkozhat se a sziromra, amely kis jóindulattal háromszögletű, de osztatlan, se a virágra, mely ötszirmú. Egyes források annyira elbizonytalanodnak, hogy a nyájas olvasó segítségét kérik.[2] Valamelyes nyomozás eredményeként azt állíthatjuk, a virágzat háromosztatú, azaz hármas csoportban jelennek meg benne maguk a virágok.[3] Ezzel túl is estünk a vizsgálatunk unalmasabb felén. Ugyanis esetünkben a meglepetéseket a nemnév tartogatja. A végzetfák számos faja részben Délkelet-Ázsiából vagy Japánból[4], mint a kései végzetcserje (mely Magyarországon is megterem[5]), vagy, mint sokuk tudományos nevéből is látjuk, részben Afrikából származik. A magyar elnevezés tükörfordítás, feltehető, hogy közvetlenül a németből került hozzánk (Losbaum). A Clerodendrum nemnév előtagja ugyanis a görög κλήρος, kleros, „sors”, „végzet” szóból származik, az utótag a δένδρων, dendron, „fa” szóból.[6] (Két színtiszta görög szóból állt össze egy latin, vagy legalább is latinos.) A nem különféle fajait Ázsiában gyógyításra használták és használják, amiből vannak, akik arra következtetnek, a gyógyhatás „szerencséje” adja a fa nevét.[7] Másoknak ([5], [6]) ezzel ellentétben szemet szúr, hogy a „végzet”, vagy még inkább a „sors” jelenthet jót is, rosszat is, merthogy, így elméletük, ez a gyógyhatás ugyancsak kérdéses, és ezeknek a növények fogyasztása gyakran vezethet kínos meglepetésekhez. Mindkét magyarázat fő hibája, hogy be nem vallottan spekulatív, ami abból is észrevehető, hogy a vadon élő növények túlnyomó többségének fogyasztása jár valamiféle élettani hatással, azaz valamennyiük fogyasztása „lutri” a kellő hozzáértés nélkül. Egy történeti alapú vizsgálat azonban tisztázza a helyzetet. E magyarázat szerint elsőként a nem két faját ismerték meg európai botanikusok, melyek Ceylonból származtak, és az ottani őslakosok mind a kettőt jóslásra használták. Az egyiket a jó szerencse, a másikat a balsors részleteinek kifürkészésére. Így már Linné (1707 – 1778) előtt elterjedt rájuk Európában az arbor fortunata („szerencsefa”) és az arbor infortunata („szerencsétlenségfa”) megnevezés.[8] Nemcsak a nemnevet adta Linné, hanem a megfelelő két faj nevét, a fortunatumot[9] és az infortunatumot[10] is. Linné számos növénygyűjteményt tekintett át, ő maga is hatalmas kollekciót hagyott hátra[11], melyet halála után is bővítettek. A róla elnevezett gyűjtemény számos példánya megtekinthető, így a Clerodendrum fortunatum[12] és a Clerodendrum infortunatum[13] is.


A nyomozást ugyan ezzel lezártnak tekinthetjük, de ne menjünk el szó nélkül a nemnevet alkotó két összetevő mellett se. A κλήρος, kleros görög szó eredetileg magát a „sorsvetést”, „sorshúzást” jelentette[14], így már meg sem lepődünk, hogy az indoeurópai kelh-, „levágni” gyökből ered, mely számos nyelv „vágott fájának” szavát is adja, például a német Holzot és a holland houtot. Belőle származik a latin clades, „rombolás” is. A görög szó „szerencse” jelentéséből ugyanúgy lett „parasztgazdaság”[15], mint ahogy az angolban „vagyon” jelentést is felvett a fortune szó. A vagyontárgyak átörökíthetők, és így a szó tovább szublimálódott, egészen az örökség egy szellemi kategóriájáig, a Tan átörökítéséig, és ebből fakad a „klérus” szó.[16] Az angol még tovább megy, amikor az immár világi szolgálatra kijelölt, írástudó személyt, azaz az írnokot, a hivatalnokot ez alapján clerknek nevezi.[17] A fahasábtól nem is hosszú az út a gyakran „favágó” munkát végző hivatalnokig…
Ehhez képest az utótag, a δένδρων, dendron, „fa”, méghozzá „élő fa” (vagyis szemben a nemnév előtagjával) eredetvizsgálata habkönnyű. Az azonos jelentésű doru indoeurópai szóból vezetik le.[18] (A „drón” viszont ehhez nem kapcsolható: eredete az indoeurópai dhren-, „méh”, „lódarázs”.[19])


[1] http://www.theplantlist.org/browse/A/Lamiaceae/Clerodendrum/

[2] bizonytalankodás a trichotomum fajnév eredetében

[3] a trichotomum fajnév eredetmagyarázata

[4] japán származás

[5] Magyarországon is termesztett dísznövény

[6] a Clerodendrum nemnév eredete

[7] http://www.european-trees.com/clerodendron.html

[8] http://www.arbor.be/arbor_catalogus/fiche/332465

[9] http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-42612

[10] http://www.theplantlist.org/tpl1.1/record/kew-42706

[11] http://mek.oszk.hu/05200/05218/05218.pdf

[12] http://linnean-online.org/6929/

[13] http://www.linnean-online.org/6928/

[14] κλήρος

[15] κλήρος: eredet, jelentésmódosulás

[16] cleric

[17] clerk

[18] δένδρων

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/drone

Advertisements

2 responses to “A végzetfától a hivatalnokig

  1. Visszajelzés: Újabb szerencsétlenkedések (az északi szajkó) | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s