Goji, az élet meghoszabbítója

Holddal esti csillag, vélem
Égő szerelem van.[1]

Petőfi (1823 – 1849): Szerelem vándorai (1844)

A burgonyafélék családjának számos nemzetsége (például a nadragulyák, maszlagok, beléndekek, dohányok) híres a barátságtalan terméséről, és ebben élen jár a csucsorok neme, benne kedves és jól eső fajunkkal, a krumplival.

1-parazskrumpliEbbe a családba tartozik a Linné (1707 – 1778) által megalkotott nem, az ördögcérnáké is.

Ennek a nemnek a tudományos neve Lycium. Alternatív elképzelések bontakoztak ki arról, miért választotta Linné ezt a nevet. Az egyik iskola erről azt tanítja, latin lychnus, „lámpa” szó adta a nevet sok faj termésének élénk színe és alakja nyomán, a másik szerint a dél-anatóliai, egykor erős, a hettitáknak be nem hódoló lukka nép földje, Lykia adta a nevet.[2]

2-egoszerelem

egy kakukkszegfű-faj: égőszerelem

Az első elméletet elvetni ajánlom.
Lélektanilag teszi valószínűtlenné az okoskodást, hogy Linné a szegfűfélék családjába tartozó, tehát ettől lényegesen különböző kakukkszegfű-nemzetségnek a latin lychnus szó alapján adta a Lychnis nevet.[3] Nem véletlenül, hiszen amint arról Linné fontos forrása, a botanika atyja, Theofrastos (Kr.e. 371? – 287) is beszámol, az általa λύχνις-nek (lykhnis) nevezett növény pihés leveleit alkalmazták lámpákban kanócként.[4] Ennek megvilágításához nézzük meg a szó eredetét.
A szó etimológiáját megfejtendő ismét a távoli múltba megyünk vissza. Az indoeurópai lewk-, „ragyogni” gyök az alapja a görög λύχνος, lykhnos, „lámpa” szónak, ami lychnosszá újlatinosodott.[5] Ugyanez az indoeurópai gyök az alapja a latin lux, „fény” és görög λευκός, leukos, „fehér” szavaknak is.[6] Egy szó mint száz, aligha valószínű, hogy Linné mindkét nemzetségnevet ugyanarra az etimológiára alapozta volna. Ugyanakkor a λύκος, lykos, „farkas” görög szónak jelenlegi ismereteink szerint nincs kapcsolata a lukka nép nevéhez.[7] Az ördögcérnák nemneve az újlatinban tovább fejlődött liciummá, „líciummá”, ami alapján sok nyelv a farkassal látott kapcsolatot. Így lett angolul wolfberry, „farkasbogyó”, és talán így alakult ki a „baktövisként” tükörfordítható német Bocksdorn. A jócskán felfokozott magyar „ördögcérna” név szemmel láthatólag nem ezekből indult ki, de bizonyítottnak látják az újlatin név magyarosítási szándékát.[8]
Az ördögcérna nem mintegy 80 fajt számlál (a dinamikus átsorolások miatt a pontos számot értelmetlen fürkészni). Ezek a fajok Eurázsiában, Dél-Afrikában és Dél-Amerikában élnek.

3-lycium-afrum

Lycium afrum

Közéjük tartozik az a dél-afrikai Lycium afrum, melyet magyar neve, a „kaffer ördögcérna” alapján akár egy korábbi, a „kafferokról” szóló rövid összefoglalónkba is besorolhattunk volna. (A fajt szintén Linné határozta meg elsőként.[9]) Hét faj Kínában őshonos, amelyek közül kettő emelkedett különös hírnévre. Mindkét fajnak nemcsak a gyümölcsét, de fűszerként a leveleit is fogyasztják.[10] Ez a két faj a Lycium barbarum és a Lycium chinense.

4-barbarum

Lycium barbarum

5-lycium_chinense

Lycium chinense

Az elsőt Linné sorolta rendbe, és rá röviddel utána Philip Miller (1691 – 1771) konstatálta, hogy két külön fajról van szó. Ő adta az utóbbi faj nevét.[11]

6-ningxia_svg

Ninghszia

A Lycium barbarum kizárólag Kína Ninghszia tartományában él, a Lycium chinense lényegesen elterjedtebb. Gyümölcseik külsőre is hasonlók, goji (magyarul „koucsi” vagy az angol szó tükörfordításaként „farkasbogyó”) néven találkozunk velük.
7-ellagic_acid_svgA két gyümölcs életmeghosszabbító hírét nemcsak magas antioxidánstartalmának (polifenoltartalmának) köszönheti, de annak is, hogy lenyűgöző mennyiségben tartalmaz B1, B3 és C vitaminokat, ásványi anyagokat, aminosavakat, fehérjét, továbbá daganatképződést megelőző, csodálatos szerkezetű ellagsavat (ábránkon), valamint külön májfeljavítót (ha valakinek ez a töméntelen vegyi termék megártana). Mindennek a tetejébe a Jangce olyan völgyeiben termesztik kultúrnövényként, ahová a himalájai vízmosások még gazdagabb ásványi alapanyaggal dúsítják a termőtalajt.
A mitikus kínai Három Fenség közül kettőről, Fu-hsiről és Huang-tiról, a Sárga Császárról már megemlékeztünk. A harmadik Fenség a kínai orvoslás szintén sokezer évvel ezelőtt élő atyja, Sen-nong[12]. Bár életrajzi adatai bizonytalanok, neki tulajdonítják a világ első, mintegy Kr.e. 475-ből származó gyógyszerkönyvét, melyben már említi a gojit.

sefűsefa

A Magyarországon is honos rokon faj, a sefűsefa vagy elevengát, szopóka, folyó fűzfa, boszorkányheg, tudományosan Lycium vulgare gyümölcse emberi fogyasztásra alkalmatlan, bár mérgező híre eltúlzott, komolyabb mérgezést leginkább az éretlen bogyó okoz.[13] (A fajnevek elég beszédesek ahhoz, hogy ne kelljen részletekbe bocsátkozzunk az eredetükről.)
A goji a kínai 枸杞, gǒuqǐ szó 1996-ból származó angolos átirata, A kínai szó első tagja, a , gǒu egy nyárfaféleséget jelent[14], az utótag, a , fűzfát is, naspolyafát is jelenthet[15].
Bármennyire is higgyünk a goji élethosszabbító erejében, a magyar változat, a sefűsefa szemelgetését kerülni érdemes.


[1] http://petofisandor.blogspot.hu/2009/01/szerelem-vandorai.html

[2] a Lycium nemnév eredete

[3] a Lychnis nemnév adója: Linné

[4] a botanika atyja a kanócról

[5] a görög lámpa

[6] https://en.wiktionary.org/wiki/lux

[7] a lukka nép és a farkas

[8] az ördögcérna eredete

[9] a kaffer ördögcérna besorolója: Linné

[10] ördögcérnafajok

[11] barbarum, chinense

[12] http://fengshuihungary.hu/feng_shui/tortenet/mitoszok_kora

[13] a goji hasznáról

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/%E6%9E%B8

[15] https://en.wiktionary.org/wiki/%E6%9D%9E

Advertisements

3 responses to “Goji, az élet meghoszabbítója

  1. Visszajelzés: Az életmeghosszabbítás folytatódik | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Újabb fényutak | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Antifrázisok | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s