Maraton és édeskömény

…He flung down his shield,
Ran like fire once more: and the space ’twixt the Fennel-field
And Athens was stubble again, a field which a fire runs through,
Till in he broke: ”Rejoice, we conquer!”

Browning (1812 – 1889): Pheidippides[1] (1879)

…Pajzsát a földre levetette ő,
Még egyszer, mint tűz, iramodik: a tér a köménymező
És Athén közt tarlóvá lett, mit felemészt a láng,
Míg kiszakadt belőle: győztünk! vigadjunk hát!

Νενικήκαμεν! (Nenikekamen!) Győztünk! Feidippides († Kr.e. 490) szobra a maratoni országúton

Erős közvetett bizonyítékunk van rá, hogy a költemény címadója, Feidippides († Kr.e. 490) a görögök maratoni csatanyerése után nem rohant az onnan mintegy 40 kilométerre fekvő Athén piacára ezzel a diadalkiáltással ajkán mint utolsó szóval: a mesélés, színezés iránt rendkívül fogékony Herodotos (Kr.e. 484? – 425) nem tud az esetről.[2] Ahogy a legendás történet eredetét visszafejtik, kiagyalójának Plutarkhos (46? – 127?) tűnik.[3] Browning verse mindamellett óriási hatást gyakorolt Michel Jules Alfred Bréal (1832 – 1915) akadémikusra és Pierre de Frédyre, Coubertin bárójára (1863 – 1937), a jelenkori olimpiai játékok atyjaira, hogy a maratonfutást felvették a műsorszámok közé.[4] 

valasztoA „köménymező” helyett az „édesköménymező” szó jobban visszaadná a lényeget, különböző fajokról lévén szó. Browning a jelek szerint pontosan tisztában volt vele, hogy Maraton a nevét a közeli édesköménymezőkről nyerte. Ógörögül az édeskömény μάραθον, marathon.[5]

2-edeskomeny

A zellerfélék családjába tartozó édeskömény tudományos nevét, a Foeniculum vulgarét (szó szerint: „közönséges édeskömény”) Philip Miller (1691 – 1771) adta.[6] A latin nemnév a fenum, faenum, „széna” „termény” kicsinyítéséből származik.[7]3-edeskomeny
A növénnyel természetesen már id. Plinius (23 – 79) is foglalkozik. A természet históriája XX. könyvének 5. fejezetében az édesköményről a maga szokásos csodaváró lelkesedésével emlékezik meg. Úgy tudja, a bőrét levedlő kígyó előszeretettel fogyasztja, és tényként említi, hogy a kígyó a növény nedvével javítja látását. (Id. Pliniust itt sem zavarják a tudományos bizonyítás elvi akadályai.) Ezt ellesve (a maga rossz szemével) az ember is erre használja: mikor az édeskömény valósággal túlduzzad a bimbóitól, leszüreteli, napon szárítja, majd mézzel készít belőle kenetet. Ezekből a készítményekből az ibériaiak a legkeresettebbek. Ha tovább lapozunk, a következő fejezetben a faj egy nagyobb termetű változatáról olvashatunk, a hippomarathronról, „ló-édesköményről”.

4-tatorjan

tátorján

A növénynevet sokféleképpen próbálják megfejteni. A leggyakoribb, hogy valamely tátorjánfélével azonosítják. Szinte bizonyos, hogy nem ugyanaz, mint a lókömény (vagy lókapor), mely németül Pferdekümmel vagy Roßkümmel; itt mindkét előtag „lovat” jelent.[8] Ezt csak az egyes nyelvek fejlődésének példájaként említem: évezredek óta a „ló-” jelző nagy méretre utal. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a XVI. századi spanyol nyelvben ugyanezt a jelenséget megfigyeljük. II. Fülöp (1527 – 1598) még trónörökösként kapott ugyanis egy borjúbőrre írt, gazdagon díszített példányt Pedanios Dioskorides (40 – 90) Gyógyászati anyagok című művének spanyol fordításából, és ez a példány ma is megtekinthető.[9] Ennek III. könyvében Pedanios Dioskorides ugyanebben a felépítésben tárgyalja a két növényt. Nem zárhatjuk ki, hogy ismereteinek egy részét id. Pliniustól vette át, mindamellett a csodák felsorolásában jóval mértéktartóbb. Az édesköményt, melyet ő μάραθρον, marathron néven ismer, vesére, hólyagra, menstruációs zavarokra, látásjavításra, veszett kutya harapására javasolja. Utána pedig ő is sort kerít az általa is ἱππομάραθρον, hippomaratron néven emlegetett nagyobb változatra. Ez a spanyol példányban a hinojo caballar, „ló-édeskömény” névre hallgat.[10]


A kömény a Carum nemzetségbe tartozván – az alaki hasonlóság dacára – csak távoli rokona az édesköménynek. A nemnevet Linné (1707 – 1778) adta[11] a görög χαρών, kharon, „kömény” szóból alakult latin megnevezésből.[12] (Láthatólag semmi köze tehát a latin carus, „édes” szóhoz.) Ugyanakkor a kömény másik, ismertebb latin szava, a cuminum sémi eredetű. Ebből a közös ősből szármzik a héber כמון,‎ kammon és az arab كَمُّون , kammun. A latin szó közvetlen forrása a görög κύμινον, kyminon. Az angol cumin változathoz az óangol cymen vezetett. Az ófelnémet alak kumin.[13] A magyar „kömény” viszont a középfelnémet kümin folytatása.[14]

5-illatanyagok

illatanyagok meglepő kémiai hasonlósága


[1] Browning: Pheidippides

[2] http://mek.oszk.hu/00400/00466/00466.htm

[3] a maratoni futó

[4] az olimpiai műsorszám története

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/marathon

[6] Foeniculum vulgare

[7] a nemzetségnév eredete

[8] http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1301/130104.pdf

[9] https://www.wdl.org/en/item/10632/

[10] De Materia Medica, III.

[11] a névadó

[12] Carum

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/cumin#English

[14] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

Advertisements

One response to “Maraton és édeskömény

  1. Visszajelzés: Lehúz, altat, befed: kisebb mámorok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s