Badargombák és neuroteológia

1-kubai-badargomba

kubai badargomba

Amint megláták az Izráel fiai, mondának egymásnak: Mán ez! mert nem tudják vala mi az. Mózes pedig monda nékik: Ez az a kenyér, melyet az Úr adott néktek eledelül.

2Móz.16:15[1]

31 A mi atyáink a mannát ették a pusztában; amint meg van írva: Mennyei kenyeret adott vala enniök.
32 Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: nem Mózes adta néktek a mennyei kenyeret, hanem az én Atyám adja majd néktek az igazi mennyei kenyeret.

Ján.6

Elsőként a néhány napja 160 éve született Franklin Sumner Earle (1856 – 1929) írta le és sorolta tudományos rendszerbe a kubai badargombát.[2] A tudományos név azóta sokszor változott, e pillanatban Psilocybe cubensis. A 44 fajt számláló nem tehát a Psilocybe, azaz a badargombák neme, a görög ψιλός, psilos, „vékony”, „csupasz” és κύβη, kybe (a „fej” egy alternatívája) összetétele.[3]
A fajnév a gomba származási helyére utal, bár nem endemikusan kubai. A nemzetség a harmatgombafélék családjába tartozik, azaz a Strophariaceae-be, mely a görög στροφή, strofe, „fordulat” szóból származik (és ez az indoeurópai strebh- gyökből), utalva a körbefutó gallérjukra, mely egyes életszakaszukban jelentkezik. (Maga a Stropharia ennek a családnak a neme, azaz a harmatgombáké.)[4]

3-kubai-badargomba

visszahajlott gallérú életfázis


4-rightstrophoidUgyanez a görög szó az alapja a sztrofoid nevű görbe nevének.[5] A görbe tulajdonságaival először Evangelista Torricelli (1608 – 1647) és Gilles Personne de Roberval (1602 – 1675) foglalkozott.[6] Ha adott két pont a pólus (O) és a fixpont (A), valamint egy görbe (C), akkor ha a pólusból a görbe pontjaihoz (K) húzott szakaszokra és meghosszabbításaikra (L) a görbe pontjából két irányban felmérjük a pont és a fixpont távolságát, a keletkező pontok (P1, P2) írják le az általános sztrofoidot.[7] (Korábbi századokban bizonyos fontosságot tulajdonítottak az efféle konstrukcióknak.)

5-construction_svg


A drámai feszültséget teremtő mellébeszélések után térjünk rá a tárgyra, állam és álom viszonyára (ma és egykor). A badargombák birtoklását (és különösen a kubai fajtáét) ma a legtöbb állam tiltja valamilyen módon, kiváltképp a szárított változatukét. A badargombák kis mennyiségű fogyasztása, illetve rágcsálása speciális pszichedelikus látomásokhoz vezet. Az általuk okozott élmény kifejezetten spirituális természetű.

psilocin_svgA hatóanyag a pszilocin, mely azonban bomlékony. Ugyanakkor a gombában jelen van ennek előanyaga, a foszfortartalmú, vegyileg stabilabb, ábránkon is látható módon bipoláris pszilocibin (mely tehát a szervezetben pszilocinná bomlik le).

psilocybn_svg

A kísérleti alanyok a hatás elmúltára hónapokkal is felszabadult boldogságot éreztek, amint visszagondoltak az élményre, ám pszichiáterek felhívják a figyelmet a gomba keserves mellékhatásaira. Fogyasztása üldözési mániához, szorongáshoz és a valóságértékelés betegségeihez vezethet. (Ez pszichedelikus anyagok fogyasztásakor nem ismeretlen tünet.) Az aztékok jól ismerték a kábító hatást, a gombát az „istenek húsa” néven emlegették.[8] (Istenek mint táplálékok különös kultúrtörténetéről már megemlékeztünk.) A hatóanyagokat a mexikói fajból, a Psilocybe mexicanából elsőként a pszichedelikus vegyületek (így a lizergsavamid) szakértője, Albert Hofmann (1906 – 2008) izolálta 1958-ban.[9] (Pszichedelikus anyagok kutatójának 102 megélt életévéről tudni veszélyesebb ismeret, mint maguknak az anyagoknak a szintéziséről.)

6-gathering_of_the_manna

A Mannagyűjtés mestere: Mannagyűjtés (XV.sz. második fele)

Hajmeresztő összeesküvés-elmélet bontakozik ki abból a fel-felbukkanó feltételezésből, amely szerint a Mózes által az Úr kenyereként emlegetett manna nem más, mint valamely badargomba. (A manna beazonosításának jól dokumentált, kiterjedt általános tudományát nem vizsgáljuk.)

7-psilocybe_global_distr

badargombák elterjedése

Az elméletet valamelyest aláássa, hogy egyetlen fajuk sem él a Közel-Keleten, de nem dönti meg végérvényesen, hiszen nem lehetünk biztosak abban, hogy évezredekkel ezelőtt milyen volt a térség élővilága. Ha igaz lenne a feltételezés, abból egyebek mellett az is következne, hogy az Úr látványos megjelenései a kiválasztott nép előtt speciális agyi történések voltak, melyeket Mózes tudatosan idézett elő. Az elméletet viszont alapjaiban ingatja meg az elfogyasztott mennyiség. A zsidók a mannát az Ószövetség leírása szerint nagy tömegben (és heti hat napi rendszerességgel) gyűjtötték. Ekkora mennyiség elfogyasztását nem élték volna túl. (Az égi eredet önmagában nem rengetné meg a feltételezést. Túl azon, hogy tekinthető jelképes megfogalmazásnak, a gombák növekedése feltételezi a kiadós égi áldást.)


Agyban lezajló folyamatok és spirituális élmények kapcsolatát már érintettük. Mára ennek tekintélyes áltudománya bontakozott ki (vagy, megengedőbben, az áltudomány és tudomány peremvidékét gazdagítja). Az egyik legelismertebb szakértő James H. Austin, akinek Zen and Brain (A zen és az agy) címmel megjelent monográfiája a neuroteológia alapműve.[10] (A könyvre, érthetően, mind az agykutatók, mind az egyházak szkeptikusan tekintenek.) Magát a „neuroteológia” szót Huxley (1894 – 1963) használta először élete utolsó befejezett művében, az 1962-ben megjelent Island című utópiában[11], melynek magyar fordítása is van (Sziget).

”And don’t forget all the other sciences,” said Dr. Robert. ”Pharmacology, sociology, physiology, not to mention pure and applied autology, neurotheology, metachemistry, mycomysticism, and the ultimate science,” he added, looking away so as to be more alone with his thoughts of Lakshmi in the hospital, ”the science that sooner or later we shall all have to be examined in— thanatology.”

– És ne feledjük az összes többi tudományt – szólt dr. Robert. – Gyógyszertan, szociológia, élettan, nem is említve az elméleti és alkalmazott önismeretet, neuroteológiát, metakémiát, gombák misztikatanát. És a végső tudományt – tette hozzá távolba nézve, mint aki egyedül akar maradni a gondolataival a kórházban fekvő Lakshmi körül –, azt a tudományt, amellyel előbb vagy utóbb mindannyiunknak szembesülnie kell, a tanatológiát.

A délszaki sziget, a képzeletbeli Pala a halált leszámítva maga a földi paradicsom. A vélemények erősen megoszlanak a regény művészi értékeiről. Magyarországon a siker (fül- és internetes szövegekben) átütő. Pala egy gyö-nyö-rű álomkép, amiben érdemes megmerítkezni, mert ez az egyszerre külső és belső utazás egy korszak eszméinek megtisztító élményét foglalja össze.[12] A neves angol műkritikus, Frank Kermode (1919 – 2010) óvatosabb hangot üt meg, amikor a könyvet a valaha írt legrosszabb regénynek nevezi.[13]


[1] http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/16

[2] http://eol.org/pages/190054/names?all=1

[3] psilocybin

[4] Stropharia

[5] http://www.yourdictionary.com/strophoid

[6] http://mathworld.wolfram.com/RightStrophoid.html

[7] sztrofoid

[8] http://index.hu/tudomany/mushflesh072/

[9] http://www.serendipity.li/dmt/ah.htm

[10] https://mitpress.mit.edu/books/zen-and-brain

[11] http://www.huxley.net/island/

[12] Sziget: sikerkönyv

[13] Sziget: a valaha irt legrosszabb regény

Reklámok

2 responses to “Badargombák és neuroteológia

  1. Visszajelzés: A pockfa és rokonai | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Apró bolondozás | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s