Bevezetés és változat: megint baj van Sztravinszkijjal

And the star-spangled banner in triumph shall wave
O’er the land of the free and the home of the brave.

És a csillag-sávos lobogó diadallal szárnyal
A szabadok földjén, bátrak otthonán.

Francis Scott Key (1779 – 1843) versének refrénje (Csillag-sávos lobogó, 1814)[1]

1812-ben az Egyesült Államok hadat üzent Nagy-Britannia és a felségterületéhez tartozó Kanada ellen. Egyik forrásunk első és legfontosabb okként a Nagy-Britannia álta életbe léptetett kontinentális zárlatot jelöli meg, mely veszélyeztette az Egyesült Államok gazdasági érdekeit Európában. Az értesülés valószínűségét csökkenti, hogy a kontinentális zárlatot Nagy-Britannia ellen rendelte el Napóleon (1769 – 1821).[2] Nagy-Britannia mindamellett szolgáltatott háborús okot enélkül is. „Sorozás” címen amerikai polgárokat rabolt, és az amerikai őslakosságot lázadásra tüzelte. Ezek persze nem szolgáltak volna háború alapjául, de James Madison (1751 – 1836) elnök úgy számított, a napóleoni háborúkban meggyengült korona ellen sikerrel tud fellépni annak érdekében, hogy az ország határát északabbra tolja. (A háborút ugyan három év kínos csatározása és tárgyalása után legalább nem vesztette el, de területe nem növekedett. Ugyanakkor Kanada úgy tekinti, független szellemű nemzetüket éppen ez a háború hozta létre.)[3] Ha a felek katonai felkészültségét és ellátottságát nézzük, operettháborúnak vélhetnénk a konfliktust, ám ahhoz túlságosan elhúzódott és túl sok pusztítással járt. Az amerikai seregek benyomultak Yorkba (ma: Toronto), és lángba borították a tartományi törvényhozás épületét. 1814. augusztus 24-én erre válaszul brit csapatok vonultak Washingtonba, és az elnöki étkészlettel jóízűen elfogyasztott fogások után felgyújtották a Fehér Házat. Dolley Madison (1768 – 1849) first lady kezében egy életnagyságú Washington (1732 – 1799)-festménnyel menekült. Ezt követően a brit flotta Baltimore ellen vonult (pontban ma 202 éve), ám több nap heves ütközetében a James McHenry (1753 – 1816) államférfiról elnevezett erőd a támadást visszaverte.[4]

1-ft_henry_1814

Az amerikai honfiúi lelkesedés óriási volt. Francis Scott Key ügyvéd és műkedvelő költő azonnal négystrófás verset írt, mely szeptember 20-án már nyomtatásban is megjelent, és amelyet különböző címváltozatok után ma Csillag-sávos lobogóként ismerünk. A hazafias dalt egy roadside ballad, azaz kocsmadal dallamára kezdték énekelni.[5] A dal népszerűsége nőttön-nőtt. LeRoy Robert Ripley (1890 – 1949) karikaturista egy 1929-es gúnyrajzán felvetette: „Hiszi vagy sem, az Egyesült Államoknak nincs himnusza!”.

2-ripley

az amerikai himnusz születése

A méltatlankodó levelek íróinak azt tanácsolta, ne nála reklamáljanak, hanem képviselőjüknél. Öt millióan jártak el így, amely oda vezetett, hogy a gyengébb riválisok közül kiemelkedő Csillag-sávos lobogó lett a himnusz. Az ezt kimondó törvényt Herbert Hoover elnök (1874 – 1964) 1931-ben írta alá.[6] Mert igaz ugyan, hogy egy költemény minőségére nem biztosíték írója emelkedett lelkiállapota, de egy himnuszhoz egy nép emelkedett lelkiállapota kell, és az maradéktalanul megvolt a választáshoz. Ennyit mindenesetre mint „megértést könnyítő” bevezetést érdemes volt megjegyeznünk. Sztravinszkij (1882 – 1971) egy jogi problémájával korábban már foglalkoztunk. A most következő eset komolyabb annál. A zeneszerző 1939-ben költözött az Egyesült Államokba, először New Yorkba, és amikor 1945-ben megkapta az állampolgárságot, épp Hollywoodban élt[7]. 1941-ben megírta a maga feldolgozását a dallamra, melyet St. Louisban maga vezényelt volna decemberben, pár nappal a Pearl Harbor elleni japán támadás után. Ám a zenészek lázongása miatt hagyományosan adta elő. Később, San Franciscóban, a saját verziójáról a kritika alaposan leszedte a keresztvizet. „A célnak nem megfelelő, durva, úgyszólván abszurd” – írta a San Francisco Examiner (San Francisco-i Figyelő). A szabad világ fővárosában, Washingtonban a közönséget megszavaztatták, akarnak-e ismétlést. 279:198 arányban a nemek győztek. A kedélyeket egy „rossz helyre betett” dominánsszeptim akkord zaklatta fel leginkább. Más „disszonanciát” hiába keresnénk a feldolgozásban.

Egy nappal az előtt, hogy 1944-ben Bostonban elvezényelte, úgy nyilatkozott, a „himnusz” fogalmát egyházi értelemben kezelte, és meg kívánta szabadítani az eredeti darabot a katonai induló karakterétől. Korábban viszont azt fejtette ki, feldolgozásával éleszteni és fenntartani akarta a hazafiasság szellemét az országban.[8] Azokban az időkben a himnuszt minden hangverseny elején előadták, benne sem volt a műsorban, bár ez alkalommal az egyik műsorfüzet célzott rá, hogy ezúttal Sztravinszkij feldolgozásában hangzik el. A nézőtér felállt, éneklésbe is kezdtek, aztán ajkukra fagyott a melódia. A következő tervezett előadás előtt fél órával megjelent a rendőrség két tisztje, kezükben a massachusetsi törvénykönyvvel. Abban ez áll (a mai napig):

Section 9. Whoever plays, sings or renders the ”Star Spangled Banner” in any public place, theatre, motion picture hall, restaurant or café, or at any public entertainment, other than as a whole and separate composition or number, without embellishment or addition in the way of national or other melodies, or whoever plays, sings or renders the ”Star Spangled Banner”, or any part thereof, as dance music, as an exit march or as a part of a medley of any kind, shall be punished by a fine of not more than one hundred dollars.[9]

9. szakasz. Aki a Csillag-sávos lobogót vagy bármely részét másképp mint egész és önmagában álló, díszítésmentes, más nemzeti vagy egyéb dallamokkal nem elegyített szerzeményként vagy zeneszámként játssza, énekli, előadja bármely nyilvános helyen, színházban, mozgóképszínházban, étteremben vagy kávéházban, vagy bármely közszórakozás alkalmával tánczeneként, kivonulási indulóként vagy bármiféle egyveleg részeként, 100 dollárt meg nem haladó büntetéssel sújtandó.

A törvény érdekessége, hogy nem a himnuszt védi. Még az I. világháború idején hozták, a Csillag-sávos lobogó már akkor is „szent” hírében állt. A két rendőrtiszt kilátásba helyezte a pénzbüntetést. A mai Bostoni Filharmonikus Zenekar szívvel-lélekkel kiáll Sztravinszkij mellett, és úgy tudja, kifizettették vele a száz dollárt a merész dominánsszeptimért.[10] Ez azonban valószínűtlen. Az egyik rendőrtiszt egy újságíró szerint azt mondta, „változtassa csak meg akár egyszer is, elkapom”. Nagy lett a riadalom, a törvény nem ismerésével próbálták védeni Sztravinszkijt. Ő maga a második előadás alkalmával, tehát a rendőrségi konzultációt követően kiállt a pódiumra, jobbra-balra meghajlott, majd belekezdett a változatlan himnuszba. Sokan csalódtak. A rendőrség a himnusz elhangzását követően rezzenéstelen arccal távozott. Ma már nehezen elképzelhető társadalmi felzúdulást váltott ki a dominánsszeptim akkord. Volt nyájas újságolvasó, aki levelében idegen ügynökök aknamunkáját gyanította benne.
Egyesek nemcsak azt vetik fel, hogy Sztravinszkijt meg is bírságolták, hanem azt is, hogy őrszobára hurcolták, sőt hogy rabosító fénykép is készült volna róla. Ez városi legenda. Egy gondterhelt arcú profilképről, melyen Sztravinszkij éppen egy zongora mögött ül, Neil Gaiman író hiszi azt, hogy a rendőrség készítette.[11] Egy másik kép valóban a rendőrségen készült, de 1940-ben, amikor Sztravinszkij útlevélkérelemmel fordult a hatósághoz. A dátum jól leolvasható a képről.

3-mugshot

Sztravinszkij rabosító fényképeinek hitték


[1] http://amhistory.si.edu/starspangledbanner/the-lyrics.aspx

[2] a Fehér Ház lángokban

[3] Kanada a brit-amerikai háború évfordulóját ünnepli

[4] amerikai győzelem Baltimore-nál

[5] Francis Scott Key

[6] amerikai himnusz: közakaratra

[7] Sztravinszkij megkapja az állampolgárságot

[8] a hazafiasság szellemének felélesztése

[9] a massachusetsi törvény

[10] a durvább elképzelés a pénzbüntetésről

[11] rabosítási fantázia

Reklámok

8 responses to “Bevezetés és változat: megint baj van Sztravinszkijjal

  1. Micsoda idők voltak volt, az átlag rendőr tudta, mi az a dominánsszeptim …

    Kedvelik 2 ember

  2. >>felgyújtották a Fehér Házat … first lady kezében egy életnagyságú Washington (1732 – 1799)-festménnyel menekült

    a forrás a múlt ködébe vész, de tipikusan az égő házból menekülő ember felkap valami teljesen haszontalan tárgyat, állólámpát ilyesmit, s csak később veszik észre, hogy bent felejtették a nagymamát …

    Kedvelik 2 ember

  3. Ráadásul brit kocsmadal volt eredetileg. S mint ilyen, rengeteg ellenzője is volt, megtetézve azzal, hogy nehezen énekelhető (nem próbálták még a Beethoven 9.-et). Az 5 millió szavazat mellett még sokat nyomott a latban, hogy az USA akkortájt legelismertebb zeneszerzője, John Philip Sousa is áldását adta rá. Akinek 1896-ban írt, minden idők egyik legnépszerűbb indulójává vált “Stars and Stripes Forever” kompozíciója csupán 1987-ben vált az USA nemzeti indulójává. (Sok nemzet esetében a himnusz és az induló egy és ugyanaz, de a magyar biztos nincs ezek között.)

    Kedvelik 2 ember

  4. Nono! A bostoni rendőrségen készített képen mintha egy hatalmas monoklit viselne szegény! Meg azután táblát nyakba akasztani útlevélkép készítésekor nem szoktak, rabosításkor viszont igen. 🙂

    Kedvelik 1 személy

  5. Valóban, hamis városi legenda:

    http://legendsrevealed.com/entertainment/2013/03/07/was-igor-stravinsky-arrested-for-adding-a-chord-to-the-national-anthem/

    The “mug shot” from 1940 was taken due to some visa problems Stravinsky was having at the time, which was early in his stay in the United States when he was still living in the Northeast. I do not know if he was arrested as part of his visa issues (I do not believe so, as I think the above photo was actually part of an accelerated visa application to resolve his visa problems) but whatever the origin of the photo, it had nothing to do with the performance of the “Star-Spangled Banner.” Stravinsky did not even WRITE the “offensive” version of the song until a year after the “mug shot”!

    Kedvelik 2 ember

  6. Visszajelzés: Kis tartalomjegyzék | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s