A számok mögött a király, a király mögött csokoládé aggyal

Strudel (1641 - 1708): II. (Elbájolt) Károly ((1661 – 1700)

Strudel (1641 – 1708): II. (Elbájolt) Károly ((1661 – 1700)

1-b

…Death, if I make thee a grandee of Spain,
And give thee half my subjects, wilt thou stay
Behind the door a little, while I play
With life a moment longer?

Lee-Hamilton (1845 – 1907): Charles II of Spain to approaching death

…Halál, ha spanyol granddá teszlek én,
És fele népemet átadom, még
kiállnál kicsit az ajtó elé,
Hogy játszhassak az élettel?

II. Károly spanyol király a közelítő halálhoz

II. (Elbájolt) Károly családfáját tegnap megvizsgáltuk Sewall Green Wright (1889 – 1988) módszere szerint, és noha azt találtuk, a „kennelben” nem a végállomás szerepét betöltő uralkodó a legbeltenyésztettebb, az örökletes betegségek, degenerációk végzetes erővel ütköztek ki az utolsó Habsburg spanyol királyon.

II. (Elbájolt) Károly négyévesen lépett volna trónra, bár járni gyermekkorában meg sem tanult. Habsburg-álla annyira kifejezett volt, hogy nem tudott rendesen rágni, és ez gyomorbántalmakhoz is vezetett. Nyelve olyan duzzadt volt, hogy akadályozta a hangképzésben.

2-velazquez

Velázquez (1599 – 1660): Ausztriai Marianna (1634 – 1696)

Anyja, Ausztriai Marianna lett a régens, aki a kormányzás részleteiben járatlan lévén kegyencekre (validos) bízta a munkát. Károly féltestvére, aki közös atyjuk, IV. Fülöp (1605 – 1665) fattya María Inés Calderón (1611 – 1646) színésznőtől – neve szerint Don Juan José de Austria (1629 – 1679), Németalföld korábbi kormányzója – néhány évre erőszakkal ragadta magához a hatalmat.[1] Mire Károly tizennégy éves lett, a törvény szerint átvehette volna a tényleges kormányzást, ám anyja, állapotára tekintettel, készíttetett egy erről lemondó nyilatkozatot. Károly ezt vonakodott aláírni, ám anyja erőteljes ráhatására mégis megtette.[2] 1679-ben, tehát tizennyolc éves korában, féltestvére háttérmunkájával, hozzáadták a nála két évvel fiatalabb Orléans-i Mária Lujzát.

3-auto_de_fe_1680

Rizi (1608 – 1685): Az 1680-as autodafé Madrid főterén (részlet)

Az eseményt fényes autodaféval („hitcselekménnyel”) ünnepelték Madrid főterén 1680. június 30-án, melyen „zsidózó eretnekség”, azaz a zsidósággal, a zsidó hittel rokonszenvező magatartás címén tizennyolc embert égettek el látványos külsőségek közepette, nyolc holttestet is tűzre vetettek, valamint huszonkét, az igazságszolgáltatás elől megszökött bűnöst in effigie „végeztek ki”.[3] Lehetséges, hogy személy szerint a királynak nem voltak ínyére ezek a megoldások. Ha túlzásnak is látszik, hogy „ereje maradékával” összeütközést vállalt az inkvizícióval, tény, hogy jóval később, 1696-ban az általa alapított Nagytanács (Junta Magna) vizsgálatot indított az inkvizíció működéséről. A jelentés megállapította az ítéletek önkényességét, túlzott szigorát, az inkvizítorok hatalmi túlterjeszkedését, sőt, szorgalmazta az elszámolást a rájuk bízott javakkal. Ám Juan Tomás de Rocaberti (1624? – 1699) főinkvizítornak és (a szintén dömés) Froilán Díaz de Llanosnak († 1709), a király gyóntatójának sikerült eltántorítaniuk az uralkodót a rendelkezések hatályba léptetésétől.[4]

4-francisco

Rizi: Orléans-i Mária Lujza (1662 – 1689)

Felesége iránt Károly heves, de nem termékeny szerelemre lobbant. Ejaculatio praecoxban szenvedett, képtelen volt férfiúi akaratát a szükséges rendnek megfelelően érvényre juttatni. Ha hihetünk a beszámolóknak, a követek élete akkoriban is viszontagságos volt. Miután a királyné közölte az egyik francia követtel, hogy ugyan már nem szűz, de gyermekre aligha számíthat, a követ szert tett a király ondómintájára, azt orvosokkal vizsgáltatta meg, de az orvosok nem jutottak egyezségre.[5] Tíz év házasságban éltek együtt gyermekáldás nélkül. A királyné és az anyakirályné feszült viszonyban voltak, pusmogások kaptak lábra, hogy a királyné idő előtti halálához vezető gyomorbántalmakat mérgezés okozta.[6]

5-mariana_de_neoburgo

Giordano (1634 – 1705): Pfalz-Neuburgi Marianna (1667 – 1740)

Ám a megözvegyült király még abban az évben nőül vette Pfalz-Neuburgi Mariannát. Az újabb, ezúttal tizenegy évig tartó házasság is gyermektelen maradt. Az új királynéban az anyakirályné kemény ellenfélre talált. Károly puszta báb lett a két nő elkeseredett hatalmi harcában, ám Ausztriai Marianna 1696-ban bekövetkezett halála után II. (Elbájolt) Károly nem engedett régenseket és egyéb kormányzókat maga fölébe – legalábbis hivatalosan. Uralkodásra továbbra sem volt képes.
Ám hogy ki vagy mi bájolta el II. (Elbájolt) Károlyt, nem titok a kor tanulmányozói előtt. A királyra hatottak a szóbeszédek, hogy boszorkányság áldozatául esett. Immár jószerével két évtizednyi gyermektelen házasság után gyóntatóját kérte meg, végezzen vizsgálatot az ügyben. Froilán Díaz de Llanosnak tudomása volt arról, hogy a Caldas de Tineói apácazárdában élő nővérek közül számos megszállottból Antonio Alvarez Argüelles káplán kiűzte az ördögöt. Az ördögűzőt legott megbízták, járjon a végére az esetnek. Az atyának sikerült kapcsolatba lépnie a legfőbb illetékessel, az ördöggel, akit a Szentírás jelenlétében kérdezett meg, boszorkányság áldozatául esett-e őfelsége. A válasz igenlő volt, sőt, a sátán perdöntően fontos részletekbe is beavatta az inspektort. 1675. április 3-á egy csésze csokoládét itattak meg a királlyal, belekeverve egy kivégzett bűnöző agyából, megzavarandó az uralkodó elméjét, belsőségeiből, hogy megkárosítsák egészségét, valamint veséjéből (!), hogy a királyi háznak magvát szakasszák. Mindezt az anyakirálynő tervezte így, hogy tovább maradhasson az uralomban. Ellenszerül a bölcs az uralkodónk böjtölést és fél liter olaj bevételét javasolta. (Aligha lenne ördög, aki ettől ki ne szaladna a megszállottból.) Harcourt-i Henrik herceg, Beuvron márkija (1654 – 1718) 1698-ban a Napkirály (1638 – 1715) követe volt Madridban. Azt írta a királyról, hogy legfeljebb napi egy-két órára tud kiszállni ágyából, akkor is hordszékhez segítik, tagjai felpüffedtek, a beszéd is nehezére esik. Hasmenések, lázrohamok, epileptikus görcsök gyötrik.[7] A boncolás megállapítása szerint testében egyetlen csepp vér sem volt, szíve bors nagyságúra zsugorodott, tüdeje szétmállott, belső szervei rothadásnak és üszkösödésnek indultak, egyetlen heréje volt vagy maradt, az is szénfekete, és a feje telve volt vízzel.[8] Hiába, a francia és spanyol jó ízlés közti különbség már akkor is megmutatkozott rémtörténetek elmesélésekor.
Bár akadnak, akik Spanyolország hanyatlásának gondolatát gazdasági mutatókra alapozva megkérdőjelezik[9], a tények magukért beszélnek. II. (Elbájolt) Károly alatt Spanyolország elvesztette befolyását Portugáliában, nem tudott úrrá lenni a régóta húzódó katalán feszültségen, ahol a franciák a Napkirály alatt, aki pedig az első feleség, Orléans-i Mária Lujza nagybátyja volt, éppúgy befolyást szereztek, mint Spanyolország egyes európai, például németalföldi területein, melyeket magukhoz csatoltak. Tengeren túli területeit zaklatták, mi több, uralma alatt ismerték el Jamaica elvesztését egy korábbi angol elbitorlás nyomán, majd Franciaország foglalta el birtokukat, Hispaniolát.[10] A folytatás sem volt jobb. Utód és lehetséges Habsburg örökös nélkül II. (Elbájolt) Károly a Napkirály unokáját, egyben IV. Fülöp dédunokáját, Anjou hercegét jelölte meg, akit a spanyol főrendek is elfogadtak, és így V. Fülöp (1683 – 1746) néven foglalta el a trónt, ezzel megalapítva a spanyol Bourbon-házat. Ám az új király súlyos konfliktusba keveredett nagyapjával, aki előbb kizárta a francia örökösödésből, majd a spanyol örökösödési háború is kirobbant, melyet már érintettünk.[11] A világháborúvá terebélyesedő spanyol örökösödési háborút lezáró szövevényes utrechti béke legfőbb vesztese Spanyolország, mely elvesztette Németalföldet, bár amerikai birtokaiban megerősítették.[12]

V. Fülöp mindenesetre életerős, elődjénél tisztább értelmű és lelkű uralkodó volt. A trónra lépése alkalmából rendezett nagyszabású autodaféra nem ment el, annak barbárságára hivatkozva. A Szent Inkvizíciót természetesen nem állíttatta le, az még bő egy évszázadig szedte áldozatait.


[1] https://www.britannica.com/biography/Juan-Jose-de-Austria

[2] II. (Elbájolt) Károly

[3] az 1680-as autodafé

[4] egy vizsgálat és kudarca

[5] egy követ viszontagságos élete

[6] Orléans-i Mária Lujza halála

[7] http://scielo.isciii.es/pdf/urol/v62n3/en_02.pdf

[8] a boncolás fantasztikus megállapításai

[9] kérdőjelek a hanyatlás körül

[10] hanyatlás

[11] V. Fülöp

[12] utrechti béke

Advertisements

4 responses to “A számok mögött a király, a király mögött csokoládé aggyal

  1. Hát igen, gimnáziumi éveim, Voltaire Candide-ja óta tudom, micsoda pazar egy szórakozás az autodafékra járás…

    Kedvelik 1 személy

  2. Még a bikaviadalnál is rettenetesebb. Ez már tényleg a kultúrtörténet legalja.

    Kedvelik 1 személy

  3. Olyba tunik nekem, hogy a Windsor haz, plane a XX-XXI. szazadban, a fentieknel sokkal jobban osszpontosit a beltenyeszet elkerulesere… (Elnezest az ekezetek hianyaert! Ezt most telefonon irom.)

    Kedvelés

  4. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s