Sztálin Szibériában

Не помните ли фамилию Кобы? Привет, Ульянов
Nem emlékszik Koba családnevére? Üdvözlettel, Uljanov

Lenin (1870 – 1924) levele Grigorij Jevszejevics Zinovjevhez 1915. augusztus 3-án

Большая просьба: узнайте фамилию Кобы.
Nagy szívességre kérem: tudja meg Koba családnevét!

Lenin levele Vjacseszlav Alekszejevics Karpinszkijhoz (1880 – 1965), 1915. november 9-én[1]

Mi történhetett, hogy a bolsevik frakció régi harcosának, Sztálinnak (1878 – 1953) a családneve ennyire elhomályosult a mozgalom vezetőinek emlékezetében? A magyarázat nem korlátozódhat Lenin egészségi állapotára, hiszen a levelek keltezéséből azt olvassuk ki, három hónap kevés volt Zinovjevnek, hogy a maga emlékezetébe idézze. Hosszú sora van ennek, mely azonban nem annyira unalmas, mint a Krátkij kursz, azaz az SzK(b)P rövid története.

2-roman_malinovsky-1913

Roman Vaclavovics Malinovszkij (1876 – 1918) 1913-ban. Öt évre rá Grigorij Jevszejevics Zinovjev (1883 – 1936) feljelentése alapján lőtték agyon

Az Ohrana, az 1882-ben létrehozott cári titkosrendőrség virtuóz ügynökével, Roman Vaclavovics Malinovszkijjal kell kezdenünk, a munkásmozgalom közkedvelt aktivistájával. Amikor Juliusz Martov (1873 – 1923), a mensevik frakció vezetője gyanút fogott és ezt 1913-ban írásban közölte Leninnel, Lenin nem hitt neki és kiállt Malinovszkij mellett. Sztálin ekkor Martov szintén mensevik aktivistákból álló családján, azaz húgán, Ligyija Oszipovna Cederbaumon (1878 – 1963) és Ligyija férjén, Fjodor Iljics Danon (1871 – 1947?) keresztül megüzente Martovnak, megbánhatja, ha a mensevikek tovább intrikálnak Malinovszkij ellen.

A Dan (is) felvett név, az eredeti Gurvics, a Horowitz név egy változata. Csak azért említem, mert Malinovszkij magyar megfelelőjének (mutatis mutandis), Mikes Tamásnak (1940 – 1999) is ez volt egyik besúgói neve (Dán István).[2]

A párt régi tagja, Miron Jefimovics Csernomazov (1882 – 1917), a párizsi központi lap, a Szociáldemokrata főszerkesztője hazatérése után a Pravda főszerkesztője lett. Hamarosan rövid időre letartóztatták és beszervezték az Ohranába.[3] Az előidejűség ősi szabálya szerint nyilván nem ez volt az oka annak, hogy Malinovszkij őt javasolta Leninnek a posztra, a javaslat hátterében mégis az Ohrana állt. Csernomazov ugyanis kérlelhetetlen ellenfele volt a mensevikeknek, és a cári rendőrség abban volt érdekelt, hogy az ellentét a mensevik és bolsevik frakció között fennmaradjon. Ilyen módon Sztálin jelöltje a Pravda főszerkesztői posztjára, a mensevikekkel barátságosabb Sztepan Sahumian (1878 – 1918) kiszorult. Malinovszkij a lelepleződés legkisebb veszélye nélkül folytatta ügynöki tevékenységét. Az ő besúgásai alapján tartóztatták le Grigorij (Szergo) Konsztantyinovics Ordzsonikidzét (1886 – 1937) 1912-ben, Jakov Mihajlovics Szverdlovot és Sztálint 1913-ban. Utóbbira egy bálon került sor, melynek bevételei a bolsevik frakciót illették. Az ügy érdekében az elmenni vonakodó Sztálinnak Malinovszkij kölcsönzött öltönyt és selyem nyakkendőt. Éppen egymással diskuráltak, amikor a detektívek lecsaptak. Malinovszkij utána kiáltott: „kiszabadítlak!”. Nem egészen ez történt.[4]


Képzavarral, Sztálin rövid úton a rendkívül hideg időjárásáról hírhedt szibériai Turuhanszk körzetbe került. Mondhatni ajkára fagyott a mosoly. Egészségére, körülményeire panaszkodó leveleket írt haza, sürgette kiszabadítását, ám a pénzgyűjtő akció, hogy-hogy nem, valahogy megfeneklett. Azokban az időkben Malinovszkij volt az egyetlen bolsevik vezető, aki nem emigrációban vagy fogságban élt. Malinovszkij Sztálin szökési kísérletét természetesen jelentette, mire gyors döntés született: azonnal tovább kell toloncolni a még északibb, mintegy 100 kilométernyire levő Kureikába (a Kurejka írásmódot is használják a magyar nyelvű források).

3-terkep

Ott már Szverdlov fogadta, akivel rövid időre szobatársak lettek. A körülmények egy pártapparatcsik számára valóban szokatlanul nehezek voltak. Aligha maradtak volna életben, ha nem rendelkeznek be önellátásra. Ám a vidék bőséges volt halakban és vadakban. Nem csoda, hogy Sztálin egészségi állapota látványos javulásnak indult.

4-kureika

a Kureika folyó

Később Lev Davidovics Trockij (1879 – 1940) a szemére vetette, hogy ezekben az években semmiféle elméleti munkát nem folytatott, pedig ideje bőven lett volna rá. Igaza volt, néhány levéltől eltekintve, melyek között panaszkodó és barátságos egyaránt volt (például Malinovszkijhoz), Sztálin valóban nem foglalkozott a bolsevizmus elvi megalapozásával. Híre elhalványult, már a nevére is alig emlékeztek.

5-turukhanszk

Jakov Mihajlovics Szverdlov szobája a száműzetésben, majd az Összoroszországi Központi Végrehajtó Bizottság elnökeként

Szverdlov leveleiből tudjuk, hogy Sztálin „a magánéletben meglehetősen individualista” volt. A házimunka javát Szverdlovra tolta, mint az Sztálin sógornőjének, Anna Szergejevna Allilujevának (1896 – 1964) a visszaemlékezéseiből tudható. Nyikita Szergejevics Hruscsov (1894 – 1971) az emlékirataiban még messzebbre megy. Ő úgy tudja, Sztálin nem bajlódott a mosogatással, a tányérokat egyszerűen a kutyájára bízta, és a boldog állat azt tisztára nyalogatta. Mindennek a tetejébe a kutyát Szverdlov becenevén, Jaskának hívta, mert élvezte, ahogy mindketten ugranak a szavára. Minden okunk megvan rá, hogy kételkedjünk Hruscsov adomáiban. A kutyát történetesen Tiskának hívták.[5] (A hazugság forrása természetesen Sztálin is lehetett.)

6-sztalin-szamuzve

Goncsarov (1873 – 1955): Sztálin a turuhanszki száműzetésben (1949)

Mikor már végképp nem tudtak közös háztartásban élni és útjaik elváltak, Sztálin a Pereprigina családdal kötött szorosabb kapcsolatot.

7-ligyija

A boldogtalan Ligyija Platonovna Pereprigina (1900 – 1964)

A tizennégy éves Ligyija Platonovna Perepriginával szerelmi viszonyt kezdeményezett. Sztálin felvigyázója ezt rossz szemmel nézte, és konfliktusok ökölharccá fajult. Meglepőnek tűnhet, de a körzeti rendőrparancsnok, Ivan I. Kibirov Sztálinnak adott igazat. A szintén grúz földön született oszét parancsnok különösen jóban volt Sztálinnal, nagy mozgási szabadságot adott neki. Jó okkal feltehető: annak ígérete fejében, hogy Sztálin nem fog újabb szökést megkísérelni. Efféle kényelmi megállapodások gyakran jöttek létre száműzöttek és hatósági vezetők között. Éppen ezért a bizalmi kapcsolatra alapozva nem lehet arra gyanakodni, hogy Sztálin is besúgóvá vált volna, amit pedig olykor feltételeznek.[6] A rendőrparancsnok nemcsak szemet hunyt a szerelmi kapcsolat folytatása felett, de új felvigyázót rendelt mellé, a kifejezetten barátságos Mihail Alekszandrovics Merzljakovot. Mikor a sztálini időkben Merzljakovot üldöztetés érte a cári rendőrségben ellátott feladata miatt, levélben fordult egykori rabjához, és csodák csodájára Sztálin meleg hangú felmentő levelet bocsátott a rendelkezésére.[7]
Szóbeszédek indultak meg, hogy a kis Ligyija megesett. Baljós és vidám regéknek egyaránt forrása lehet az elszigeteltség és a zord időjárás, mint Európa sok mitológiájának születésében látjuk. Ám az 1949-ben született Jurij Alekszandrovics Davidov állítását, amely szerint nagyanyja és Sztálin közös fiúgyermekének a fia, génvizsgálat tanúsítja. Orosz génvizsgálat, szibériai újság szerint.[8]


Szabadulása után Sztálin 1917. március 12-én érkezett Petrográdba[9], ahonnan kezdve mind múltja, mind jövője egyre rózsásabbá vált. Sokak tragédiájára munkakedve is visszatért.

1-gorkij

Prokofjevics (1900 – 1978): J. V. Sztálin, V. M. Molotov és K. J. Vorosilov A. M. Gorkij betegágyánál (1940)

 

Zinovij Alekszejevics Peskov (1884 – 1966) francia diplomata és tábornok Jakov Mihajlovics Szverdlov (1885 – 1919) bátyja volt. Kikeresztelkedésekor vette fel keresztapja, Gorkij (1868 – 1936) eredeti vezetéknevét. Családja kiközösítette, az országból 1904-ben távozott Kanadába

 


[1] http://www.gatehouse.ru/lenin/esho/erofeev.shtml

[2] Mikes Tamás

[3] Csernomazov

[4] a „másik” Malinovszkij

[5] Sztálin kutyája

[6] http://kprf.perm.ru/golos-partii/analitika/stalin-osetin/

[7] Sztálin Szibériában

[8] Sztálin unokája (?)

[9] Sztálin szabadul

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s