A fenol és a fény egyéb útjai

καὶ τὸ φῶς ἐν τῇ σκοτίᾳ φαίνει, καὶ ἡ σκοτία αὐτὸ οὐ κατέλαβεν.
kai to fos en te skotia fainei, kai e skotia auto u katelaben.[1]

És a világosság a sötétségben fénylik, de a sötétség nem fogadta be azt.

Ján. 1:5[2]

A Bibliában a „fényleni” valóságos kulcsszó. Görög alakja, a φαίνειν, fainein abból az indoeurópai, különféle leírásokban bhel-, bleh-, bheh-, „fényleni” gyökből ered, mellyel már foglalkoztunk. A közvetítő itt az előhellén phanno volt.[3] A vallások érthetően fordulnak ehhez a szóhoz, így a görög mitológia is. Okeanos (sokak szerint titán) mintegy háromezer gyermeke közül nem soknak nevezte fel nevét az utókor. Köztük van Persefone játszótársa, Faino, aki az elrabláskor is jelen volt.[4]

1-rembrandt

Rembrandt (1606 – 1669): Proserpina elrablása (1631 körül). Az egyik elmosódó háttéralak akár a fénylő Faino is lehet

A kémiában egy ponton a feltűnése viszont meglepőnek mondható. 

2-fenol

A fenol nagyjai: Friedlieb Ferdinand Runge (1795 – 1867), Auguste Laurent (1807 – 1853), Charles Frédéric Gerhardt (1816 – 1856)

Friedlieb Ferdinand Runge neve a vegytan történetében illusztris. Nemcsak a koffeint izolálta elsőként 1819-ben[5], de a karbolsavat is. Erről számol be 1834-es, Ueber einige Produkte der Steinkohlendestillation (A kőszénlepárlás egy termékéről) című cikkében, és a nevet is ő adja (Karbolsäure).[6] Tiszta alakban elsőként Auguste Laurent állította elő 1841-ben, amint azt egy 1841-es, Mémoire sur le phényle et ses dérivés (Feljegyzés a fenilgyökről és származékairól) című cikkében közzéteszi.[7] Máris kezdhetünk gyanakodni a „fenil-” feltűnése miatt, nem is alaptalanul. Ugyanis maga Laurent már 1836-ban javasolja a fenilgyök nevének a phène-t. Erről mintegy mellékesen ír egy másik fontos cikkében, a Sur la chlorophénise et les acides chlorophénisique et chlorophénèsique (A klorofénról, a hexakloro-bifenilolról és a klorindoptiksavról) – a benne leírt anyagok megfejtése is bonyodalmakba ütközik.

4-phenol-crystals

Röviden el is magyarázza indokait. A benzol (angol neve benzene, francia neve benzine) végtére is a gyök alapja, és a benzolt a világítógázban találták meg. Indokolt tehát a „fényleni” görög szavából kiindulni a névadáskor.[8] (Téves magyarázatokkal[9] szemben arról nincs szó, hogy magát a benzolt keresztelte volna el így.) Végül Charles Frédéric Gerhardt volt az, aki megalkotta magát a „fenol” szót (phénol), itt sem fő témája gyanánt 1843-ban írt cikkének, a Recherches sur la salicine-nek (A szalicin kutatása).[10]

5-carbolic_soap

karbolszappan

3-phenolA fenol erős fertőtlenítő, még mai napság is alkalmazzák. Kiterjedtebb azonban a használata vegyipari szintézisek kiindulópontjául. Tömény állapotban irritálja a nyálkahártyát, de mérgező hatásáról eltérőek a vélemények. Végtére is a skót whiskyket füstös ízűvé tevő tőzeg égetésével jelentékeny mennyiségű fenol és származéka kerül az italba, és évszázadok óta alkalmazzák a receptet.[11] „Csodás” vonása, hogy kevés (mintegy 10%-nyi) víztől elfolyósodik (phenolum liquefactum), és az így keletkező olajos folyadék maga ugyan szintén oldható vízben, de nem gyorsan és nem tetszőleges töménységben.[12]


A görög szó, a φαίνειν, fainein mint a „fenol” nyelvi alapja számos fenolszármazék nevének ősforrása. De mint „felragyogó”, „megnyilvánuló” is elért bizonyos szerényebb sikereket. Például a genetikában. Amikor egy-egy gén hatásának megmutatkozó, mondhatni látható jeleiről beszélünk (amelyek a gén elterjedésének fő mozgatói), ezt a gén fenotípusaként vagy fenotipikus hatásaként emlegetjük. Itt ugyanez a görög eredet áll a háttérben.[13] Ám a görög szóból alakult a szintén görög φαντάζειν, fantazein, „láthatóvá tenni”, melynek mintegy túlkapása az ábrándképek, azaz fantomok megjelenítése, görögül a φάντασμα, fantasma, ami a latin phantasmába ment át („jelenés”, „kísértet”).[14] A görög φαντασία, fantasia a belőle fakadó latin phantasiával együtt már a megjelenítés képessége, a képzelőerő.[15]


Ám a mifényszavunknak mindehhez semmi köze. A kutatók bizonytalanok. Talán ősi, finnugor szó, és tőrokonságban állhat a „fehérrel”.[16]


[1] http://www.greekbible.com/index.php

[2] http://biblia.hit.hu/bible/21/JHN/1

[3] φαίνειν

[4] Faino

[5] http://www.chm.bris.ac.uk/webprojects2001/tilling/isolation.htm

[6] Ueber einige Produkte der Steinkohlendestillation

[7] Mémoire sur le phényle et ses dérivés

[8] Sur la chlorophénise et les acides chlorophénisique et chlorophénèsique

[9] phene

[10] Recherches sur la salicine

[11] tőzeggel füstölt skót whiskyk

[12] phenolum liquefactum

[13] http://www.dictionary.com/browse/pheno-

[14] phantasm

[15] fantasy

[16] Etimológiai szótár

Advertisements

2 responses to “A fenol és a fény egyéb útjai

  1. Hej, a koffein és a füstös ízű, skót whisky: Ez a bejegyzés már rossz nem lehet! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s