A boldogtalan, a szent és a boldog

Ha most, amikor elvesztettem a képességet vágyam kielégítésére, egyúttal elvesztettem volna a szerelmet is Maga iránt, talán leltem volna némi vigaszt. Akkor ellenségeim olyan nyugalmat adtak volna nekem, amelyet Origenész bűnnel szerzett meg. Milyen szerencsétlen vagyok!

Pierre Abélard (1079 – 1142) feltételezett levele Héloïse-hez (1095 – 1164) 1128 körül
Hanny Norbert fordítása[1]

2-dagesci

d’Agesci (1756? – 1829?): Nő Héloïse és Abélard leveleit olvassa (1780 körül)

Kétkedően fogadtuk azt a véleményt, amely szerint Origenes Adamantios exegéta (írásmagyarázó) (182? – 254) önnön keze által szabadult volna meg a spirituális elmélyülésében őt csak akadályozó szerveitől. Érdekesebb, izgalmasabb volt azonban igaznak hinni a tettet, amelynek híre aztán futótűzként szaladt át a századokon. Abélard hittudósi munkásságát a maga (valóságos) érzékeny vesztesége természetesen nem zavarta. Ez vezetett összecsapáshoz a két egyházi doktor, vagyis ő maga, a Doctor Scholasticus és Clairvaux-i Szent Bernát (1090 – 1153), a Doctor Mellifluus („mézzel folyó”, mézajkú) között.
A kérdésben elvitathatatlan illetékességű szakember, XVI. Benedek üzenetet írt Az egyházon belüli egészséges viták szükségességéről. Az üzenet középpontjában ez a vita áll, ha nem is annak minden főbb pontjával, hiszen XVI. Benedek nemes céljának, az egészséges vitának a megteremtéséhez? helyreállításhoz? a doktorok vitájának egyik fő vonulatának bemutatása felelt meg. A vitának ez a vonulata pedig a hit egyik legfontosabb kérdését érinti.


A minap láttuk, hány és hány zsinat „olvasztotta” össze egyetlen értelmes lélekké a trichotomisták szerint a testhez rendelt két lelket, az animust és a spiritust. A vitában Abélard a hittételek gondolkodás alá vethetőségének tanát fejtette ki, aminek Clairvaux-i Szent Bernát hevesen ellenállt. Itt azonban nem állíthatjuk fel a mechanisztikus elméletet, hogy a vitában az „új” és a „régi” gondolkodásmód csap össze szokatlan nyíltsággal. Ugyanis Clairvaux-i Szent Bernát nem önkényes, az intellektus számára elfogadhatatlan hittételeket akar védelmezni vagy létrehozni. Ő attól tart, hogy Isten és ember misztikus, az ésszel nem megragadható kapcsolatának esetlegesen nem megfelelő reprezentációinak racionális indíttatású bírálata kárt tehet magában a kapcsolatban, amennyiben az erre irányuló hitet és reményt meggyengíti. Ugyanígy, akkor is tévednénk, ha Abélard-t mindenestül a francia racionalizmus ősatyjának kiáltanánk ki. Abélard döntő fontosságúnak tartja a hittudományt, sőt, ő alkotja a mai értelemben vett „teológia” szót is.[2] Vitájuk nem maradt meg ezen az elvi síkon. Abélard szabelliánus rokonszenvű felfogását, amely hajlamos a szentháromságot jelképnek tekinteni valóság helyett, az általa a Szentlélekkel azonosított Világszellemről vallott panteista nézete „súlyosbította”. A kor aristoteliánus felfogásával szemben platonista volt, aki Platonra (Kr.e. 427 – 347) mint a kereszténység előfutárára nézett.
1140 körül jutott el Clairvaux-i Szent Bernát haragja odáig, hogy II. Ince páphoz (1081 – 1143) forduljon.[3] Formálisan francia prelátusok (két érsek és három püspök) emelték a panaszt, amit Clairvaux-i Szent Bernát leveleinek „össztüze” támogatott meg.[4] Mint kifejtette, az elme azzal akar ütközni, ami felette és túl van rajta, azt vizsgálná, amely magasabb rendű nála, behatol Isten világába, és a hit misztériumait inkább megváltoztatja, mintsem megvilágítaná; ami zárt és lepecsételt, nem felnyitja, hanem gyökerestül kitépi, és amit önmagában nem tart kielégítőnek, semmisnek tekinti és visszautasítja, hogy higgyen benne. Ez a hang természetesen nem mutat semmiféle vitakultúrát, az erőszak és felháborodás jeleit látjuk inkább, ami mögött állhat egyházpolitikai megfontolás, azaz a pápa „lehengerlése”. A pápa elítélte Abélard nézeteit, bűnös könyveit pedig elégetni rendelte. Az ügyben összehívott Sens-i Zsinat elítélő határozatát az ítélet elfogadja, Abélard-t és más eltévelyedőket „új eretnekeknek” nevezi. Abélard mély megbánást tanúsít, amit Clairvaux-i Szent Bernát jóakarattal fogad. Ám hogy személy szerint ki égeti el legalább jelképesen a bűnös könyveit, a pápa saját kezűleg, ő maga, valószínűleg a beszámolók íróinak vagy megrendelőinek beállítódásához igazodó megbízhatatlan, legendás elem. Abélard Róma fele veszi útját. Megszáll Clunyben, ahol az apát, Petrus Venerabilis (1092? – 1156) nyájasan fogadja, sőt, megírja Rómába kibékülését vádlójával, amit a pápa kegyesen el is fogad. Ennek nyomán Abélard élete rövid hátralevő részét a kolostorban tölti.[5] Ám hogy valóban a kifürkészhetetlen Kegyelem útjai munkálnak ebben, kétséges. Egyes feltételezések Mammon közvetlen befolyására gyanakodnak. Abélard vagyonra tett szert Bretagne-ban, ami megolajozhatta a megbocsátás gépezetét.[6]

1-abelard

Epstein (1880 – 1959): Héloïse és Abélard síremléke. Párizs, Père Lachaise

Halálával nem csitultak el a hullámok. A Liége-i Boldog Saint-Thierry Vilmos (1085? – 1148), Clairvaux-i Szent Bernát hűséges hitbéli fegyverhordozója az 1144-ben az akkor még nem régen alapított karthauzi rend barátainak írt híres Aranylevélben (melyről nemrég emlékeztünk meg), még mindig nagy indulattal ír a nagy ellenfélről:

…amit „Abelárd Péter ellen” írtam – aki miatt nem fejezhettem be az előbb említett művet, mivel úgy gondoltam, nem tehetem meg, hogy idebent átadom magam az oly édes nyugalomnak azok után, hogy ő odakint oly kegyetlenül, amint mondani szokás, kivont karddal feldúlta hitünk határvidékeit…[7]


[1] Abélard levelezése

[2] XVI. Benedek üzenete

[3] Clairvaux-i Szent Bernát a Szentszékhez apellál

[4] Abélard ügye II. Ince előtt

[5] Petrus Venerabilis clunyi apát közbenjárása

[6] http://www.abaelard.de/030029senseng.htm

[7] http://www.kartuzija-pleterje.si/text/Aranylevel.pdf

Advertisements

3 responses to “A boldogtalan, a szent és a boldog

  1. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s