Majorca
Tisztelt N. barátom irányította rá figyelmemet a βάλλειν, ballein, „dobni” görög szó szerteágazásaira. A feladat egyszerre könnyű és nehéz, hiszen törzshelyeinken valóban bőséges adatok állnak rendelkezésre, ugyanakkor érdekes „látnivalók” akadnak olyan szavakban is, melyek eredete után nem ennyire gyors a nyomozás. Kezdjük egy ilyen szóval. Amely a „Baleárok”. Amint Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) Földrajzi feljegyzései II. könyvének 5. fejezetéből is tudhatjuk, a szigetek megnevezésére a görögök a Gymnesiai szót használták.[1] Minthogy a Kr.e. III. században Alexandriában alkotó Lykofronos Alexandra című költeményében a következőképpen ír (már ha ő írja egyáltalán): 
(Oi d’amfiklystus khoiradas Gymnesias sisyrnodytai karkinoi peplokotes akhlainon ampreususi nelipoi bion, triplais dikolois sfendonais oplismenoi. on ai tekusai ten ekebolon tekhnen adorpa paideususi nepius gonas.)
Mások meg a tenger mosta, páncélos rákokhoz hasonló baleári sziklákhoz hajóznak, ahol ruhátlanul, mezítláb élik végig életüket, három-három kétágú parittyával felfegyverkezve. Anyjuk ivadékaiknak a lövőművészetet ételmegvonó szigorral tanítják.
A szigetek görög neve alapján értelemszerű a feltételezés, hogy lakóinak itt olvasható szokása adta nevüket. „Meztelen” görögül γυμνός, gymnos. (Hogy ebből milyen úton lett „gimnázium”? A kérdést korábban megvizsgáltuk.) A „Baleári” szót viszont nem a lakói hiányos öltözékéből, hanem harcmodorukból, a kővetésből próbálják levezetni.[2] A korábban uralkodó tetszetős magyarázatot azonban megtorpedózták. Minden bizonnyal a sziget korai lakói, a föníciaiak Baál főistene a név eredete.[3]
Szintén homályos eredetű mind a „bál”, alkalom és terem a táncra, azaz a ballóra, mind maga a ballo, mind a tánczenére írt vers, az óprovanszál ballada.
Ezek természetesen ugyanarról a tőről fakadnak, megfelelően egymásra épülve. Az egyik kézenfekvő magyarázat a latin (és olasz) ballare, „táncolni” szót az indoeurópai bal-, „rázni”, „táncolni” gyökből vezeti le (figyeljük meg a sok évezredes fogalmi közelséget) az ógörög βαλλίζειν, ballizein, „táncolni” szón keresztül.[4]
A βάλλειν, ballein görög szó indoeurópai gyöke, a gwele-, „dob” ettől eltér. Ám egy ravasz okfejtés a „táncot” mint „testbedobást” mégis inkább ebből az eredetből vezetné le.
A βάλλειν, ballein világos, minden kétséget kizáró alapja a „ballisztika” szónak.[5] Rögtön jegyezzük meg, hogy a ballisztika tudománya bármennyire is alkalmas labdák röptének kiszámítására, maga az angol ball, „labda” szó máshonnan ered, amint arra korábban már kitértünk.
A kúpszeletek közül az ellipszissel már foglalkoztunk. Itt az alkalom kitérni a másik kettő szavának eredetére. Az ellipszisről szólva megemlítettük, hogy az elnevezések Apolloniostól (Kr.e. 262? – 190) származnak. Míg az ellipszis a kúppalástot metsző sík „hiányos”, azaz kisebb szögére utal, a hiperbola esetén a metsző sík szöge az alaplap síkjához képest nagyobb, mint az alkotóé, a paraboláé viszont azzal egyenlő. Ebből származik a görög παραβολή, parabole, „mellévetett”[6] és a ὑπερβολή, hyperbole, „túlvetett”[7]. Ezen az alapon persze az ellipszist ὑπόβολή-nek (hypobole), „hipobolának”, vagyis „alávetettnek” kellene nevezni.
Az irodalomtudomány magába olvasztotta a kúpszeleteket. Az ellipszis kihagyás, elhallgatás; a hiperbola túlzás – idáig még rendjén is volna –; a parabola azonban példázat. Végül is ez is érthető: „mellévetés”. A nyelvfejlődés különös útjai azonban meglepő fordulatot vesznek. A népi latinban a parabola, jelentésélesüléssel „szó” lett, ebből származik az olasz parlare és a francia parlar, „beszélni”.[8] És innen már csak egyetlen lépés a „parlament”.[9]
A legnépszerűbb „vető” mindamellett a Kr.e. V. században élt Myron elveszett, de másolatokból jól ismert Diszkoszvetője, a Δισκοβόλος, Diskobolos vagy latinosan Discobolus.[10]
Hírességében talán nem, de szépségében bizonyára felülmúlja a másik nagy vetőt, mindannyiunk kellemetlen ismerősét, a sátánt. A „szétdobni”, „szétvetni” jelentésű διαβάλλειν-ből (diaballein) a virágos szóhasználatú egyházi görögben a sátánra alkalmazott szó „szétvető”, a διάβολος, diabolos lett. A késő latin diabolus számos európai „ördög” szó alapja, de fejlődése az angolban különösen érdekes. Az óangol deofol, „ördög”, „hamis isten” lett a mai angol devil, „ördög” szavának alapja. A gót diabaulusból fejlődött ki az ófelnémet tiufal, ebből a mai német Teufel.[11]
Anabolikus az a szteroid, amelyik feldobja az embert (αναβάλλειν, anaballein).[12] A μεταβάλλειν, metaballein „túldobni”-t jelent, azaz „változtatni”-t. És vajon változtat-e meg bennünk valamit radikálisabban más, mint az anyagcsere, a metabolizmus?[13]
Az átvitt jelentésű leszármazottak talán a legérdekesebbek. Közéjük tartozik a „szimbólum”, a görögben συμβόλων, symbolon mint „együtt dobott”. A késő latin symbolum ennek megfelelően „hitvallás”. A Nikaiai Hitvallás, azaz a katolikus mise Credója, a Symbolum Nicenum. Karthágói Szent Ciprián püspök (200? – 258) már kétségtelenül használja (jóval a 325-ös Nikaiai Zsinat előtt) ilyen értelemben a szót az Apostoli Hitvallásra.[14] Vannak, akik szerint ő elsőként.[15]
Az εμβλήματος, emblematos mint „beszúrt”, „közbevetett” rész, díszítés a latinban embelmaként beékelt díszítőelem, melyet tartalmi kivonatként is értelmezhettek. Így fejlődött ki az „embléma”.[16] Végezetül álljon itt előttünk a „probléma” maga. Ennek őse a προβάλλειν, proballein, „elővetés”, „felvetés”, mely azonban nemcsak a tudományhoz találta meg az útját a görög geométereken keresztül, de mint πρόβλημα, problema, és az ezt átvevő latin problema „hegyfokot”, „akadályt” is, amely a „probléma” szónak a mai másik értelméhez is elvezetett.[17]
[2] http://runeberg.org/salmonsen/2/2/0602.html
[3] https://en.wiktionary.org/wiki/Balearic
[4] https://en.wiktionary.org/wiki/ballare
[10] https://onartandaesthetics.com/2016/04/12/discobolus-of-myron/
SUNYIVERZUM 
“Az irodalomtudomány magába olvasztotta a kúpszeleteket.” Szép.
KedvelésKedvelés
Visszajelzés: A paláver és az újabb kori amerikai költészet | SUNYIVERZUM