Ne bántsd a büdösbencét!

Non rarus in fenestris & aedibus.

Nem ritka ablakokon és lakásokban.

Nikolaus Poda von Neuhaus (1723 – 1798): Insecta musei græcensis, quae in ordines, genera et species juxta Systema naturae Caroli Linnaei (Grazban tanulmányozott rovarok, Carl von Linné A természet rendszere című munkájának rend-nemzetség-faj szerinti beosztása szerint), 1761[1]

1-rhaphigaster-nebulosa1735-ben Mikoviny Sámuel (1700 – 1750) matematikust, a magyar térképészet atyját III. Károly magyar király, római császárként VI. Károly (1685 – 1740) nyolc expektáns (várományos) képzésével bízza meg az ekkor alapítandó Berg-Schola, azaz bányatisztképző iskola intézményi keretei között Selmecbányán. Ez lett a Selmeci Akadémia ősformája. A király leánya, Mária Terézia (1717 – 1780) 1765-ben a matematika-mechanika-gépészet tanszék professzorául Grazból ideküldi Nikolaus Poda von Neuhaus (a magyaroknak: Neuhausi Poda Miklós, 1723 – 1798) matematikus-entomológus jezsuita áldozárt. Magyar vonatkozása is van tehát[2] a bencepoloska tudományos pályafutása kezdeteinek, hiszen erről a manapság invazív rovarról a tudományosság igényével elsőként a jezsuita atya írt a kiterjedt rovartani munkásságát összefoglaló, mottónkban idézett alapművében. Poda megállapítását csak megerősíteni tudom: amint ezt a rövid összefoglalót írom, az ablakom külső felén egy bencepoloska hág fel, és párja a fülem mellett húz el dobhártyát hasogató dörejjel.
Poda a Linné (1707 – 1778) által mindössze három évvel korábban, 1758-ban megalkotott rendbe, a félfedelesszárnyúak[3] közé sorolja a rovart, amit a későbbi rovartan is helyben hagyott, ám Poda nem sorolta nemzetségbe. Erre jóval később, 1833-ban került sor, amikor a megfelelő nemet az ifjú François Louis Nompar de Caumont La Force (Laporte), Castelnau grófja (1810? – 1880) megalapította. Azóta a rovar tudományos besorolása Rhaphigaster nebulosa.[4] Ennek vizsgálata megér pár percet. Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája VIII. könyvének 19. fejezetében megemlékezik ugyan egy ragadozóról, mely őt egyszerre emlékezteti a farkasra és a leopárdra (felismerhetően a hiúzra gondol), és amelyet a gallok rhaphiusnak mondanak[5], a két ijesztő lénynek, a büdösbencének és a hiúznak a nyelvi rokonsága éppoly távoli, mint a biológiai. A svájci Jean Louis Rodolphe Agassiz (1807 – 1873) alapműve, az 1842 és 1846 között szerkesztett Nomenclaor zoologicus (Állatnevezéktan) szolgál segítségül a szó magyarázatához[6]:

2-hasan

Azaz a nemnév annyit tesz: „szegetthasú” vagy „varrotthasú”. A fajnév természetesen valamiféle ködre utal, de nem arra a gázfelhőre, amelynek kipöffentése teszi olyannyira népszerűvé a büdösbencét: az állattanban gyakori jelző a mintázat foltosságára utal. Tehát a tudományos név „elölről-hátulról” megvizsgálja a rovart.

gfh

Händel (1685 – 1759) mint györgy

Ami a címerespoloskák családjába tartozó[7], Afganisztánban, Görögországban, Ciprusban őshonos rovar[8] magyar nevét illeti, egy olyan nyelvi környezetben, mely a hízó disznót nemes egyszerűséggel „györgynek” nevezi, és se szeri, se száma a keresztnévvel ellátott állatoknak, nem ütközhetünk meg szegény Bencék csúfságán. Annál is kevésbé, mert a tájnyelvi változatok között találjuk a büdösmártont és a büdöspannit[9], sőt, hogy a lista tovább nyúljon, a büdösbence, büdösmarci, büdösmargit, büdöspanna alakulatokat is.[10]


Korábbi elképzelések szerint abban a letaglózó erejű felhőben, melyet a megzavart rovar kilövell magából, ciántartalmú vegyület van, mely megvédi őt esetleges (ám így persze nem is létező) ragadozóitól.[11] Erről azonban nincs szó: ciántartalmú vegyület kilövellése vele magával is végezne. Alapos tudományos vizsgálattal a török kutatónő, Dilek Durak és munkatársai analizálták a szekrétumot. A vizsgálat eredménye természetesen csak a biokémikusok szűk közössége számára érthető, de a tanulságokat mi, hétköznapi halandók is felfoghatjuk. Három-három olyan vegyületet mutat ki, melyek kizárólag a hím, illetve a nőstény pöffentésében fordulnak elő. A hat vegyület közül öt csekély illatú szénhidrogén; a nőstényre jellemző friss, „ózonos” szagú decilalkoholt az illatipar hasznosítja citrus-, rózsa- és rutakomponensekhez.[12] További kilenc vegyi anyag is felmerül a kibocsátott anyagban. Ezek közül kettő az, amely a teljes váladék 90-95%-át kiteszi, az enyhe benzinszagú normál (azaz elágazás nélküli) tridekán[13], azaz tizenhárom szénatomos lánc elrendezésű telített szénhidrogén, és az (E)-2-hexenál, mely erős levélillata (vágottfű-illata) és szerkezete alapján mindközönségesen a levélaldehid elnevezést is megszerezte[14]. tridecane

326px-e-hex-2-enal_svgÁbráinkon tehát a két fő komponenst, a normál tridekánt és az (E)-2-hexenált látjuk.
4-golden-deliciousNyilvánvalóan nem ezek okozzák a jellegzetes poloskaillatot. Mint ahogy vivőanyag a komponensekben további három alkán, a normál undekán, dodekán és nonakozán. A szintén legfeljebb enyhe benzinszagú undekán az élővilágban óriási pályát fut be. Ott található a sárgaalma (Golden Delicious) illatanyagai között[15], de különféle poloskafajok, molyok nemi csábításában is szerephez jut, egyes hangyák viszont vészt szimatolnak benne.[16]

3-nonacosane

(az ábrán a nonakozánt látjuk)

A maradék négy komponens közül az aldehidek: az (E)-2-oktanál erőteljes viaszos-uborkás illatot áraszt, az (E)-2-decenál uborkaillat helyett narancsillattal.[17] A szintetikus (E)-2-hexenil-acetátot nagy tételben forgalmazzák is, kellemes aromája ott van az alma, a banán, a feketeribizli, a mangó, az őszibarack, a körte, az eper és a tea illatanyagában.[18] Akik még nem vesztették el a fonalat, pontosan tudják, hogy egy komponens még hátravan. Ez a γ-krotono-lakton, vagy közönséges nevén 2-(5H)-furanon.[19] Ez a vegyület visszavezet bennünket a korpák és kukoricabajszok világába, amelyet legutóbb tárgyaltunk. A 2-(5H)-furanon ugyanis a furfurol katalitikus oxidációja révén szintetizálható: 5-oxidationÁm ez a vegyület is kifejezetten kellemes illatú, szaga a vajéra emlékeztet, az illatszeripar használja.[20] Foglaljuk össze. A bencepoloska kipöfögött felhőjének orrfacsaró bűzében olyan összetevőket találunk, melyek külön-külön már-már kellemes illatúak, megtalálhatók az uborkától a narancson át a Golden Deliciousban. A bámulatos összhatás mégis az, amit egyre jobban megismerünk az invázió során. Kétszer is gondoljuk meg, az élővilág ekkora csodáját eltöröljük-e utunkból egy kis kényelmetlenség miatt.


[1] Insecta musei græcensis, II.

[2] http://joszerencset.hu/main/akademia.htm

[3] félfedelesszárnyúak rendje

[4] Rhaphigaster nebulosa

[5] http://penelope.uchicago.edu/holland/pliny8.html

[6] Nomenclator zoologicus

[7] http://ujszo.com/cimkek/csaladi-kor/2003/07/12/bencepoloska

[8] Afganisztán, Görögország, Ciprus

[9] http://mek.oszk.hu/05500/05521/05521.pdf

[10] büdösök nyüzsgése

[11] http://www.lefourquet.net/newsletters/0306stinkbugs.html

[12] http://www.thegoodscentscompany.com/data/rw1420171.html

[13] https://pubchem.ncbi.nlm.nih.gov/compound/Tridecane

[14] https://www.wikigenes.org/e/chem/e/5281168.html

[15] a Golden Delicious és az undekán

[16] http://research.omicsgroup.org/index.php/Undecane

[17] http://www.aiche.org/chenected/2010/10/what-stinks

[18] (E)-2-hexenilacetát

[19] 2-(5H)-furanon

[20] http://www.thegoodscentscompany.com/data/rw1158161.html

12 responses to “Ne bántsd a büdösbencét!

  1. “Kétszer is gondoljuk meg, az élővilág ekkora csodáját eltöröljük-e utunkból egy kis kényelmetlenség miatt.”

    Ha eltörlés alatt a t. blogszerző a faj eltörlését érti, amiatt nem aggódom: A bencepoloska mint faj iszonyatos élet- és alkalmazkodóképességét már sokszor bebizonyította.

    Más: Annak a bizonyos pöffentésnek a penetráns illata engem kicsit a pisztáciára emlékeztet. Megboldogult kádári gyerekkorunkban volt az a bizonyos szörnyű, golyókat formázó rágógumi (ízlésesen, átlátszó műanyag kádárkolbászba csomagolva), ahol a különböző golyó színek más-más gyümölcsízesítésre voltak hivatott utalni. Nos, ott a fehér volt a “pisztácia”, amit mi csak poloskaízűnek hívtunk.

    Kedves kis barátunk előszeretettel jelöli meg illatával a nehezen mosható gyümölcseinket, élükön a málnával. 😦

    Kedvelik 2 ember

  2. Vajh van valami rendszertani rokonság a mezei és az ágyi változat között, ha már egyszer a magyar nyelv mindkettőt a megtisztelő poloska névvel illeti? Mintha felülről nézve a pajzsot formáló rajzolat nagyon hasonló lenne.

    Kedvelik 1 személy

  3. ikatemuhelybudai

    A hozzám való viszonyuk alapján (meg akarnak enni!) azért nem negligálnám ilyen felelőtlen gyorsasággal a ragadozókkal való titkos rokonságuk esélyét.

    Kedvelik 1 személy

  4. Hogyne, rokonok, csak a büdösbence címeres, az ágyi vérszívó.

    Kedvelik 1 személy

  5. Emlékszem azokra a rágógumikra 🙂

    Kedvelik 1 személy

  6. Visszajelzés: Antifrázisok | SUNYIVERZUM

  7. Visszajelzés: Lápvégi kocsma a széleslevelű nőszőfűhöz | SUNYIVERZUM

  8. Visszajelzés: A frangipáni és a frangipane | SUNYIVERZUM

    • A térkép egy kicsit gyanús. Nem lehet, hogy a nagyvárosokban azért mutat többet, mert a városi ember feljelentgetősebb típus a vidékinél? 🙂

      Kedvelik 1 személy

      • Viszont ne feledjük el, hogy vannak az emberi civilizációhoz, a nagyvárosi tömeges emberi léthez kitűnően alkalmazkodott állatok, mint pl. a patkány, a mezei poloska, vagy ez utóbbival a magyar nyelvben különös névosztozást felmutató ágyi poloska. Továbbá még az is lehet, hogy az Index cikk szerzői tévedésből egy ágyi poloskatérképet használtak.

        Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s