A pockfa és rokonai

1-guaiacum-officinale

Orvosi guajakfa (Guaiacum officinale). Virágja Jamaica nemzeti jelképe

Nem lehet véletlen, hogy annyi szó ősforrása az indoeurópai bhel-, beu-, „dagadni” gyök, végtére is az élet maga: dagadás (mondom önigazolásul). Láttuk már ezt a „bika” angol szavának, a bullnak a vizsgálatánál is. Ez az indoeurópai gyök ment át a számtalan leágazású előgermán puh(h)- gyökbe is. A leágazások egyike az óangol pocc, „vízhólyag”, fekély”, mely a mai angolban pock, „himlőhólyag”, vagy maga a „himlő”, és a középangol többes számú alakból, a pokkesből „fejlődött ki” a XIV. századra a pox, általában „kiütéses betegség”, később, leszűkülve, „feketehimlő”.[1] Hasonlóan, a németben a himlő Pocken, általában a pattanás Pockel. Egy csodás gyógyerejű, a pattanásokat is elmulasztó fa anyagát erről nevezték el Pockelholznak, ami Pockholz-cá rövidült.[2] Ebből ered a magyar „pockfa” vagy „pokkfa”.
A „csodás” jelző nem tréfa. Nem véletlen, hogy ezt a faanyagot a latin lignum-vitae, „az élet fája” néven emlegetik. Kérgét az Amerika meleg égövét hódító spanyolok szifilisz ellen használták és küldték őshazájukba először 1508-ban, majd miután V. Károly római császár (1500 – 1588) orvosa, Nicolaus Pol (1467? – 1532) 1517-ben kijelentette, 3000 (!) spanyolt gyógyított ki francia bajából a pockfa, rögtön elterjedt a használata. A fáról Horhi Melius Peter (1532 – 1572) református püspök és botanikus is bőségesen ír a HERBARIVM. AZ FAKNAC FVVEKNEC NEVEKRŐL, TERMÉSZETEKről, és hasznairól című, posztumusz (1578-ban megjelent) kötetében.[3] Itt magyar névként a „Frantzos fát” említi, utalva a spanyolok gyógymódjára a „Frantzusra”, francúzra, röviden a francra.

2-guaiaci-resina

guajakgyanta (guaiaci resina)

A hatóanyag (azaz a bőséges mennyiségű gyanta) kinyerésére a faanyag gyalult forgácsát javasolja kétszeres mennyiségű vízben forralni. (A teljes eljárás ennél sokkal bonyolultabb.) Az eredményül kapott anyag kiváló izzasztó, és ezen a módon valóban gyógyhatású. (Ám hogy Horhi Melius Peter már alkalmazta volna a „pockfa” szót, ennek művében nincs nyoma.)[4] Ulrich von Hutten (1488 – 1523), a német reformáció egyik vezéralakja 1519-ben együttérzően ír az izzasztószobákban, higanyos gyógykezelésben részesített vérbajos betegek szenvedéséről, melytől a pockfa gyantájával megkímélhetik magukat.[5]

4-guava

guáva

A mai magyar társnév a „guajakfa”. A guajakfák valójában a királydinnyék családjához tartozó szentfák nemzetségét alkotják, tudományos nevük Guaiacum. A nevet még Linné (1707 – 1778) adta.[6] A karibi tajnó nyelv szava a fára uajakan, spanyol közvetítéssel (az ua spanyol átírásának, a guának megfelelően[7]) ebből származik az újlatin guaiacum.[8] (Az uaja vélhetően a fára utal, hiszen egy másik családba, a mirtuszfélékbe tartozó guáva nevének az ősforrása is a karibi uajava.[9])
A fa csodái ezzel nem érnek véget: minden létező faanyag közül ennek legnagyobb a sűrűsége: 1,23-1,3-szor nehezebb a víznél. Egyben a legkeményebb fa is, úgyhogy nehezen megmunkálható, és rendkívüli drágasága miatt ritkán is alkalmazzák. Sajátos módon éppen gyalut készítenek belőle (ami felhasználásával állítja elő Horhi Melius Peter a gyógyerejű forgácsokat).[10] Másik fontos felhasználója a biliárdipar: a pockfából készült golyók kellő súlyúak is, és szilárdságuk is megfelelő.[11]


A pockfa faipari helyettesítője a vele közeli rokonságban álló, ugyancsak a királydinnyék családjába tartozó Bulnesia nem, melynek különös néveredetével legutóbb foglalkoztunk.
A név Manuel Bulnes (1799 – 1866) chilei elnökre utal, amint láttuk. (A bulnes szónak önálló jelentése nincs.) A chilei Fuerte Bulnes, Dél-Patagónia első épített települése nem lehet a név adója, mert az erőd építését maga az elnök rendelte el 1843-ban.[12] A spanyol őshazában, Asztúriában van egy Bulnes nevű település. 2001-ig kizárólag gyalogszerrel vagy öszvérháton volt elérhető nehéz hegyi utakon, akkor egy funiculát építettek, mely odáig visz. Lakosainak száma 16 (a Wikipedia szerint 34[13] – talán elővárosokkal együtt…). Remélhetőleg nem tévedünk nagyot, ha úgy becsüljük, a nehéz körülmények között élő lakosoknak nem mehet rosszul a sora. Falvuk ugyanis az utolsó állomás a nehéz túrák kedvelői által szeretett impozáns, 2519 m magasságig emelkedő Naranjo de Bulnes („Bulnes narancsa”) csúcshoz.[14] Talán ez a hely a világszerte elterjedt vezetéknév ősforrása, mely különösen Hondurasban gyakori.[15]

Naranjo de Bulnes

Naranjo de Bulnes

A Bulnesia faanyagát a spanyol palo santo, „szent pálca” kifejezéssel is illetik annak megfelelően, hogy Peruban a gyantában dús fa darabkáit füstölőként használták bódulat előidézésére.[16] (A neuroteológiával korábban már foglalkoztunk.) Az angol „igaz fa”, verawood elnevezésről is feltételezem (konyhai etimológusi tapasztalatok birtokában), hogy innen származik. A Bulnesiát és a Guaiacumot nemcsak szándékosan, de olykor véletlenül is összekeverik. Ebből fakadhat, hogy az utóbbi ugyan életet ad, de nem szent, mégis átveszi a Bulnesiák köznyelvi latin lignum sanctum nevét.[17]


A pacsuliolaj egyik fő illatkomponensével, az α-bulnezénnel már foglalkoztunk. A vegyület az egyik Bulnesia faj olajának, az Argentínában őshonos Bulnesia sarmientoinak az összetevője is, amelyről a nevét nyerte.[18] A faj a nevét Martín Sarmiento (1695 – 1771) bencés atyáról és jeles botanikusról kapta.[19]

5-sarmientoi

Bulnesia sarmientoi. A nemzetség fajai jóval magasabbak, mint a Guaiacum nemzetségéé


[1] pock

[2] Pockholz

[3] Horhi Melius Peter

[4] a pockfa hasznáról

[5] kezdeti sikerek

[6] Linné névadása

[7] a tajnó kiejtési szabályai

[8] http://www.memidex.com/guaiacs+natural-resin

[9] guava

[10] a pockfa felhasználása a faiparban

[11] http://greenprofit.hu/forum/viewtopic.php?f=17&p=27778

[12] http://facts.randomhistory.com/chile-facts.html

[13] https://es.wikipedia.org/wiki/Bulnes_(Cabrales)

[14] Bulnes

[15] a Bulnes név

[16] http://www.supernaturalwiki.com/index.php?title=Palo_Santo

[17] http://www.woodturningpens.com/verawood/

[18] http://www.hmdb.ca/metabolites/HMDB36444

[19] http://www.volkoomen.nl/B/Bulnesia.htm

Reklámok

4 responses to “A pockfa és rokonai

  1. Visszajelzés: SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: A szárcsagyökér és a császár | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

  4. Visszajelzés: Csigavíz | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s