Laoszról laikusan

1-southeast-asia_1400_ce

A millió elefánt és a fehér ernyő királysága 1400-ban (pirossal)

Kínai kutatók a VIII. századra teszik Khun Borom életét, melyet a Nidan Khun Borom ír le (Khun Borom története), és a történelmi thai országegyesítő királlyal, Piluogével (697 – 748) azonosítják. A legendás király ebben többek között elénk tárja a lao nép eredetét. Egy hatalmas isten, megelégelve a földi erőszakot, árvizet bocsát a gonosz emberiségre bűnhődésül. Három vezér menekül meg és egy segítségükre rendelt bivaly. Együtt jutnak el Muang Then földjére (melyet ma a vietnami Ðiện Biên Phủnak feleltetnek meg). Miután a bivaly segítségével jártasságot szereznek a rizstermesztésben, a bivaly meghal. Koponyájából az orrlyukakon át tökindák tekerednek elő. A tökből sarjad újra az ember. Amely tököt a vezérek égetővassal nyitnak fel, abból származnak a sötét bőrűek, amelyiket vésővel, abból a sápadtabb bőrszínű laók.[1] Se ebben a legendás etiológiában, se másutt nem lelni nyomára a máskor megbízhatónak bizonyult forrásunknak arra a feltételezésére, hogy a nép és országa ősatyja egy bizonyos Lao lett volna, melyből a mai Laosz neve eredne.[2] Ezzel szemben a nyelvtudomány álláspontja az, hogy a lao nép nevének eredete megfejtetlen.[3] 

A birodalom valóságos megalapítója Pagnafangum (1316 – 1393), aki khmer támogatással létrehozza az 1354-től 1707-ig tartó ລ້ານຊ້າງຮົ່ມຂາວ-t, Lan Szang Hom Khao királyságot, melynek puszta neve is, bármennyire militáris hangulatot is sugalljon, felemelkedik a mitikus eredettörténet költőiségéhez: „Millió elefánt és fehér ernyő”.[4] Ai-lao néven a terület és a nép már régi vietnami és kínai szövegekben is előfordul, de ennek sem a többek között Délnyugat-Kínában élő lue (ລື້) néphez, sem a kínai , lao, „öreg” szóhoz nincs köze.[5] Maga Laosz kínaiul 老撾, Laowo. Az első jel, a lao megegyezik az „öreg” jelével.


Érdekes módon a kínai nyelvben tréfás gonoszkodással egy másik népet is „öregnek” mondanak: az oroszokat. 老毛子, lao mao cz annyit tesz, „öreg szőrös gyerek”. A nem hízelgő elnevezés 1900-ból ered, amikor II. Romanov Miklós cár (1868 – 1918) átlépte az Amurt, és bár éppen ott és éppen akkor Kuang Hszü császár (1871 – 1908) heves tűzzáporral fogadta, az orosz uralkodónak sikerült hatalmas területeket kiszakítania Mandzsúriából. A kínai nép nagy tömegei először találták szembe magukat nagy tömegű szőrös emberrel.[6] Mindamellett (a konyhából etimologizálva) nem fojthatom magamba, hogy az elnevezés valódi célja a szembeállítás volt a kulturált, finom emberekkel, akik annak idején már Lao-cz (Kr.e. 605? – 531?) mesteri tanításán nevelkedtek. Lao-cz, az „öreg gyerek” kínai írásjelekkel 老子, a két jel közé szúrták be a „szőröst”.

2-russian_men-of-war_in_amur_river-1910-okt-10-12

az amuri tűzharc 1900. október 10-12-én


Amikor a franciák 1893-ban gyarmatosítják a mai területére visszahúzódó és addigra három királyságra darabolódott területet, a királyságokat, a „laókat” újraegyesítik, amelynek neve így a francia többes szám képzése folytán Laos, azaz, magyarul, Laosz. A szóelemző írásmód szerint a szóvégi „sz”-t tehát nem kellene ejtenünk.[7]

3-viggianello

a Lao Viggianellónál

Nagyot ugrunk. A calabriai Lao folyó, a környező nép és terület, rajta a szibarita alapítású egykori Laos várossal[8] a latin Lausból eredezteti nevét, az a görög Λᾶος-ból (Laos), lévén a terület Magna Graecia része. E ponton forrásunk érzékeny ponton téved, amikor a görög szót Λαός-nak (Laos) írja[9], megegyezően a „nép” szavával, a λαός-szal (laos). A legmerészebb fantáziák sem merészkednek odáig, hogy a Λᾶος, Laos partjain élő nép nevét ebből származtassa. Az ázsiai lao népnek sincs köze ezekhez a szavakhoz. A különös véletlen mégis összekapcsolja a görög és az ázsiai szót.
Az előhellén nyelv jelentős kutatója, Robert Stephen Paul Beekes azon a véleményen van, hogy ugyan a görög λαός, laos, „nép”, majd ebből „tömeg”, „sereg”, „katonaság” szót összefüggésbe hozzák úgy a hettita lahh, „hadjárat” és az óír laech, „harcos” szavakkal, hangtani okokból valószínűbb az előhellén származás. A λαϊκός, laikos jelentése: „népből származó”. Az ófrancia lai, az angol lay így, a képzetlensége folytán az igazi spirituális, egyházi tudással nem bíró „laikust”, világi személyt jelentette, ami a XIX. század elejére visszaállt az ősi indíttatású „hozzá nem értő”-re is, nyilvánvaló pejoratív hangulattal.[10] A távolban hasonló utat járt be a lao szó. Talán éppen közeli földrajzi és nyelvi rokonságuk miatt a thai népből némelyek lenézően beszélnek a laókról, és a nyelvükön a ลาว, lao „durva, faragatlan fickó”-t is jelent. Ha az egybeesés teljesen különböző nyelvfejlődés eredménye lenne is, annak puszta ténye, hogy a szomszédokra nézve sértő jelentés nem tűnik el, mindenképpen árulkodó.


[1] http://dictionnaire.sensagent.leparisien.fr/Khun%20Borom/en-en/

[2] Laos

[3] lao

[4] https://books.google.hu/books?id=0smGIn5WJhEC&pg=PA33&lpg=PA33

[5] ai-lao

[6] az oroszok kínai gúnyneve

[7] http://www.fodors.com/community/asia/is-it-lao-or-laos.cfm

[8] a Lao folyó Calabriában

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/Lao

[10] lay

Reklámok

4 responses to “Laoszról laikusan

  1. Ne feledkezzünk meg a jó öreg Pathet Lao

    https://www.britannica.com/topic/Pathet-Lao

    frontról sem, aminek a sikeres harcai, előnyomulásai végigkisérték a középiskolás éveimet!

    Kedvelés

  2. Ooooops! A Wikipedia link meglepően tartalmas, színvonalas:

    https://en.wikipedia.org/wiki/Pathet_Lao

    Kedvelés

  3. Visszajelzés: Orgonák | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s