Dárius kofferje és újabb büntetések

narthex

a római Szent Péter-bazilika narthexe

CHARLES

In memory of her, when she is dead,
Her ashes, in an urn more precious
Than the rich-jewel’d coffer of Darius.

Shakespeare (1564 – 1616): King Henry VI, part I, I/6[1]

KÁROLY

Emlékeűl, ha meghalt, hamvait
Sokkal becsesb urnába teszszük el,
Mint Dárius dús ékszer-doboza

VI. Henrik I. rész, I/6. Lőrinczi Zsigmond (1841 – 1871) fordítása[2]

Tegnapi bejegyzésünk etimológiai bevezetőjében érintettük a pedagógusszakmát (jobb szóval pedagógushivatást), korábban pedig régi korok tanítómestereinek hű barátját, a nyírfavesszőt, vagyis a tudás fáját. Ezek után a régi értelemben vett eugenetika egy másik támaszát vizsgáljuk meg, nem a módszer iránti rokonszenvtől indíttatva, hanem különös kultúrtörténeti leágazásai miatt. Mottónkban nem kisebb történelmi személy mint a százéves háborút francia diadalra vivő VII. (Győzedelmes) Károly (1403 – 1461) extatikus szavát halljuk a nála is nagyobb Szent Johannáról (1412 – 1431) Shakespeare VI. Henrikről (1421 – 1471) írt korai, 1590-es királydrámájában. (Shakespeare nm véletlenül írt coffert. Én, mutatis mutandis,  meghagynám.) Különös módon az ékszerdoboz kelti fel az érdeklődésünket. „Az” Enciklopédia husángról szóló, bámulatra méltóan alapos és részletező címszava 1756. október elsején került a főszerkesztőkhöz. Már láttunk rá példát, hogy az angol és a francia nyelvű kiadás eltérő módon jelöli meg szócikkek szerzőit. A francia nyelvű forrás Edme-François Mallet abbét (1713 – 1755)[3] – ekkor értelemszerűen posztumusz szócikkről van szó –, az angol Louis Jaucourt lovagot (1704 – 1779) tünteti fel szerzőként. A sok értékes ismeret között (mellett?) a szerző Plutarkhosra (46? – 127?) és Strabonra (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) hivatkozva megemlíti, hogy Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) a számára különösen becses Iliászt egy Dárius (Kr.e. 380? – 330) kincstárából zsákmányolt, husángból faragott, bár gazdagon borított és drágakövekkel ékesített ládikában tartotta. E ponton támadt kételyünket Plutarkhos Párhuzamos életrajzainak Nagy Sándorról szóló fejezete megerősíti. Ennek 8. szakaszában erről ez áll:

…Mivel pedig az Iliász-t katonai útikönyvnek tartotta és nevezte, magával vitte annak Arisztotelész magyarázataival kísért kiadását, ezért nevezik ezt narthéx-kiadásnak; és tőrével együtt mindig a párnája alatt tartotta, amint Onészikritosz elbeszéli.

A 26-ban pedig ez:

…Odavittek egy ládikát is Alexandroszhoz; ez látszott a legértékesebbnek a Dareiosztól zsákmányolt kincsek és dísztárgyak között. Megkérdezte barátai véleményét, mi a legméltóbb arra, hogy a ládikában tartsa. Sok mindenre gondoltak, de ő azt mondta, hogy az Iliász-t fogja benne tartani. Ezt a történetet sok hitelt érdemlő forrás valónak ismeri el. És ha igaz az, amit Hérakleidészre hivatkozva az alexandriaiak mondanak, akkor Homérosz Alexandrosznak valóban nem volt sem haszontalan útitársa, sem rossz tanácsadója.

Máthé Elek (1895 – 1968) fordítása[4]

Világos tehát, hogy két ládikóról van szó. Valamiben el kellett vinni a becses művet a hadjáratra (melyet Nagy Sándor forrásként kezelt), majd áthelyezni a zsákmányolt, értékes ládába. Ezt az Enciklopédia oly módon vonta egybe, hogy Dárius kincstáráról feltételezi, annak különösen értékes darabja, bár feldíszített, husángból volt.[5] Holott joggal feltételezzük, hogy egyik sem volt abból.

1-ferulak

narthex és narthecya

Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája XIII. könyvének 42. fejezetében beszámol a feruláról, melyet a görögök narthexnek mondanak, a egy másik változatát a környező népek narthecyának. Ma ezeket a növényeket Linné (1707 – 1778) besorolása alapján a botanika a zellerfélék családjának Ferula, azaz husáng nemébe helyezi. A nem elsősorban a mediterrán övön és meghosszabbításán, valamint déli tükörképén Ausztráliában és Új-Zélandon terjeszkedik.[6] Az id. Plinius által görögnek nevezett változat valószínűleg a narthéx vagy pálcakóró (már A természet históriája is megemlíti, hogy idős emberek botjául szolgál). A narthecya egy Linné által nodiflorának[7] („csomós virágúnak”) mondott faj[8], melyet egyesek a narthéx alfajának tekintenek[9], mások pedig egyenesen azonosnak vele[10]. Id. Plinius egy szigetet is tud Rhodos mellett (V. könyv, 36. fejezet), mely híres az ott bőségesen termő narthéxről. A szigetet ezért Narthecussának nevezik.[11] Maga a narthéx közvetlenül az ógörög νάρθηξ, narthex szóból származik, melyről feltételezik, hogy indiai eredetű.[12] (Az efféle feltevésekkel mindig is nagy szkepszissel viseltetünk minden olyan esetben, amikor a feltételező magának tartja meg feltevése alapjait.)

2-ferula_assa-foetida

bűzös husáng

A Feruláknak egy faja, a szintén Linné által rendszerbe iktatott assa-foetida[13] ősi gyógyszer. Beszárított termését vagy a jól megtermett rizómája felsértése által nyert aszatgyantát használják fel, gyakran porrá tört alakban. Magyar „hivatalos” neve „bűzös husáng” (az aszatgyanta erőteljes szaga a fokhagymáéra emlékeztet), de más nyelvekhez hasonlóan itt is meghonosodott afféle párosítás mint „ördöggané”. Számos egyéb neve közt találjuk a „bűzös aszatot” és az „ördöggyökeret”.

3-asafoetida

a bűzös husáng gyantája és termése

Az ókortól kezdve sokan erős hittel vallják, hogy hatásos fogfájás, kolera, impotencia és női bajok ellen.[14] Ugyanakkor fűszerként is használták, mely egyes beállításokkal szemben éppen viszonylagos olcsósága miatt tudott elterjedni, például a σίλφιον, silfion rovására, melyről ábrázolások alapján feltételezik, hogy szintén husángfaj és hogy azóta kipusztult.[15] 4-silp

Az assa-foetida fajnév előtagja a fárszi آزا, aza, „gyanta” szóból, az utótag a latin foetidus, „bűzös” szóból ered.
Nem valószínű, hogy ez a gyógyhatás okozta a narthex jelentésváltozását, mely immár gyógyszeres vagy kenőcsös dobozt is jelentett, amint erről az Enciklopédia szócikke is beszámol, hiszen nincs róla adatunk, hogy az assa-foetidát is a narthexek közé sorolták volna. Legalább is id. Plinius biztosan megtette volna. Ugyanakkor a husáng szívós, vastag szárából ugyanúgy készítettek kisebb tárgyakat tartó dobozokat, mint egyéb növényi szárakból. Innen valószínűbb a jelentésváltozás. A gyógyszeres, kenőcsös doboz nem feltétlenül nárthexből volt ezt követően. Plutarkhos Nagy Sándor-életrajzában a második említéskor még csak esetlege átvitt értelmében sem használja a szót, egyértelműen a κιβωτίου, kibotiu, „ládát” szót használja.[16]
A Kr.e. VIII. század első felében alkotó Hesiodos Prometheusnak (Προμηθεύς, Prometheus annyi mint „előrelátás”) több ravaszságát is felemlíti az Istenek születésében. Ezek egyike a tűz megszerzése az embernek. A technikai részletekkel együtt:

Ámde megint megcsalta derék fia Íapetosznak,
mert kinemalvó tűz lángját, mely messze világít,
rejtve husáng szárába, kilopta.

A történtekre Hesiodos a Munkák és napok elején is kitér:

Elrejté a tüzet, de derék fia Íapetosznak
bölcs Zeusztól ellopva lehozta az emberi nemnek,
dugva husáng szárába, kijátszva a mennyköves istent.[17]

Trencsényi-Waldapfel Imre (1908 – 1970) fordításai

Athéni Apollodoros (Kr.e. 180? – 120?) hasonlóan látja és értelmezi a történteket a Mitológia I. könyvének VII. fejezete első szakaszában, de figyelme nem kalandozik el: a veretes büntetést nála Prometheus kifejezetten a tűz ellopása miatt kapja.

Prométheusz vízből és földből embereket gyúrt, és megajándékozta őket a tűzzel, melyet Zeusz elől köményszárba rejtett. Amikor Zeusz tudomást szerzett a dologról, megparancsolta Héphaisztosznak, hogy szögezze Prométheusz testét a Szkűthiában levő Kaukaszosz hegységhez. Héphaisztosz engedelmeskedett, Prométheusz pedig ott raboskodott sok-sok éven át. Egy saskeselyű repült arra minden áldott nap, és lakmározott a májából, amely azonban éjszakánként mindig újranőtt. Így bűnhődött Prométheusz a tűzlopásért mindaddig, míg Héraklész meg nem szabadította – de erről majd Héraklésszel kapcsolatban fogunk beszélni.[18]

Horváth Judit fordítása

Itt úgy tűnik, Prometheus köményszárban ügyeskedte ki a tüzet, de ez csak fordítói esetlegesség. Apollodoros ugyanúgy a narthex szót használja, amit azonban bizonyos nyelvekben, például az angolban, „óriásköménynek” (giant fennel) mondanak.[19] Prometheus választása nem véletlen. Az ember feltehetőleg igen rég óta használja a narthéxbelet tűzszerszámként.
Ennek megfelelően a latin ferula nevét mint „hordozót” magyarázzák.[20] Az indoeurópai bher- gyökből kiindulva kapjuk meg az ógörög φέρω, fero és a latin fero, „hordoz” szavakat (akárcsak az angol bear mint „hord” szót az óangol beranon keresztül).[21] Van azonban a szó eredetének egy másik magyarázata, összefüggésben a husáng további (ezúttal pedagógiai) felhasználásával. A magyar „husáng” szó a levegőben megsuhintott husáng hangjából származik.[22] (Ezt rövid csattanás követi.) z ifjúság érdekeit mindig a szívén hordó és a vaskalapos iskolamesterek ellen gyakorta lázadó Martialis (38? – 104?) erről több helyen is megemlékezik. Az Epigrammák X. könyvének LXII. versében így:

Ad magistrum ludi

Ferulæque tristes, sceptra pædagogorum,
Cessent et Idus dormiant in Octobres…[23]

Az iskolamesterhez

Bús husáng, tanító jogara,
Nyugodj és szunnyadj október idusáig…

(Husáng ide vagy oda, én irigylem az október közepéig „szunnyadó” római tanulóifjúságot is, nemcsak tanítómesterüket.) A XIV. könyv LXXX. verse röviden így szól:

Ferulæ

Invisæ nimium pueris gratæque magistris,
Clara Prometheo munere ligna sumus.[24]

Husángok

Gyermekek keserű gyűlöletében, tanítók kegyében
Fámmal Prometheus fényét szolgálom.

5-asphodelus-albus

genyőte (aszfodélosz)

A pedagógiai felhasználásnak megfelelően az eredet vizsgálóinak másik csoportja a ferulát a latin ferire, „ütni” szóból vezeti le. Konzervatívabb megközelítés szerint a festuca, „szár” szóval állhat összefüggésben[25], de itt hangtani nehézségeket szimatolunk. A „szféra” szó ógörög eredetű (σφαῖρα, sfaira), amit ez idő szerint nem tudunk régebbre visszavezetni. A görög szó egyúttal labdát is jelent.[26] És itt csap le az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) híres Etimológiáiban. A XVIII. könyv LXIX. fejezetében egy személyben egyesíti a „gömb”, „szféra” etimológiáját a ferula szófejtőinek két iskolája mintájára: megengedi a fero, „hordoz” és ferire, „ütni” lehetőségét is. Ugyanakkor a XVII. könyv IX. fejezetének 94. szakaszában a ferula eredetvizsgálatára is kitér. Marcus Terentius Varróra (Kr.e. 116 – 27) hivatkozva arra jut, hogy mivel a köménybelet a görögök ασφόδελος-nak (asfodelos) mondták, ez ment át valamilyen úton-módon a ferulára.[27] Az ez idő szerint ismeretlen eredetű ασφόδελος, asfodelos szó már az ógörögöknél is egy virágfajta volt[28], melyet ma a genyőtével (aszfodélosszal) azonosítunk. Sok a fantasztikus elem Sevillai Szent Izidor fejtegetéseiben, de talán, különösen a ferula szófejtőinek eredményeit elnézve, nem kizárható, hogy akár a „szférán”, akár a „pálcakórón”, ferulán keresztül a latin fero, „hordoz” és ferire, „ütni” nyelvfejlődése összekapcsolódhatott.
Nemcsak id. Plinius beszél a régi auktorok közül a feruláról mint idősek támaszáról, botjáról. Bakkhos állandó kellékei közé tartozott, amelyet papjai előszeretettel lengettek. Ahogy Ovidius mondja az Átváltozások negyedik könyvében, Bakkhos állandó kísérőinek felsorolásában:

Quique senex ferula titubantes ebrius arus
Sustinet…[29]

…s amaz ittas öreg, botjára ki hajlik,
tántorog…[30]

Devecseri Gábor fordítása (1907 – 1970)

Kedvesen magyarázza félre a jelképet Plutarkhos a Lakoma I. fejezetében – nem tévedés, ő is írt ilyen címmel művet: Συμποσιακά, Symposiaka, latin, elterjedt formájában Quæstiones convivales –: itt a bot arra figyelmeztet bennünket, legyünk kegyesek a randalírozó, magukról megfeledkező részegekhez, és legfeljebb olyan szigorral bánjunk velük, mint iskolamester a nebulóval.[31] Zsámboky János (1531 – 1584) is feldolgozza Plutarkhos Bakkhos-dicsőítését, benne a ferulával.[32] A papok ferulája lehet az alapja egy újabb átértelmeződésnek: a bizánci császárok szintén ferulának nevezett jogarának, sőt, a pápai ferulának.
Meglepőbb fordulatot vesz a görög szó, a narthex. A „narthex” mai jelentésében templomok előtere. Ki tudja, milyen alapon… Talán egy az egyben a narthéx üreges szárára emlékeztetett, talán az abból készült dobozra?…[33] Mindenesetre az Enciklopédia kedvesebb magyarázattal szolgál, amikor emlékeztet az előtérbe rekesztett bűnbánók latin jelmondatára: Ibi stabant sub ferula ecclesiæ, azaz „itt állok az egyház pálcája alatt”.

[1] http://shakespeare.mit.edu/1henryvi/1henryvi.1.6.html

[2] http://mek.oszk.hu/04600/04612/html/1/magyar.htm#d1e11801

[3] az Enciklopédia szócikke franciául

[4] http://mek.oszk.hu/03800/03892/html/02.htm#28

[5] az Enciklopédia szócikke angolul

[6] http://www.gbif.org/species/3034682

[7] A természet históriája, XIII / 42

[8] nodiflora mint faj

[9] nodiflora mint alfaj

[10] nodiflora mint névváltozat

[11] A természet históriája, V / 36

[12] www.yourdictionary.com/narthex

[13] az assa-foetida faj

[14] az assa-foetida néhány haszna

[15] silfion

[16] https://www.mikrosapoplous.gr/anc_texts/texts_plut.html

[17] http://mek.oszk.hu/06200/06221/06221.htm

[18] http://mek.oszk.hu/05700/05780/05780.htm

[19] http://www.theoi.com/Text/Ap1b.html#103

[20] http://gernot-katzers-spice-pages.com/engl/Feru_ass.html

[21] https://en.wiktionary.org/wiki/fero

[22] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[23] http://www.thelatinlibrary.com/martial/mart10.shtml

[24] http://www.thelatinlibrary.com/martial/mart14.shtml

[25] https://en.wiktionary.org/wiki/ferula

[26] sphere

[27] Sevillai Szent Izdor Etimológiái

[28] asphodel

[29] Metamorphoses, IV.

[30] Átváltozások IV.

[31] Plutarkhos Lakomája

[32] reneszánsz Bakkhos-recepció

[33] narthex

Advertisements

6 responses to “Dárius kofferje és újabb büntetések

  1. Ez a mai bejegyzés igencsak ütősre sikeredett. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  2. irodalomtanar

    Egyre több verésre alkalmas eszközről derül ki, hogy a tudás hordozója.

    Kedvelik 2 ember

  3. Szabadna olvasnunk egy megkapó Venn diagrammos Sunyi bejegyzést a közeljövőben?

    Kedvelik 1 személy

  4. Mihelyst hozzá tudok valamit fűzni tisztelt matematikus barátaim észrevételeihez… 🙂

    Kedvelik 1 személy

  5. Visszajelzés: Széna, szalma vagy faltörő kos? | SUNYIVERZUM

  6. Visszajelzés: A bhakar wadi, a bhakar és a wadi | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s